közszolgálati emberierőforrás-gazdálkodás humán funkciói
A közszolgálati emberierőforrás-gazdálkodás alapelemei, alkotó sejtjei azok az állandó változást mutató humán funkciók, amelyek tartalmukat, feladatellátásukat, szabályozási környezetüket, belső szakmai logikájukat alapul véve összekapcsolhatók, ezáltal együttesen építik fel a rendszer humán folyamatait. A humán funkciók többsége, mint jogintézmény, vagy mint jogszabályhely jelenik meg a személyi állomány szolgálati viszonyát meghatározó törvényekben, végrehajtási rendeletekben és egyéb szabályzókban. Ezeket a jog uralmánál fogva kötelező jelleggel teljesíteni kell. Ugyanakkor szép számmal alkalmazhatóak olyan humán funkciók is, amelyeket a jogalkotó nem emelt be a szabályozandó tevékenységek sorába. Ezért ezeknek a humán funkcióknak az igénybevétele elsősorban a munkáltatói jogkört gyakorló felsővezető akaratától, belátásától, gondolkodásmódjától, kockázatvállalási készségétől, másodsorban pedig az érintett szervezet adottságaitól, lehetőségeitől függ.
Tudományterület:
Forrás:
Szakács Gábor: A közszolgálat működését segítő stratégiai alapú, integrált emberierőforrás-gazdálkodás rendszermodellje. In.: Dr. Szabó Szilvia - Dr. Szakács Gábor: Közszolgálati HR-menedzsment. NKE Szolgáltató Nonprofit Kft. Budapest, 2015 (51-53. o.), valamint Szakács Gábor: A közszolgálati életpálya működtetését biztosító stratégiai alapú, integrált emberierőforrás-gazdálkodás rendszermodellje. In.: Dr. Szabó Szilvia - Dr. Szakács Gábor (szerk.): Közszolgálati stratégiai emberierőforrás-menedzsment. NKE Szolgáltató Nonprofit Kft. Budapest, 2016 (47-49. o.)
Szerző:
Relációk
oktatás
Az oktatás a tanulásra, a tartós tudásra, az ismeretek megszerzésére, megértésére, alkalmazására irányuló, a tananyag ismertetését, közvetítését, magyarázatát, rendszerezését, rögzítését, ismétlését, ellenőrzését, értékelését eredményező rendszeres irányítás, folyamatszerű pedagógiai tevékenység. Az...Tovább olvasomteljesítmény
A teljesítményt meghatározhatjuk a szervezet és az egyén szempontjából. A szervet által kijelölt célok, feladatok elérése érdekében végzett tevékenységekhez köthető minőségi (kvalitatív) és mennyiségi (kvantitatív) mutatókkal jellemezhető, ezért mérhető és...Tovább olvasommunkaköri kataszter
A munkaköri kataszter központilag kialakított és validált nyilvántartás, amely egységes rendszerben tartalmazza az érintett munkakörök, munkaköri csoportok/munkakörcsaládok egymásra épülő struktúráját (annak kormányzati, ágazati, szervezeti, általános szintű felhasználást szolgálva), a munkakörök...Tovább olvasomönértékelés
Általános értelemben vett önértékelés alatt az önmagunkról, képességeinkről, tevékenységünkről, magatartásunkról kialakított kritikai megítélést, képet, véleményt értjük. Amennyiben az önértékelés folyamatos önmegfigyelésen és önellenőrzésen alapul, akkor az egészséges személyiségre jellemző önismeret...Tovább olvasomkulcsember programok
A kulcsember programok a szervezet karrierfejlesztési és utánpótlástervezési politikájának gyakorlati megvalósulását elősegítő, a szervezetek közép és hosszútávú stratégiai céljaival egybeeső, azok teljesüléséhez hozzájáruló, a kulcsterületekről, a kulcspozíciókból kiválasztott munkatársak felkészítését,...Tovább olvasoméletpálya-és karriertervezés
Az életpálya és a karrier a hosszú időn keresztül megszerzett munkatapasztalatok egymásra épülő szakaszait, a munka világában befutott pályát, pályafutást jeleníti meg. Az életpálya- és karriertervezés pedig az életpálya építéséhez,...Tovább olvasomtanuló szervezet öt alapelve
A tanuló szervezet öt alapelve egységes rendszerbe foglalja azokat a tényezőket, amelyek a tanuló szervezetté válást, a szervezeti célok fokozatos elérését, a teljesítmény és a versenyképesség fokozását – nem utolsó...Tovább olvasomhumán specialista
Az emberierőforrás-gazdálkodás egy-egy humán folyamatának és a kapcsolódó humán funkciók meghatározott körének működtetésére felkészült és ezeken a szakterületeken nagy gyakorlatot szerzett szakembert humán specialistának, vagy humán szakértőnek nevezik. A humán...Tovább olvasomkompetencia alapú munkavégzési rendszer
