rendőri intézkedés elleni panasz
A rendőrség hivatásos állományú tagjának szolgálati fellépése esetén rendelkezésre álló jogorvoslati eszköz. Az Rtv. szerint a rendőr által alkalmazott intézkedés vagy kényszerítő eszköz, intézkedés elmulasztása, vagy a törvényben meghatározott más kötelezettség megsértése (a továbbiakban e szócikkben együtt: intézkedés) esetén nyújtható be.
A panaszeljárásnak alapvetően két fajtája van: az egyik esetben a panaszt az intézkedést foganatosító rendőri szerv vezetője bírálja el („hagyományos” panaszeljárás), a másik esetben a panaszt a Független Rendészeti Panasztestület (FRP) vizsgálja, és azt követően a rendőrség valamelyik első számú vezetője bírálja el (attól függően, hogy a panasz alapját képező cselekményt vagy mulasztást melyik rendőrségi szerv állományába tartozó rendőr hajtotta végre, az országos rendőrfőkapitány, a TEK vagy az NVSZ főigazgatója).
Akinek az intézkedés jogát vagy jogos érdekét érintette („egyszerű panasz”), a „hagyományos” panaszeljárást kezdeményezheti, akinek viszont az intézkedés alapvető jogát sértette, választása szerint kezdeményezheti bármelyik panaszeljárást.
Tudományterület:
Forrás:
Rtv. [92-93/B. §]
Szerző:
Relációk
magánbiztonság
A magánbiztonság a magánjogon alapuló jogosítványok alapján a tulajdon védelmének széles lehetőségét biztosító, vagyonvédelmi jellegű vállalkozások által végzett tevékenységek útján létrejövő, sajátos jelenség. A magánbiztonság eszköztára lényegében a tulajdonost megillető...Tovább olvasommagánnyomozó
Az Szvmt. szerint magánnyomozó a magánnyomozói tevékenységet végző személy. A tevékenység végzéséhez legalább középiskolai végzettség, valamint a rendőrség által kiadott igazolvány szükséges. A magánnyomozó a tevékenység szolgáltatására irányuló szerződés teljesítése...Tovább olvasomhivatásos szolgálati jogviszony
Különleges közszolgálati jogviszony. Azz állam nevében eljáró rendvédelmi szerv és a hivatásos állomány tagja között jön létre, és abban mindkét felet a sajátos szolgálati körülményeknek megfelelő, a jogszabályokban meghatározott kötelezettségek...Tovább olvasomszolgálati kutya alkalmazása
Rendőri kényszerítő eszköz. Az Rtv. szerint a rendőr szájkosárral ellátott szolgálati kutyát – pórázon vagy anélkül – kényszerítő eszközként akkor alkalmazhat, ha a testi kényszer alkalmazásának feltételei fennállnak. A rendőr...Tovább olvasomNemzeti Bűnmegelőzési Stratégia
A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiát a Kormány 2013-ban fogadta el. Tízéves időtávra szóló, jelentős terjedelmű (9 fejezetre osztott) dokumentum, melyet a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács készített elő. A dokumentum általános céljai szerint...Tovább olvasomközbiztonsági őrizet
Rendőri intézkedés. Az Rtv. szerint a rendőrség az előállított személyt 24 óra időtartamra jogosult közbiztonsági őrizetbe venni, ha az őrizetbe vételt a személyazonosság megállapítása szükségessé teszi. Az őrizet időtartamába az...Tovább olvasomSzemély-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara
A magánbiztonság területén a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara az Szvmt. hatálya alá tartozó tevékenység folytatására jogosult, a kamarai tagságot önként vállaló természetes személyek önkormányzattal rendelkező, közfeladatot és általános...Tovább olvasomrendőrbot
A rendőri kényszerítő eszközök egyik típusa. A vonatkozó eszközök törvény szerinti teljes elnevezése: „vegyi eszköz, elektromos sokkoló eszköz, rendőrbot, kardlap, illetőleg más eszköz alkalmazása”. Az Rtv. szerint a rendőr a...Tovább olvasomBecsületbíróság
