kiegyezés

A kiegyezés egy sajátos államkonstrukciót teremtett, mely az alkotmányjog tudománya által használt kategóriák egyikébe sem helyettesíthető be egyértelműen. Ez a dualistának nevezett állam leginkább a monarchikus államkapcsolatok reáluniójaként számon tartott típusba lenne sorolható. A lényegi államügyek a közös uralkodó kezében – illetőleg az általa létrehozott szerveknél – összpontosultak. Ez egészült ki az önállóság garanciájaként megjelenő s az alkotó államokra érvényes parlamentarizmus jelenségével. A kiegyezéssel életre hívott Osztrák-Magyar Monarchia közismerten a magyar és az osztrák politikai elit kompromisszumaként született meg, annak a mély válságnak megoldásaképpen, melyet egyfelől az 1848-1849-es szabadságharc leverése után bevezetett diktatúra, másfelől a nyugat-európai adottságtól jelentősen eltérő körülményeket teremtő soknemzetiségű lét, a nemzetiségi területek keveredése és a nemzetállami eszmének megfelelő szétválaszthatatlansága idézett elő.

Tudományterület:

Forrás:

Mezey Barna: Magyar alkotmánytörténet. Budapest, Osiris, 2003. 143-146. o.

Relációk