szerződés
A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata (jognyilatkozata), amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. A szerződés létrejöttéhez tehát elengedhetetlen a felek konszenzusa, azaz hogy megegyezés és egyetértés legyen közöttük a szerződést érintő lényeges kérdésekben. A szerződés a kötelemkeletkeztető tényállások közül a leggyakoribb, legszínesebb esetkör, gyakorlati jelentőségével talán csak a károkozásból eredő kötelem mérhető össze. Általános kötelemfakasztó ténynek is nevezzük, elsősorban azért, mert a szerződésből (érvényes és hatályos ügyletet feltételezve) mindig kötelem fakad, szemben azokkal a tényállásokkal, melyek csak a jogszabály kifejezett rendelkezése folytán (és az ott szabályozott feltételek mellett) keletkeztetnek kötelmet. A szerződés leggyakrabban – bár nem kizárólagosan (pl. megszüntető szerződés, elszámolást rendező szerződések stb.) – előremutató kötelem, mert a célja valamilyen vagyonmozgás (jellemzően árucsere) lebonyolítása.
Tudományterület:
Forrás:
Barzó-Juhász-Leszkoven-Pusztahelyi: Kötelmi jog a Kötelmek közös és a szerződések általános szabályai, Novotni Kiadó, Miskolc, 2016. [147.-148.o.]
Szerző:
Relációk
szülői felügyelet
A szülői felügyelet a szülő-gyermek viszonyából fakadó jogok és kötelezettségek átfogó megjelölése. A kiskorú gyermek korából adódóan nevelésre, gondozásra szorul, ezért ő szülői felügyelet vagy – ha a szülei nem...Tovább olvasombiztosítási szerződés
Biztosítási szerződés alapján a biztosító köteles a szerződésben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni; a biztosítóval szerződő...Tovább olvasomkizárás (öröklési jog)
Az öröklési jogi szabályok szerint az örökhagyó azt, aki törvényes örököse vagy azzá válhat, más személynek örökössé nevezésével vagy végrendeletben tett kifejezett nyilatkozattal kizárhatja a törvényes öröklésből. A kötelesrészre jogosult...Tovább olvasombejegyzett élettársi kapcsolat
Bejegyzett élettársi kapcsolat családjogi értelemben akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni....Tovább olvasomosztalék
Az osztalék a gazdasági társaság tagjai részére az adózott eredmény felosztásáról szóló döntés alapján kifizetni elrendelt, az előző üzleti év adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék csökkenéseként elszámolt összeg. Az osztalék...Tovább olvasomcsaládbafogadás
A szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők kérelmére vagy a szülői felügyeletet egyedül gyakorló szülő kérelmére – a különélő másik szülő meghallgatásával – a gyámhatóság hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülő egészségi...Tovább olvasomauditbizottság
A nyilvánosan működő részvénytársaságoknál kötelezően létrehozandó, legalább három főből álló független testület, amely a felügyelőbizottságot és az igazgatótanácsot segíti a pénzügyi beszámolórendszer ellenőrzésében, a könyvvizsgáló kiválasztásában és a könyvvizsgálóval való...Tovább olvasomlicenciaszerződés
A licenciaszerződés a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó atipikus szerződés. A licencia és így maga a szerződés is engedélyt jelent, kétoldalú jogügylet keretében valamely iparjogvédelmi alkotásra (például szabadalmaztatott találmány) vonatkozó hasznosítási jog...Tovább olvasomde facto innominát szerződések
A magánjogban a kötelmi jogi szerződéseket két nagy csoportra oszthatjuk: a nevesített és a nevesítetlen szerződések kategóriájára. A nevesített szerződések közé az atipikus és a tipikus kontraktusok sorolandóak, míg a...Tovább olvasomapport
A gazdasági társaságok tőkéje a tagok által rendelkezésre bocsátott pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokból áll, a nem pénzbeli vagyoni betét az apport, a rendelkezésre bocsátás az apportálás. Tárgya lehet...Tovább olvasomvégintézkedés
Az öröklés az ember vagyonában halál esetén bekövetkező egyetemes jogutódlás. Öröklés esetén az ember halálával hagyatéka, mint egész száll át az örökösökre. Öröklési jogcímként megkülönböztetjük a törvényes öröklést és a...Tovább olvasomtöbbletmunka
A vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas...Tovább olvasomdeliktuális felelősség
A törvény tiltja a jogellenes károkozást. Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. Minden károkozás jogellenes,...Tovább olvasomráépítés
Ráépítésről beszélünk akkor, ha valaki jóhiszeműen idegen földre épít anélkül, hogy erre jogosult lenne. A jogok és kötelezettségek rendezéséről a felek írásban megállapodhatnak, ennek hiányában a Ptk. ráépítésre vonatkozó jogkövetkezményeit...Tovább olvasomszavatossági igények
A kötelezett a hibátlan (szerződésszerű) teljesítésért szavatossággal tartozik. A szavatosság nem más, mint a hibátlan teljesítésért való, kimentést nem ismerő, objektív helytállási kötelezettség. A szavatosság magában foglalja a szolgáltatás fizikai...Tovább olvasomözvegyi jog
Az örökhagyóval közösen lakott lakás és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyak tekintetében a leszármazók állagöröklése mellett az örökhagyó túlélő házastársa holtig tartó haszonélvezeti jogot örököl (özvegyi jog). Ezzel...Tovább olvasomközkereseti társaság
A közkereseti társaság (kkt.) létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és a társaságnak...Tovább olvasomnaturális obligatio
A bírósági úton nem érvényesíthető követelések. Az ilyen követelések érvényesen és hatályosan létrejött jogügyletekből származnak ugyan, de az állam azokhoz a kikényszeríthetőség lehetőségét mégsem kívánja biztosítani. Bírósági eljárásban nem lehet...Tovább olvasomüzleti titok
Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás,...Tovább olvasomráutaló magatartás
A ráutaló magatartás a jognyilatkozatok tételének egyik fajtája, mely során a fél nem írásban és nem szóbeli formában tesz nyilakozatot, hanem valamely egyéb magatartása idézi elő a jognyilatkozattételt. Ilyenek tipikusan...Tovább olvasom