A Hszt. alapján létrejött sajátos, felülbírálati jogkörű testület, mely meghatározott joghátrányok alkalmazása esetén a hivatásos állomány tagjának kérelmére hívható össze. Dönt a hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyának fenntarthatóságáról. A hivatásos...Tovább olvasomterületi polgárőr szövetség
A Ptv. szerint területi polgárőr szövetségnek minősül a polgárőr egyesületek olyan szövetsége, amelyet azonos megyében (fővárosban) székhellyel rendelkező polgárőr egyesületek alkotnak, a törvényben meghatározott feladatokat látja el és az Országos...Tovább olvasombiztonság
A biztonság – rendészeti szempontból – felfogható statikus és dinamikus állapotként is. Statikusan nézve a biztonság egy kockázatok és veszélyek nélküli állapotot jelöl. Ilyen azonban a társadalmi folyamatok területén nem...Tovább olvasombüntetés-végrehajtási gazdasági társaság
A büntetés-végrehajtási szervezet részeként a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására gazdasági társaságokat hoztak létre különleges jogállású büntetés-végrehajtási szervként. A Bvtv. szerint a szabadságvesztés végrehajtásának a célja elérése érdekében létrehozott gazdasági társaságok kizárólagos...Tovább olvasomigazoltatás
Rendőri intézkedés. A rendőr – igazoltathatja azt, akinek a személyazonosságát az Rtv.-ben meghatározott célból kell megállapítani, – a személyt lakcímének, tartózkodási helyének – az igazoltatott választása szerint – a lakcímet...Tovább olvasomszemély- és vagyonvédelmi tevékenység
A magánbiztonság területén az Szvmt. szerint személy- és vagyonvédelmi tevékenységnek minősül: – a természetes személyek életének és testi épségének védelme, – az ingatlan, illetve ingóság őrzése, – a szállítmány kísérése,...Tovább olvasommezőőr
A mezőőr a termőföldek őrzését, valamint a termőföldön lévő, illetve ahhoz tartozó termények és termékek, felszerelések, eszközök, haszonállatok, továbbá mezőgazdasági építmények, földmérési jelek vagyonvédelmét ellátó személy, a mezei őrszolgálat tagja. ...Tovább olvasomerdővédelmi rendészeti feladatokat ellátó személy
A Rend.tv. személyi hatálya kiterjed egyes erdővédelmi feladatokat ellátó személyekre is: – az erdészeti hatóság rendészeti feladatokat ellátó tagjára, – a rendészeti feladatokat ellátó erdészeti és jogosult erdészeti szakszemélyzetre. Feladataikat...Tovább olvasomlőfegyverhasználat tömegben lévő személlyel szemben
Rendőri kényszerítő eszköz. Az Rtv. szerint lőfegyverhasználatnak tömegben, csoportosulásban lévő személlyel szemben nincs helye, kivéve, ha az egyes személy elleni fegyverhasználat feltételei fennállnak. A lőfegyverhasználatnak az egyes személy ellen kell...Tovább olvasomvisszaküldés tilalma
A visszaküldés tilalma (non-refoulement) olyan nemzetközi jogi jogelv, mely egy erkölcsi eredetű elvből származik: embertársainkat nem tesszük ki tetteink következményeként üldöztetésnek, kínzásnak vagy más súlyos sérelemnek. A magyar jogban az...Tovább olvasomidegenrendészet
A Magyarország területére engedély nélkül vagy meg nem engedett módon beutazó vagy ott jogszerűtlenül tartózkodó nem magyar állampolgárral szemben indított hatósági jogalkalmazói tevékenység, ha nincs helye menedékjogi eljárásnak. Az idegenrendészet...Tovább olvasomtömegoszlatás
Rendőri kényszerítő eszköz. A szolgálati szabályzat szerint a tömegoszlatás a jogellenesen összegyűlt, valamint jogszerűen összegyűlt, de jogellenes magatartást tanúsító tömegnek a helyszín elhagyására, fizikai egységének megbontására irányuló – a tömeg...Tovább olvasom