polgárőrség
A polgárőrség Magyarországon a rendszerváltás folyamatában kialakult, a civil önvédelmi szektor részeként az egyik legnagyobb létszámú és legsikeresebb szervezet.
A polgárőr szervezetek megalakulásának alapját az egyesülési jog képezi: ezek tehát általában civil (társadalmi) szervezetek. Ebből következően nem tekinthetők rendvédelmi szerveknek. Ugyanakkor a közrend és a közbiztonság megteremtésében és fenntartásában szerepük kiemelkedő, kapcsolatuk a rendvédelmi szervekkel (elsősorban a rendőrséggel) szoros és erőteljes.
A Ptv. preambuluma (ünnepélyes bevezetője) szerint: „A közbiztonság és a közrend fenntartásában részt venni kívánó, a környezetük biztonságáért felelősséget érző állampolgárok számára a polgárőrség nyújt cselekvési lehetőséget.” Az Országgyűlés a Ptv.-t a közbiztonság megszilárdításában fontos szerepet betöltő önkéntes társadalmi szerveződés hatékony működésének biztosítása, valamint e szerveződéseknek a rendőrséggel, az önkormányzatokkal, a rendészeti szervekkel és a lakossággal való együttműködése kereteinek meghatározása érdekében alkotta meg.
A polgárőrséget szervezeti szempontból jelenleg a Ptv. szerint ún. polgárőr szervezetek alkotják.
Tudományterület:
Forrás:
Szerző:
Relációk
Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal
A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (rövidítve: BMH) a Ksztv. szerinti rendszerben államigazgatási szerv, azon belül központi hivatal, mely a jogszabályokban hatáskörébe utalt idegenrendészeti és menekültügyi feladatokat látja el. A BMH-t...Tovább olvasomszabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy
Az idegenek egyik csoportja. Az Szmtv. szerint a következő államok (nem magyar) állampolgárai tartoznak ide: – az Európai Unió tagállamainak állampolgára, – az Európai Gazdasági Térségről (rövidítve: EGT) szóló megállapodásban...Tovább olvasomcsapaterő-alkalmazás
Rendőri kényszerítő eszköz. A szolgálati szabályzat szerint csapaterő alkalmazása esetén a rendőrség a személyi állomány összevonása és kötelékbe szervezése, ennek egyszemélyi parancsnoki vezetés alá helyezése, továbbá sajátos taktikai szabályok alkalmazása...Tovább olvasomrendőrség
A rendőrség a Ksztv. szerint államigazgatási, azon belül rendvédelmi szerv. Az Rtv. szerint a rendőrség állami, fegyveres rendvédelmi szerv. Szervezeti értelemben három, horizontálisan (nem egymásnak alárendelten) elkülönült szerv alkotja, ezek...Tovább olvasombüntetés-végrehajtási szerv
A Bvtv. szerint büntetés-végrehajtási szervek a következők: – a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, – a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények, továbbá – a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaságok és költségvetési szervek. ...Tovább olvasomfegyveres biztonsági őr
A fegyveres biztonsági őr (rövidítve: FBŐ) a fegyveres biztonsági őrség – szolgálatban közfeladatot ellátó, fegyverviselésre jogosult – tagja. A fegyveres biztonsági őrség törvényben vagy együttműködési megállapodásban meghatározott őrzési feladatokat ellátó,...Tovább olvasomhivatásos vadász
A vadgazdálkodási üzemtervben és az éves vadgazdálkodási tervben foglaltak végrehajtásának szakirányítójaként a vonatkozó feladatok szakszerű ellátását végzi. Hivatásos vadász az a természetes személy lehet, aki rendelkezik: – középfokú végzettséggel, –...Tovább olvasomrendőrségi szakszolgálatok
A rendőrség szolgálati szabályzata szerint a rendőrség feladatainak ellátását szolgálati ágakra, szolgálatokra és szakszolgálatokra lebontva kell megszervezni. A szakszolgálatok a következők: – az ellenőrzési szakszolgálat, – a gazdasági szakszolgálat, –...Tovább olvasomhivatásos szolgálatra méltatlanná válás
A Hszt. szerint a hivatásos állomány tagjának a szolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált, mert szolgálaton kívül olyan cselekményt követett el, amely a rendvédelmi...Tovább olvasomszolgálati hely
A Hszt. szerint a szolgálati hely az a szervezeti egység, amelynek állományába a hivatásos állomány tagja tartozik. A szolgálati helyet a hivatásos állományba kinevezésről készült okmánynak tartalmaznia kell. A törvény...Tovább olvasomSzemély-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara
A magánbiztonság területén a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara az Szvmt. hatálya alá tartozó tevékenység folytatására jogosult, a kamarai tagságot önként vállaló természetes személyek önkormányzattal rendelkező, közfeladatot és általános...Tovább olvasomrendészet
A rendészet egyik széles körben elfogadott definíciója Szamel Lajos jogtudóstól származik. Eszerint a rendészet olyan állami tevékenység, amely a közrend megzavarásának megelőzésére, a közvetlenül zavaró magatartás megakadályozására és a megzavart...Tovább olvasomfenyítés
A fenyítés a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy ellen, fegyelemsértés esetén alkalmazható hátrányos jogkövetkezmény. A fenyítés célja a szolgálati rend és fegyelem védelme, valamint az eljárás alá vont személynek és...Tovább olvasomkockázat
Rendészeti szempontból a veszélyt keltő magatartások egyik csoportját a kockázatvállalások alkotják. A társadalmi lét, de emellett lényegében minden emberi tevékenység egyik alapvető jellemzője, hogy a bűnös veszélyeztető magatartásokhoz képest sokkal...Tovább olvasomhatárforgalom-ellenőrzés
Rendőri intézkedés. Az Rtv. szerint a rendőrség a határátlépésnek az Európai Unió kötelező jogi aktusaiban és jogszabályokban meghatározott feltételeit ellenőrzi, ennek során jogosult az államhatár átlépésére jelentkező személyek személyazonosságát megállapítani,...Tovább olvasomHszt.
A Hszt. egy különleges közszolgálati jogviszony, a hivatásos szolgálati jogviszony szabályozását elvégző törvény – jellegében olyan, mint más, munkavégzésre irányuló jogivszonyok esetében a munka törvénykönyve vagy a közszolgálati tisztviselőkről szóló...Tovább olvasomrendőrségi szolgálatok
A rendőrség szolgálati szabályzata szerint a rendőrség feladatainak ellátását szolgálati ágakra, szolgálatokra és szakszolgálatokra lebontva kell megszervezni. A szolgálatok a következők: – az állami futárszolgálat, – a bevetési szolgálat, –...Tovább olvasomidegenjog
A migrációval összefüggő jogi szabályozás egyik csoportja, melybe azoknak a jogi rendelkezéseknek az összessége tartozik, amelyek címzettjei olyan személyek, akik nem állampolgárai a jog kibocsátása és érvényessége helye szerinti államnak. ...Tovább olvasommechanikai vagyonvédelmi rendszer
A mechanikai vagyonvédelmi rendszer a magánbiztonság területén alkalmazott, az Szvmt. szerint vagyonvédelmi célból ingatlanon vagy gépjárművön telepítendő vagy telepített, emberi vagy elektronikus felügyeletet, illetve energia-utánpótlást nem igénylő vagyonvédelmi rendszer vagy...Tovább olvasommenekült
Menedékjogi szempontból a menekülők egyik csoportja. A Met. szerint Magyarország menekültként ismeri el azt a külföldit, akinek az esetében az Alaptörvény XIV. cikk (3) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak. A menekültet...Tovább olvasom