végzés
A közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárásban a hatósági határozatnál kisebb jelentőségű kérdésekben hozott, nem érdemi döntés. Hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben pedig végzést bocsát ki. Szerkezeti felépítésére az határozatra vonatkozó rendelkezések irányadók. A végzés csak a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg. Törvény alapján önálló fellebbezésnek van helye az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító, az eljárást megszüntető, az eljárást felfüggesztő, az eljárási bírságot kiszabó, az igazolási kérelmet elutasító, az iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott, és a fizetési kedvezménnyel kapcsolatos, az eljárási költséggel kapcsolatos első fokú végzés ellen. Az eljárás egyéb résztvevője önálló fellebbezéssel élhet a rá vonatkozó elsőfokú végzés ellen.
Tudományterület:
Forrás:
Szerző:
Relációk
anyagi felelősség
A felelősség, mint helytállási kötelezettség azon formája, amely esetében a kár megtérítése pénzben történik. A közigazgatási hatóság a nem jogszabályszerű eljárással okozott kárt a polgári jog szabályai szerint megtéríti; a...Tovább olvasomértesítés
A hatóság írásbeli tájékoztatása valamilyen eljárási cselekményről azzal, hogy a megjelenés nem kötelező. Azt a célt szolgálja, hogy az ügyfél gyakorolni tudja eljárási jogait. Ha a hatóság nem tartja szükségesnek...Tovább olvasomegyszerűsített döntés
A közigazgatási hatósági döntéshoztal egyik formája, amely esetében nem kötelező valamennyi hatósági döntési elem szerepeltetése. Indokolást és jogorvoslatról való tájékoztatást nem tartalmazó egyszerűsített döntés hozható, ha a hatóság a kérelemnek...Tovább olvasomLegfelsőbb Bíróság
Már nem létező bírósági fórum. Helyét és funkcióját 2012-ben a Kúria vette át, mint legfőbb bírósági szerv, amely a büntetőügyben, magánjogi jogvitában és közigazgatási ügyben való döntés mellett biztosítja a...Tovább olvasomMagyar Közlöny
Magyarország hivatalos lapja a Magyar Közlöny. A jogszabályokat az önkormányzati rendelet kivételével a Magyar Közlönyben kell kihirdetni. A Magyar Közlönyt a kormányzati portálon történő elektronikus dokumentumként való közzététellel kell kiadni,...Tovább olvasomfellebbezési eljárás
Nem jogerős hatósági döntések elleni átszármaztató hatályú rendes jogorvoslat. Tárgya az első fokú döntés: határozatok ellen korlátlanul, végzések ellen a törvényben írt kivételekkel van helye, így például az eljárásvezető végzések...Tovább olvasomjóhiszemű eljárás elve
Jóhiszemű az, aki nem, illetve akinek kellő körültekintés tanúsítása mellett sem kell vagy kellene tudnia a látszattal ellentétes tényekről (valóságról). A közigazgatási hatósági eljárásban az ügyfél köteles jóhiszeműen eljárni. Az...Tovább olvasomkizárás (jog)
A kizárási szabályok a tisztességes, tárgyilagos, elfogultságtól mentes, és pártatlan döntéshozatal érdekében meghatározzák azokat a körülményeket (feltételeket), amelyek fennállása esetén az adott személy, illetve szervezet nem vehet részt az eljárásban...Tovább olvasomdöntés-kiegészítés
Ha döntésből jogszabály által előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem született döntés, a hatóság a döntést kiegészíti. Nincs helye a döntés kiegészítésének, ha a...Tovább olvasomhatósági szerződés
A határozatot helyettesítő megállapodás az ügyfél és a hatóság között. Nem a hatóság egyoldalú döntése, hanem a hatóság és az ügyfél között létrejött megállapodás. Ha jogszabály lehetővé teszi, az elsőfokú...Tovább olvasomalkotmányjogi panasz vizsgálata
Az alapjogok vagy alkotmányos jogok megsértése esetén igénybe vehető jogorvoslati eszköz, amellyel az a természetes személy vagy jogi személy élhet, aki az állami szervek tevékenysége vagy mulasztása miatt alkotmányos (alap-)...Tovább olvasomKúria önkormányzati tanácsa
A Kúrián működő, három bíró tagból álló tanács, amelynek feladata a jogszabálysértő önkormányzati rendelet – magasabb szintű jogszabályba ütközés szempontjából történő – felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárás, valamint a helyi önkormányzat...Tovább olvasomkérelem elutasítása
A hatóság a kérelmet végzéssel, érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül elutasítja, ha az eljárásra nincs joghatósága, hatásköre vagy nem illetékes, és a kérelem áttételének nincs helye, a kérelem nyilvánvalóan...Tovább olvasomügyintézési határidő
A határozatot, az eljárást megszüntető végzést, valamint a másodfokú döntést hozó hatóságnak az első fokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzését huszonegy napon belül kell meghozni és gondoskodni a...Tovább olvasomigazolási kérelem
A mulasztás jogkövetkezményeinek orvoslása. Lényege, hogy aki az eljárás során valamilyen határnapot vagy határidőt elmulasztott, az a törvényben meghatározott okból és határidon belül kimentheti mulasztását. A határidő elmulasztása esetén az...Tovább olvasomhatáskör átruházás
A hatóság a hatáskörét vagy annak gyakorlását más hatóságra nem ruházhatja át, kivéve, ha törvény a hatáskör törvényben meghatározott esetben, az ott meghatározott másik hatóságra való átruházását kivételesen lehetővé teszi....Tovább olvasomjogszabály logikai tagolása
A jogszabály az alábbi sorrendben a következő logikai egységeket tartalmazhatja: preambulum vagy bevezető rész, általános rendelkezések, részletes rendelkezések, záró rendelkezések, ezen belül: törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet tervezete...Tovább olvasomutólagos hatásvizsgálat
A miniszter folyamatosan figyelemmel kíséri a feladatkörébe tartozó jogszabályok hatályosulását, és szükség szerint lefolytatja a jogszabályok utólagos hatásvizsgálatát, ennek során összeveti a szabályozás megalkotása idején várt hatásokat a tényleges hatásokkal....Tovább olvasomtársult képviselő-testület
A települési képviselő-testület más települési képviselő-testülettel társult képviselő-testületet alakíthat. Társult képviselő-testület alakítása esetén a képviselő-testületek részben vagy egészben egyesítik a költségvetésüket, közös önkormányzati hivatalt tartanak fenn és intézményeiket közösen működtetik....Tovább olvasomközüzem
Közszolgáltatást teljesítő köztulajdonban levő jogi személy, vállalat, gazdasági társaság. A közüzem feladata a közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatások folyamatos biztosítása: energiaszolgáltatás (villany-, gázszolgáltatást), vízellátás, csatornázás, helyi személyszállítás szolgáló tömegközlekedés, köz- és...Tovább olvasom