nemi foglalkoztatási szegregáció
A nemi foglalkozási szegregáció azt a tényt fejezi ki, hogy a férfiak és a nők – annak megfelelően, hogy milyen uralkodó felfogás alakul ki a „férfi”, illetve „női” munka tekintetében – különböző munkakörökben koncentrálódnak. A foglalkozási szegregációt vertikális és horizontális komponensekre szokás felbontani. A vertikális szegregáció azt a tendenciát fejezi ki, hogy a munkáltatók hajlamosak a nőket olyan munkakörökben foglalkoztatni, amelyek kicsiny hatáskörrel járnak és csekély előrehaladási lehetőséget nyújtanak, míg a férfiak többnyire nagyobb felelőséggel és befolyással járó pozíciókat töltenek be. A horizontális szegregáció pedig azt jelenti, hogy a férfiak és a nők különböző foglalkozási kategóriákban helyezkednek el. A nők például általában a rutinszerűen ellátható irodai munkakörökben játszanak domináns szerepet, miközben a férfiak inkább a szakképzettséget vagy betanítást igénylő fizikai munkakörökben csoportosulnak.
Tudományterület:
Forrás:
Szerző:
Relációk
posztindusztriális társadalom
Az ipari társadalmakat követő társadalmi-gazdsági berendezkedés, mely az 1970 – 1980-as években jelent meg a legfejlettebb államokban. Olyan társadalmi berendezkedés, ahol a foglalkoztatottak nagy része a szolgáltatások területén dolgozik, és...Tovább olvasomtársadalmi interakció
Az egyének közötti társadalmi érintkezés és kölcsönhatás bármely formája. Az interakció minden társas kapcsolat nélkülözhetetlen feltétele, olyan folyamat, amelyet közösen egyeztetett jelentések szabályoznak a résztvevők mindenkori szükségleteinek megfelelően. E jelentések...Tovább olvasomnemzet
A nemzet azon személyek csoportja, akik az adott nemzet tagjainak tekintik magukat, akiknek közös a nemzeti identitásuk, illetve akiket a társadalmi környezet e nemzet tagjának tart. A nemzeti identitás ideáltípusa...Tovább olvasomúj társadalmi mozgalmak
Olyan társadalmi mozgalmak csoportja, amelyek az 1960-as évek óta alakultak ki a nyugati társadalmakban, válaszul az emberi civilizációban jelentkező kockázatokra. Az ide tartozó mozgalmak – például a feminizmus, a környezetvédelem,...Tovább olvasommarginális osztály
Az társadalmi hierarchia legalján élő népesség elnevezése. A marginális osztály tagjainak az életszínvonala lényegesen alacsonyabb, mint a társadalom többségéé, halmozottan hátrányos helyzetű csoportot alkotnak. Sokan közülük régóta vannak munka nélkül...Tovább olvasompatriarchátus
A férfiak uralma a nők felett. A legtöbb társadalomban a nemi viszonyokat még mindig a patriarchális hatalom határozza meg. A társadalmi berendezkedés az egyéni szinttől kezdve az intézményi szintig a...Tovább olvasomcivil társadalom
A társadalomnak azok az autonóm szervezetet – az egyesületek, körök, egyházak stb. -. amelyek nem függenek az államtól. Egyes szerzők beleértik az állampolgároknak azt a magatartását, hogy részt vesznek a...Tovább olvasomhálózatok
Az embereket egymással öszszekapcsoló informális és formális, közvetlen és közvetett társadalmi kötelékek rendszerei. Személyes hálózatunkba azok tartoznak bele, akiket személyesen ismerünk (például a barátaink), valamint azok, akikkel csak közvetett úton...Tovább olvasomkortárscsoport
Hasonló életkorú és társadalmi státusú egyénekből álló baráti kör. A kortárskapcsolatok gyakran a gyermek- és serdülőkor után, egészen életünk végéig fontosak maradnak. A hasonló korú emberek informális csoportjai a munkahelyen...Tovább olvasometnicitás
Az etnicitás egy adott csoport tagjait más csoportoktól elválasztó kulturális értékek és normák. Az etnikai csoportok egymástól való megkülönböztetésére különféle jellemző vonások szolgálhatnak, de leggyakrabban a csoport nyelvét, történelmét, hagyományait...Tovább olvasomfélperiferiális országok
Wallerstein világrendszer elméletében a centrum és periféria között átmeneti helyzetet elfoglaló országok vagy régiók. Azok az országok, amelyek a munkaerő és a nyersanyagok forrásait szolgáltatják a mag- vagy centrumországok ipari...Tovább olvasomdiszfunkció
A funkcionalista elméletek szerint a társadalmi élet olyan vonása, olyan jelenség, amely nem illeszkedik az adott társadalmi rendszer keretei közé vagy e rendszeren belül feszültségeket kelt, gyakran akadályozza a fő,...Tovább olvasomzéró tolerancia politikája
A bűnmegelőzésben és a bűnözés megfékezésében alkalmazott szemlélet, amely hangsúlyozza, hogy a súlyosabb bűncselekmények száma főként a folyamatos rendfenntartás eszközével csökkenthető. A betört ablak elméletét megalapozó elveket tükrözi annyiban, hogy...Tovább olvasomkonfliktuselmélet
Társadalomtudományi szemléletmód, amely szerint az emberi társadalmak alapvető jellemzője a tagjaik között fennálló konfliktus, így a kutatók figyelme a társadalmi feszültségekre, választóvonalakra és egymással versengő érdekekre kell, hogy irányuljon. A...Tovább olvasommanifeszt funkció
A funkcionalista személélet szerint valamely társadalmi jelenségnek nyíltan megfogalmazott, kimondott funkciója. A társadalmi cselekvés olyan funkciója, amelyet az adott cselekvés résztvevői ismernek és célul tűznek ki.B. Malinowski szerint ha valamilyen...Tovább olvasomharmadik világ
A „harmadik világ” kifejezés eredetileg a 20. században született, a három fő társadalomtípus szembeállításából. Az első világ országai közé Európa iparosodott államai, az USA, Nyugat-Európa országai, és Japán tartoztak. E...Tovább olvasomvándorlás
A vándorlás, idegen szóval a migráció a népesség városok, községek és államok közötti mozgásának dinamikáját jelenti. A vándorlás vagy lakóhely-változtatás a demográfiaia kutatási körébe tartozik. A vándorlás egyéni és társadalmi...Tovább olvasomátmeneti rítus
Az egyik életszakaszból a másikba való átlépést szimbolikusan megerősítő és megünneplő szertartásokat átmeneti rítusnak nevezzük. A hagyományos, preindusztriális társadalmakban az ilyen rítusok igen elterjedtek voltak. A mai magyar társadalomban is...Tovább olvasomjólét
Az 1960-as évektől kezdték keresni az egyes államok fejletségének mérésének, olyan lehetőségét, mely túlmutat az egy főre jutó GDP-n, és olyan más mutatókat is figyelembe vesz, mint a születéskor várható...Tovább olvasompróbafelvétel
A társadalomtudományi kutatások egyik lépése, az azok során alkalmazott előkészítő módszer. A legtöbb felmérést próbafelvétel előzi meg, amellyel feltárhatják a tervezés során előre nem látott problémákat. A próbafelvétel olyan előzetes...Tovább olvasom
