polgárőr szervezet
A Ptv. szerint polgárőr szervezet a polgárőr egyesület, a területi polgárőr szövetség, valamint az Országos Polgárőr Szövetség.
A törvény szerint a polgárőr szervezetek politikai tevékenységet nem folytathatnak, működésük a politikai pártoktól független. A polgárőr szervezet elnevezésének tartalmaznia kell a „polgárőr” megjelölést. Nyilvántartásba vett más civil (társadalmi) szervezet az elnevezésében a polgárőrséggel való összetéveszthetőségre alkalmas megjelölést és elnevezést nem használhat. A polgárőr szervezet e jellegére utaló adatot a bírósági nyilvántartásban fel kell tüntetni.
Tudományterület:
Forrás:
Ptv. [2. §]
Szerző:
Relációk
Hszt.
A Hszt. egy különleges közszolgálati jogviszony, a hivatásos szolgálati jogviszony szabályozását elvégző törvény – jellegében olyan, mint más, munkavégzésre irányuló jogivszonyok esetében a munka törvénykönyve vagy a közszolgálati tisztviselőkről szóló...Tovább olvasomidegenrendészeti intézkedés
Rendőri intézkedés. Az Rtv. szerint a rendőrség nemzetközi szerződés alapján végrehajtja a személyek államhatáron történő átadását, átvételét, valamint más államok között átadásra kerülő személyeknek az átadás helyére kíséréssel történő átszállítását,...Tovább olvasomállománytáblázat
A Hszt. szerint az állománytáblázat a rendvédelmi szerv szervezeti egységénél rendszeresített szervezeti elemeket, a rendszeresített szolgálati beosztásokat, azok besorolását, az azokban rendszeresített rendfokozatokat, valamint az azok ellátásához szükséges képesítési, képzettségi,...Tovább olvasomtömeges bevándorlás okozta válsághelyzet
Az Európára nehezedő fokozott migrációs nyomás miatt a magyar Országgyűlés a helyzetre a Met. módosításával is reagált. A válsághelyzet három esetben rendelhető el: 1. Ha a Magyarországra érkező elismerést kérők...Tovább olvasomrendvédelmi szerv
A rendvédelmi szervek különleges feladat- és hatáskörrel rendelkező államigazgatási szervek. A Ksztv. szerint a következő szervek tartoznak ide: – a rendőrség, – a büntetés-végrehajtási szervezet, – a hivatásos katasztrófavédelmi szerv,...Tovább olvasomvagyonőr
A magánbiztonság területén az Szvmt. szerint a vagyonőr az a személy, aki ingatlan, illetőleg ingóság őrzése kapcsán vagyonőrzési feladatokat lát el. Közterületen vagy nyilvános helyen a vagyonőr a törvény szerint...Tovább olvasomterrorizmust elhárító szerv
A rendőrséget szervezeti értelemben három, horizontálisan (nem egymásnak alárendelten) elkülönült szerv alkotja, melyek közül az egyik a terrorizmust elhárító szerv. A szerv jelenlegi elnevezése: Terrorelhárítási Központ (rövidítése: TEK). A TEK...Tovább olvasomrendőrség
A rendőrség a Ksztv. szerint államigazgatási, azon belül rendvédelmi szerv. Az Rtv. szerint a rendőrség állami, fegyveres rendvédelmi szerv. Szervezeti értelemben három, horizontálisan (nem egymásnak alárendelten) elkülönült szerv alkotja, ezek...Tovább olvasomtesti kényszer
Rendőri kényszerítő eszköz. Az Rtv. szerint a rendőr – intézkedése során – az ellenszegülés megtörésére testi erővel cselekvésre vagy a cselekvés abbahagyására kényszerítést (testi kényszert) alkalmazhat. A szolgálati szabályzat szerint...Tovább olvasomoltalmazott
Menedékjogi szempontból a menekülők egyik csoportja. A Met. szerint Magyarország oltalmazottként kiegészítő védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye,...Tovább olvasomelektronikai vagyonvédelmi rendszer
Az elektronikai vagyonvédelmi rendszer a magánbiztonság területén alkalmazott, az Szvmt. szerint vagyonvédelmi célból a vállalkozási szerződésben megjelölt ingatlanon telepítendő vagy telepített elektronikus jelző és képi megfigyelőrendszer, ideértve a térfelügyeleti rendszert,...Tovább olvasombiztonság
A biztonság – rendészeti szempontból – felfogható statikus és dinamikus állapotként is. Statikusan nézve a biztonság egy kockázatok és veszélyek nélküli állapotot jelöl. Ilyen azonban a társadalmi folyamatok területén nem...Tovább olvasomrendészeti feladatokat ellátó személyek
A 2012-ben kihirdetett Rend.tv. összefoglalja az azon személyek jogállásával összefüggő legfőbb szabályokat, akik nem tartoznak a Hszt. hatálya alá, hanem – jellemzően – állami és önkormányzati alkalmazásban álló közszolgálati tisztviselők...Tovább olvasomhivatásos szolgálati jogviszony
Különleges közszolgálati jogviszony. Azz állam nevében eljáró rendvédelmi szerv és a hivatásos állomány tagja között jön létre, és abban mindkét felet a sajátos szolgálati körülményeknek megfelelő, a jogszabályokban meghatározott kötelezettségek...Tovább olvasomfelvilágosítás kérés
Rendőri intézkedés. Az Rtv. szerint a rendőr a feladatának ellátása során bárkihez kérdést intézhet, felvilágosítást kérhet, ha alaposan feltehető, hogy a megkérdezett olyan közlést tehet, amely a rendőri feladatok teljesítéséhez...Tovább olvasomrendőri etikai kódex
A hivatásos állományú rendőrökkel szemben támasztott etikai-erkölcsi követelményeket meghatározó dokumentum. Teljes címe: “A rendőri hivatás etikai kódexe.” Deklarált célja, hogy erkölcsi iránymutatásul szolgáljon, mind a szolgálatban, mind a szolgálaton kívül...Tovább olvasomharmadik országbeli állampolgár
Az idegenek egyik csoportja. A Harm.tv. szerint e körbe tartoznak azok a nem magyar állampolgárok, akik nem tartoznak az Szmtv. szerint meghatározott szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek közé...Tovább olvasommigráció
A migráció a legegyszerűbben az emberi helyváltoztatás vagy vándorlás, valamint az azzal kapcsolatban érvényesülő társadalmi és gazdasági hatások együtteseként ragadható meg. A migráció lényegében egyidős az emberiséggel. A tartózkodási hely...Tovább olvasomszolgálati elöljáró
A Hszt. szerint szolgálati elöljáró a hivatásos állomány tagjával szemben a magasabb szolgálati beosztásánál fogva parancs, intézkedés kiadására vagy munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy. Szolgálati elöljárónak vezető beosztású, kormánytisztviselőként, igazságügyi...Tovább olvasomvisszaküldés tilalma
A visszaküldés tilalma (non-refoulement) olyan nemzetközi jogi jogelv, mely egy erkölcsi eredetű elvből származik: embertársainkat nem tesszük ki tetteink következményeként üldöztetésnek, kínzásnak vagy más súlyos sérelemnek. A magyar jogban az...Tovább olvasom