tükröző büntetés

Tükröző volt maga a büntetés, s tükröző annak végrehajtása is. A tükröző büntetés (végrehajtás) leglényegesebb sajátossága, hogy széles teret biztosít a törvénykezőnek a szankció és a sértő cselekmény közötti közvetlen, egyedi összefüggés közérthető kifejezésére. A hallgatóságnak, a nézőseregnek pedig azt a lehetőséget adja meg, hogy a legközvetlenebbül élje meg a bűnért járó rossz elnyerésének folyamatát, a gonosz legyőzését a tettben és a tettesben. A tálió elv és a tükröző elv alkalmazása a feudalizmus legvégéig szokásban volt, habár a felvilágosodás előretörése tompított az abszolutizmus időszakára kialakult gyakorlaton, korlátozta a kegyetlenséget, és kismértékben humanizálta a büntetéseket. A középkor végén terjedő büntetési nem, a szabadságvesztés mind a tükrözést, mind a táliót kizárta, hiszen az egyenlőségi igazságosság tézise helyébe az arányos igazság tételét állította.

Tudományterület:

Állam- és jogtörténet

Forrás:

Mezey Barna: Magyar jogtörténet. Budapest, Osiris, 2004. 168. o.

Relációk