migráció
A migráció a legegyszerűbben az emberi helyváltoztatás vagy vándorlás, valamint az azzal kapcsolatban érvényesülő társadalmi és gazdasági hatások együtteseként ragadható meg.
A migráció lényegében egyidős az emberiséggel. A tartózkodási hely ideiglenes vagy végleges megváltoztatása emberi szükséglet, az ezt motiváló körülmények évszázadok óta változatlanok: legegyszerűbben fogalmazva a migráció mögött az egyéni életminőség javítása húzódik. Gyakori azonban, hogy a migráció oka nem önkéntes elhatározás, hanem valamilyen, az egyén akaratán kívüli külső tényező (társadalmi vagy természeti jelenségek, pl. katasztrófa vagy fegyveres konfliktus).
A migráció típusai:
– belső (országon belüli) vagy külső (nemzetközi),
– kifelé irányuló (kivándorlás) vagy befelé irányuló (bevándorlás),
– egyéni vagy többes (csoportos, tömeges),
– szabad akaraton alapuló (önkéntes vándorlás) vagy kényszer szülte (menekülés), illetőleg gazdasági, politikai, ökológiai vagy kulturális,
– ellenőrzött (legális, reguláris, dokumentált) vagy ellenőrzésen kívüli (illegális, irreguláris, dokumentálatlan),
– időszakos (ideiglenes) vagy tartós (állandó célú).
Tudományterület:
Forrás:
Hautzinger Zoltán (szerk.): A migráció elmélete. Budapest, NKE, 2014. [5-19. o.]
Szerző:
Relációk
szolgálatteljesítési hely
A Hszt. szerint szolgálatteljesítési hely a rendvédelmi szerv szervezeti egységének székhelye vagy telephelye szerinti közigazgatási terület, míg változó szolgálatteljesítési hely megállapítása esetén az a munkaköri leírásban meghatározott közigazgatási terület, amelyen...Tovább olvasombiztonság
A biztonság – rendészeti szempontból – felfogható statikus és dinamikus állapotként is. Statikusan nézve a biztonság egy kockázatok és veszélyek nélküli állapotot jelöl. Ilyen azonban a társadalmi folyamatok területén nem...Tovább olvasomnemzetbiztonsági védelem
A nemzetbiztonsági védelem célja a védelem alá eső tisztségeket betöltő személyek tevékenysége ellen irányuló, valamint ezen személyek tevékenységéhez kötődő védett információk jogellenes megszerzését célzó leplezett törekvések felderítése és elhárítása. A...Tovább olvasomáltalános Rendőrség
A rendőrséget szervezetileg három, horizontálisan (nem egymásnak alárendelten) elkülönült szerv alkotja, melyek közül a legnagyobb létszámú és területileg is a legkiterjedtebb a – teljes nevén – általános rendőrségi feladatok ellátására...Tovább olvasomfegyveres biztonsági őr
A fegyveres biztonsági őr (rövidítve: FBŐ) a fegyveres biztonsági őrség – szolgálatban közfeladatot ellátó, fegyverviselésre jogosult – tagja. A fegyveres biztonsági őrség törvényben vagy együttműködési megállapodásban meghatározott őrzési feladatokat ellátó,...Tovább olvasomszolgálati elöljáró
A Hszt. szerint szolgálati elöljáró a hivatásos állomány tagjával szemben a magasabb szolgálati beosztásánál fogva parancs, intézkedés kiadására vagy munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy. Szolgálati elöljárónak vezető beosztású, kormánytisztviselőként, igazságügyi...Tovább olvasomkiemelt biztonsági intézkedés
Rendőri intézkedés. Magyarország területén olyan terrorcselekmény elkövetése vagy előkészülete esetén, amely alkalmas a közrend és a nemzetgazdaság vagy a létfontosságú rendszerelem működésének súlyos megzavarására, és a lakosság élet- és vagyonbiztonságát...Tovább olvasombüntetés-végrehajtási szervezet
A büntetés-végrehajtási szervezet (rövidítve: bv. szervezet) a Ksztv. szerint államigazgatási, azon belül rendvédelmi szerv. A Bvtv. szerint a bv. szervezet a külön törvényben meghatározott szabadságelvonással járó büntetéseket, intézkedéseket, büntetőeljárási kényszerintézkedéseket,...Tovább olvasomhivatásos szolgálati jogviszony
