nemi egyenlőtlenség
A csoportokban, közösségekben és társadalmakban nők és férfiak között fennálló státus-, hatalom- és presztízsbeli különbségek. Bár a férfiak és a nők szerepe társadalmanként változik, nem ismerünk olyan társadalmat, ahol a nők nagyobb hatalommal rendelkeznek, mint a férfiak. A férfiak szerepeit általában magasabbra értékelik és jobban megjutalmazzák, mint a nők szerepeit. Annak ellenére, hogy a nők sok országban előreléptek, a nemi különbségek továbbra is a társadalmi egyenlőtlenségek alapjául szolgálnak.
Tudományterület:
Forrás:
Giddens, Anthony: Szociológia, Budapest, Osiris, 2008, 259. o.
Szerző:
Relációk
tudásgazdaság
Olyan társadalmi-gazdasági rendszer, amely már nem elsősorban az anyagi javak termelésére, hanem a tudás előállítására épül. Kialakulását összefüggésbe hozzák az új technológiákban jártas, életük számítógéppel, szórakozással és távközléssel kapcsolatos területein...Tovább olvasomfehérgalléros bűnözés
Olyan bűncselekmények, amelyeket a társadalom gazdagabb rétegeihez tartozók, fehérgalléros állásban lévők követnek el, szakmabeli pozíciójukat felhasználva. A fehérgalléros bűnözés felöleli a bűnözői tevékenység számos típusát, például az adócsalást, az illegális...Tovább olvasomszekularizáció
Folyamat, amelynek során a vallás és az egyház szerepe és befolyása egyre csökken. Bár a modern társadalmak egyre nagyobb mértékben szekularizálódtak, a szekularizáció mértékének a megállapítása igen összetett feladat. A...Tovább olvasomabszolút szegénység
A szegénység egy típusa, mellyel napjainkban inkább a harmadik világ országaiban találkozhatunk. A szegénység vizsgálatakor megkülönböztethető az abszolút és relatív szegénység. Az abszolút szegénység egészséges emberi létezéshez minimálisan szükséges javak...Tovább olvasomtársadalmi szerep
Egy adott társadalmi pozíciót elfoglaló, státuszt betöltő egyéntől elvárt viselkedési minták, jogok és kötelezettségek együttese. Például az egyetemi oktató szerepének normái: színvonalas előadásokat tart, lelkiismeretesen vizsgáztat, tudományos kutatásokat végez, publikál....Tovább olvasommanifeszt funkció
A funkcionalista személélet szerint valamely társadalmi jelenségnek nyíltan megfogalmazott, kimondott funkciója. A társadalmi cselekvés olyan funkciója, amelyet az adott cselekvés résztvevői ismernek és célul tűznek ki.B. Malinowski szerint ha valamilyen...Tovább olvasomúj vallási mozgalmak
A közelmúltban a fejlett országokban megjelent, tág értelemben véve vallásos jellegű és spirituális csoportok, kultuszok és szekták széles köre amelyek a „mainstream” vallások mellett alakultak ki. Ebbe a körbe tartoznak...Tovább olvasomnyitott és zárt társadalom
A mobilitási szakirodalomban nyitottnak tekintjük azt a társadalmat, amelyben a mobilitási esélyek egyenlőtlensége csekély, könnyű átlépni az egyik társadalmi rétegből a másikba. Zártnak tekintjük azt a társadalmat, ahol az esélyegyenlőtlenségek...Tovább olvasomneolokális lakóhelyválasztás
Neolokális lakóhelyválasztásról akkor besélhetünk amikor új háztartás kialakítására kerül sor, például a gyermek gazdaságilag aktívvá, keresővé válik, és családjától külön, saját lakóhelyre költözik, vagy a házaspár mindkettőjük családjától külön, saját...Tovább olvasomnemi szerepek
A nemi szerepeken azokat a társadalmi szerepeket, tevékenységeket, magatartásokat értik, amelyeket a társadalom a két nem tagjaitól elvár, vagy „férfiasnak” vagy „nőiesnek” tekint. A társadalomtudományban uralkodik az álláspont, hogy a...Tovább olvasomközéposztály
Sok különböző, jellemzően fehérgalléros foglalkozásban dolgozó ember széles tábora, a szolgáltatási szektor alkalmazottaitól kezdve a tanárokig és diplomás egészségügyiekig vagy más értelmiségiekig. Ma a legtöbb ipari országban a középosztály a...Tovább olvasomingázás
Ingázásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor az aktív keresőnek más településen van lakóhelye és munkahelye, tehát amikor lakóhelyéről a munkahelyére és onnan visszamegy, településhatárt lép át. Megkülönböztetjük a napi ingázást,...Tovább olvasomintézmény
Intézményen vagy társadalmi intézményen a társadalomtudományban általában nem egy konkrét vállalatot, szervezetet értünk, hanem egy adott társadalmi tevékenység elvégzésének módját, az ehhez kapcsolódó szabályokat, normákat és értékeket. Például intézmény a...Tovább olvasomházasság
Házasságkötésnek nevezzük azt a cselekményt, amellyel felnőttek házastársi-családi kapcsolatot létesítenek egymás között. Házasságon értik sok esetben nemcsak a kapcsolat létesítését, hanem magát a kapcsolatot, tehát annak egész folyamatát a létesítéstől...Tovább olvasoméletciklus
Az egyéni életében az alébbi életciklusokatlehet megkülönböztetni, mint 1, a csecsemőkort (0-1 éves), 2. gyermekkort (1-12 éves). 3, serdülőkort (12-16 éves), 4. ifjúságot (16 éves kortól a kereső munkavállalásig és...Tovább olvasomposztmodernizmus
Az a meggyőződés, hogy a társadalmat már nem a történelem vagy a haladás vezérli. A posztmodern társadalom erősen pluralisztikus és változatos, nincs a fejlődési útját kijelölő “nagy narratíva”. A posztmodern...Tovább olvasomosztály
Bár a társadalomtudomány egyik leggyakrabban használt fogalma, világos megegyezés nincs arról, hogyan lehetne legjobban meghatározni jelentését. Marx értelmezésében az osztály a termelőeszközök,szempontjából azonos helyzetben lévő emberek csoportja. Weber is gazdasági...Tovább olvasomkasztrendszer
Rétegződési forma, amelyben az egyén társadalmi helyét a születés egyszer s mindenkorra kijelöli. A kasztrendszerben a különböző társadalmi szintek el vannak zárva egymástól, így mindenkinek a születése szerinti kasztban kell...Tovább olvasomszuburbanizáció
Az a jelenség, amelyet a fejlett országok nagyvárosaiban az 1950-1960-as évek óta figyeltek meg, azaz a városi népesség egyik – többnyire jobb módú – része elhagyja a város központi részeit...Tovább olvasombetört ablakok elmélete
Az az elképzelés, hogy kapcsolat van a rendbontás jele (például egy betört ablak) vagy a vandalizmus és a tényleges bűnözés között. Az elmélet szerint a bűnözés a zűrzavar, a rendetlenség...Tovább olvasom