városökológia
A városi élet tanulmányozásának egyik irányzata, amely a biológiai minták alapján a növények és organizmusok fizikai környezethez való alkalmazkodásának analógiájára épít. Az ökológiai elmélet képviselői szerint a városokon belüli különféle negyedek és területek azon természetes alkalmazkodási folyamatoknak az eredményeként jönnek létre, amelyeket a városi csoportok anyagi erőforrásokért való versengése okoz. A város egymástól különböző, sőt egymással ellentétes társadalmi jellemzőkkel bíró körzetek térképeként írható le.
Tudományterület:
Forrás:
Giddens, Anthony: Szociológia, Budapest, Osiris, 2008, 691. o.
Szerző:
Relációk
latens funkció
A funkcionalista személélet szerint valamely társadalmi jelenségnek ki nem mondott, rejtett funkciója, amelyet a társadalomtudományi kutatás tud feltárni. Egy társadalmi cselekvés funkcionális következménye, amely a cselekvés teréül szolgáló társadalmi rendszer...Tovább olvasom ...agresszív nacionalizmus
A nacionalizmus egy radikális váfaja. Az a felfogás, amely szerint a nemzetnek, amelyhez az egyén tartozik, más nemzetekkel vagy a társadalmon belüli kisebbségekkel szemben, amelyeket nem tekintenek a nemzet részének,...Tovább olvasom ...reprezentatív minta
A társadalomtudományi kutatás során legtöbb esetben nincs lehetőség arra, hogy a vizsgált személyek teljes körét, a teljes sokaságot kérdőívvel megkérdezzük, mivel az rendkívül időigényes és drága lenne. E helyett a...Tovább olvasom ...binukleáris család
Olyan , a válást követő családszerkezet, amelyben a gyermek szülei szétköltöztek és két külön háztartásban élnek új partnereikkel, de mindkét szülő részt vesz a gyermek felnevelésében és a két érintett...Tovább olvasom ...generációs mobilitás
A generációs vagy nemzedéki mobilitás a társadalmi mobilitás egy fajtája, melynek két típusát különböztetjük meg. A nemzedékek közötti (intergenerációs) mobilitásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor valakinek a társadalmi helyzete a...Tovább olvasom ...egész életen át tartó tanulás
Az az elképzelés, hogy a tanulás és a készségek elsajátítása végigkíséri az egyén életének minden szakaszát, nem korlátozódik a fiatalkori formális oktatásra. A felnőttképzési programok, a munkahelyi továbbképzés, az internetre...Tovább olvasom ...attitűd
Az a tanult képesség, hogy az egyén bizonyos tárgyakra, személyekre, helyzetekre meghatározott módon reagáljon. Az attitűdök hátterében értékek állnak. A két fogalom között az a különbség, hogy míg az érték...Tovább olvasom ...kábítószer
Jogi definíciója szerint kábítószer és pszichotrop anyag minden olyan szer, amelyet két nemzetközi egyezmény, az 1961. évi Egységes kábítószer-egyezmény és az 1971. évi Pszichotropanyag-egyezmény tételesen felsorol. Egy másik bonyolultabb definíció...Tovább olvasom ...fundamentalizmus
Hit a szent szövegek szó szerinti jelentéséhez való visszatérésben. Kialakulhat válaszul a modernizálásra és racionalizálásra. A fundamentalizmus ragaszkodik a hitre alapozott válaszokhoz és tradicionális alapokra építve védelmezi a hagyományt. A...Tovább olvasom ...etikai vallások
Olyan, elsősorban távol-keleti eredetű vallási irányzatok, melyek nem a természetfeletti lényekben való hiten, hanem egy-egy „nagy tanító” (például Buddha vagy Konfuciusz) erkölcsi vonzerején alapulnak. Bár a legtöbb vallás és vallási...Tovább olvasom ...diaszpóra
Egy etnikai populáció szétszóródása eredeti lakóhelyéről idegen területekre, gyakran kényszerítő erők vagy traumatikus körülmények között. A diaszpórák általában megfelelnek a következő kritériumoknak: 1) az eredeti szülőföldről valamely más régióba vagy...Tovább olvasom ...szuburbanizáció
Az a jelenség, amelyet a fejlett országok nagyvárosaiban az 1950-1960-as évek óta figyeltek meg, azaz a városi népesség egyik – többnyire jobb módú – része elhagyja a város központi részeit...Tovább olvasom ...deviancia
Olyan normasértő magatartás, mely nem szükségszerűen jogszabálysértés. Olyan cselekvésforma, amely nem felel meg egy adott társadalom vagy csoport többsége által vallott normáknak és értékeknek. Az, hogy mit tekintenek „deviánsnak”, legalább...Tovább olvasom ...etnikai kisebbségek
Etnikai kisebségi csoportnak tekintjük az olyan közösséget, amelynek tagjai egy olyan közös kulturális identitástudattal rendelkeznek, amely megkülönbözteti, elkülöníti őket a körülöttük élő más csoportoktól. Az etnikai kisebbségekkel szembeni előítélet és...Tovább olvasom ...életciklus
Az egyéni életében az alébbi életciklusokatlehet megkülönböztetni, mint 1, a csecsemőkort (0-1 éves), 2. gyermekkort (1-12 éves). 3, serdülőkort (12-16 éves), 4. ifjúságot (16 éves kortól a kereső munkavállalásig és...Tovább olvasom ...szubkultúra
Egy nagyobb társadalmon belül élő kisebb társadalmi csoport sajátos kultúrája, mely értékeiben, normáiban jelentősen eltér a többség kultúrájától. A társadalmakon belül többé-kevésbé különálló szubkultúrák élnek párhuzamosan. A legegyszerűbb szubkultúrák a...Tovább olvasom ...nemi foglalkoztatási szegregáció
A nemi foglalkozási szegregáció azt a tényt fejezi ki, hogy a férfiak és a nők – annak megfelelően, hogy milyen uralkodó felfogás alakul ki a „férfi”, illetve „női” munka tekintetében...Tovább olvasom ...házasság
Házasságkötésnek nevezzük azt a cselekményt, amellyel felnőttek házastársi-családi kapcsolatot létesítenek egymás között. Házasságon értik sok esetben nemcsak a kapcsolat létesítését, hanem magát a kapcsolatot, tehát annak egész folyamatát a létesítéstől...Tovább olvasom ...mediánérték
A szociológiai adatfelvétel során megállapított értékek között az adott sokaságon, vagy számtartományon belüli „középső érték”,amely fölött és alatt ugyanannyi számú megfigyelt érték található. A statisztika egy nevezetes középértéke, úgynevezett helyzeti...Tovább olvasom ...toló-húzó tényezők
A globális migrációval foglalkozó korai vizsgálatokban ezek a tényezők olyan belső és külső erők voltak, amelyekről úgy vélték, hogy befolyásolják a migrációs mintákat. A „tolóerők” a származási országon belül fennálló...Tovább olvasom ...