Különleges közszolgálati jogviszony. Azz állam nevében eljáró rendvédelmi szerv és a hivatásos állomány tagja között jön létre, és abban mindkét felet a sajátos szolgálati körülményeknek megfelelő, a jogszabályokban meghatározott kötelezettségek...Tovább olvasommechanikai vagyonvédelmi rendszer
A mechanikai vagyonvédelmi rendszer a magánbiztonság területén alkalmazott, az Szvmt. szerint vagyonvédelmi célból ingatlanon vagy gépjárművön telepítendő vagy telepített, emberi vagy elektronikus felügyeletet, illetve energia-utánpótlást nem igénylő vagyonvédelmi rendszer vagy...Tovább olvasomvisszaküldés tilalma
A visszaküldés tilalma (non-refoulement) olyan nemzetközi jogi jogelv, mely egy erkölcsi eredetű elvből származik: embertársainkat nem tesszük ki tetteink következményeként üldöztetésnek, kínzásnak vagy más súlyos sérelemnek. A magyar jogban az...Tovább olvasomterrorizmust elhárító szerv
A rendőrséget szervezeti értelemben három, horizontálisan (nem egymásnak alárendelten) elkülönült szerv alkotja, melyek közül az egyik a terrorizmust elhárító szerv. A szerv jelenlegi elnevezése: Terrorelhárítási Központ (rövidítése: TEK). A TEK...Tovább olvasomrendőrségi feladat
Az Alaptörvény szerint a rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme. Az Rtv. szerint a rendőrség feladata az Alaptörvényben meghatározott feladatok...Tovább olvasombiztonsági intézkedés
Rendőri intézkedés. Az Rtv. szerint a rendőr az önveszélyes állapot vagy a személyeket, illetőleg az anyagi javakat közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet megszüntetése, továbbá az államhatár védelme érdekében: – megteszi a veszélyhelyzet...Tovább olvasomszemély- és vagyonőr
A magánbiztonság területén a személy- és vagyonőr az Szvmt. szerint nem más, mint a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személy. A személy- és vagyonőr jogosultságait a törvényben meghatározottak szerint vagy...Tovább olvasombüntetés-végrehajtási szerv
A Bvtv. szerint büntetés-végrehajtási szervek a következők: – a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, – a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények, továbbá – a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaságok és költségvetési szervek. ...Tovább olvasomalapvető jogok korlátozása (Hszt.)
Aki hivatásos szolgálati jogviszonyt létesít, önként vállalja azt, hogy alapvető (emberi) jogait – más közszolgálati jogviszonyokhoz képest – sokkal szigorúbb korlátozások terheljék. A Hszt. a következő alapvető jogok tételes korlátozását...Tovább olvasomszabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy
Az idegenek egyik csoportja. Az Szmtv. szerint a következő államok (nem magyar) állampolgárai tartoznak ide: – az Európai Unió tagállamainak állampolgára, – az Európai Gazdasági Térségről (rövidítve: EGT) szóló megállapodásban...Tovább olvasomharmadik országbeli állampolgár
Az idegenek egyik csoportja. A Harm.tv. szerint e körbe tartoznak azok a nem magyar állampolgárok, akik nem tartoznak az Szmtv. szerint meghatározott szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek közé...Tovább olvasommezőőr
A mezőőr a termőföldek őrzését, valamint a termőföldön lévő, illetve ahhoz tartozó termények és termékek, felszerelések, eszközök, haszonállatok, továbbá mezőgazdasági építmények, földmérési jelek vagyonvédelmét ellátó személy, a mezei őrszolgálat tagja. ...Tovább olvasom