Kompetencia alapú munkavégzési rendszeralkalmazásról akkor beszélünk, amikor megszűnik a munkaköralapú rendszer hagyományosan értelmezett státusza, az egy ember által betöltött egy munkakör elve, illetve gyakorlata, és ezt a metódust felváltja a...Tovább olvasomadminisztratív jellegű személyügyi szolgáltatások
A közszolgálat stratégiai alapú integrált emberierőforrás-gazdálkodás részét alkotó személyügyi szolgáltatások és tevékenységek humán folyamatának egyik feladatcsoportját az adminisztratív jellegű személyügyi szolgáltatások köre alkotja. Ehhez a feladatcsoporthoz az emberierőforrás-gazdálkodás szakszerű megvalósításához...Tovább olvasommunkavégzési rendszer humánfolyamata
A stratégiai tervezés és rendszerfejlesztés humán folyamatához igazodva a közszolgálatban alkalmazott munkavégzési rendszermegoldás kiindulási alapot biztosít az egyéb humán folyamatok és humán funkciók által igénybe vehető stratégiai és operatív válaszlehetőségek...Tovább olvasomemberierőforrás-gazdálkodás közszolgálati rendszermodellje
A stratégiai emberierőforrás-menedzsment elvei szerint felépülő, a magyar közszolgálaton (közigazgatáson, rendészeten, honvédelmen) belül alkalmazható olyan stratégiai alapú, integrált keretrendszer, amely az emberierőforrás-gazdálkodással szemben támasztott alapfeladatot és az annak teljesítésétől remélt...Tovább olvasommunkaügyi mediáció
A mediáció, így a munkaügyi mediáció is magyarul közvetítést jelent, mégpedig két vagy több fél között felmerült vitában. A mediáció olyan speciális konfliktusmegelőző, konfliktuskezelő módszer, amely során az egymással nézeteltérésben,...Tovább olvasomszemélyzeti menedzsment
A személyzeti menedzsment az emberierőforrás-gazdálkodás második fejlődési szakaszának tekinthető, amely jellemzően a második világháború után kezdődött és az 1980-as évek közepéig tartott. Ebben az egyre specifikusabbá és komplexebbé váló szakaszban...Tovább olvasomalternatív munkaidőrendszerek
Az alternatív munkaidőrendszerek (másként: atipikus munkaidő és munkarendek) alatt azokat a munkaszervezési megoldásokat értjük, amelyek segítségével – a munkavégzés tartalmának megváltoztatása nélkül – előmozdítható a foglalkoztatás bővítése, a hátrányos helyzetűek...Tovább olvasomemberierőforrás-gazdálkodás külső környezeti kihívásai
Ezek a tényezők folyamatos változáson mennek keresztül, hatásuk időnként felerősödik, vagy éppen gyengül, de vannak olyanok is, amelyek viszonylagos állandóságot mutatnak. Korunkban a legjelentősebbnek a társadalomban, a politikában, a kultúrában...Tovább olvasomkompetencia-térkép
A kompetencia-térkép vagy kompetencia-szótár a korszerűen végzett emberierőforrás-gazdálkodás nélkülözhetetlen eszköze. A kompetencia-térkép az érintett szervezeten belül működtetett munkakörökhöz kapcsolódó egyes kompetenciaprofilok szervezeti szintű, egységes rendszerbe foglalt kompetenciaprofil készletét tartalmazza, azoknak...Tovább olvasomtehetséggondozás a munkahelyen
A munkahelyen folyó tehetséggondozás a karriermenedzsment részeként végzett nagy jelnetőséggel bíró humán funkció, amely szoros kapcsolatban áll a kiválasztással, a beillesztéssel, az ösztöndíjas programokkal, a mentoring tevékenységgel, a vezetői és...Tovább olvasomközszolgálati emberierőforrás-gazdálkodás humán funkciói
A közszolgálati emberierőforrás-gazdálkodás alapelemei, alkotó sejtjei azok az állandó változást mutató humán funkciók, amelyek tartalmukat, feladatellátásukat, szabályozási környezetüket, belső szakmai logikájukat alapul véve összekapcsolhatók, ezáltal együttesen építik fel a rendszer...Tovább olvasomhumánstratégia
A humánstratégia a szervezeti (üzleti) stratégia részét alkotó, ahhoz szorosan kapcsolódó olyan funkcionális stratégia, amely közép vagy hosszú távra meghatározza az emberierőforrás-gazdálkodás jövőképét (irányát), céljait, a munkavégzés prioritásait, a szervezeten...Tovább olvasom