szabad kereskedelem

A nemzetközi keresekedelmi kapcsolatokat, tranzakciókat egyáltalán nem vagy csak csekély mértékben gátolják adminisztratív, gazdasági vagy valutapolitikai akadályok. A szabadkereskedelem hívei – elsősorban a klasszikus liberális közgazdászok- azt állítják, hogy a szabadkereskedelem minden részt vevő ország ,és az azokban élő minden gazdasági szereplő számára hasznos az országok közti komparatív előnyök kihasználása miatt. Ennek kulcs gondolata, hogy egyes termelési tényezők előfordulása, kapacitása és azok költsége országonként változó, ebből adódóan minden országnak komparatív előnye van egy-egy termék előállításában. Ha mindegyik ország annak a terméknek az előállítására szakosodik, melyben előnye van, és többet termel a hazai szükségletnél, akkor ezt a többletet más országokba exportálhatja. Az így keletkező többletjövedelem fejében több jószágot tud importálni. Ennek köszönhetően bővül a fogyasztási javak választéka a hazai piacon,a beruházási erőforrások optimálisan kerülnek felhasználásra, és az ebből adódó nemzetközi munkamegosztásnak köszönhetően nő a termelés hatékonysága.

Forrás:

David Ricardo: A politikai gazdaságtan és az adózás alapelvei. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. David Ricardo: A politikai gazdaságtan és az adózás alapelvei, Kovács Éva (2016)Kereskedelempolitikai és kereskedelmi szakigazgatás. In: Kovács Éva, dr. Jámbor Attila, Dr. Téglásiné Dr. Kovács Júlia, Dr. Mikó Zoltán Szakigazgatás I.. 121 p. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2016. pp. 21-44.

Szerző:

Relációk