Corpus Juris Hungarici
A Corpus Juris Hungarici magyarul Magyar Törvénytár, azaz a magyar országos végzeményeknek vagy törvényeknek (dekrétumok) gyűjteménye. A Magyar Törvénytár sajátságosan két gyűjteményt jelent, amelyek nem vonhatók egy tekintet alá. Az egyik, a régi törvénytár, amely első királyunk Szent István idejétől kezdve a XIX. század közepéig (1848-ig) terjedő nyolc évszázad alatt keletkezett országos törvényeknek a gyűjteménye. E gyűjtemény magáneredetű, hézagos, itt-ott csonka, nem mindenben tökéletes és sok idegen elemet is magába foglal, azonban a több évszázadra kiterjedő használat és veleélés következtében zárt egésszé (corpus iuris clausum) vált és köztekintélynek örvendett. A másik, amelyet új törvénytárnak is nevezhetünk, azokat az évenkénti, hivatalosan és hiteles alakban közrebocsátott országos törvényeket foglalja magában, amelyeket a magyar törvényhozó hatalom 1867 óta alkotott. A második részt Országos Törvénytárnak is nevezik. A magyar jog gyűjteményére a Corpus Juris Hungarici kifejezést először Szentiványi Márton jezsuita tudós használta.
Tudományterület:
Forrás:
Horváth Attila: Magyar állam- és jogtörténet. Budapest, NKE, 2014. 358-360. o.
Magyar Jogi Lexikon. II. kötet. Budapest, Pallas, 1898. 681-690. o.
Szerző:
Relációk
holtkéz
Latinul manus mortua. Holtkéz alatt az egyházat és egyházi személyeket abban a vonatkozásban értik, hogy e személyek vagyonelidegenítő képességét egyházi szabályok és az egyetemes jogutódlás hiánya korlátozzák úgy, hogy e...Tovább olvasomHármaskönyv
A király Werbőczy Istvánt bízta meg a jogszabályok összegyűjtésével, aki a megyék és a különböző bíróságok anyagának átvizsgálása révén óriási anyagot gyűjtött össze. Feladata ugyan nem kodifikáció vagyis egy új...Tovább olvasomági vagyon
Az ági öröklés történeti alapja az ősiség. Az Országbírói Értekezlet az ősiségnek a forgalmat gátló részét továbbra is eltörlendőnek tartotta, de az öröklési jogban, ha nincsenek leszármazók, továbbra is alkalmazandónak...Tovább olvasomdekrétum
Másként királyi törvények. Az Árpád-házi királyok idején a törvények a szokásjog mellett kisegítő jellegű jogforrások voltak. Ezt támasztotta alá az a jogelv, hogy a törvény csupán az azt kiadó király...Tovább olvasomadómegajánlás
Az országgyűlés (diéta) hatáskörei és tárgykörei az országgyűlés kialakulásával a szokásjog alapján folyamatosan bővülnek, és a 15–16. századra véglegesednek. Legfőbb hivatása a törvényhozás és ezen belül az adómegajánlás. Az országgyűlés...Tovább olvasomPrimae Nonus
Werbőczy István Hármaskönyvének leghosszabb I. része elsősorban az országos nemesi magánjogot taglalja. E rész 9. címében (a híres „Primae Nonus”-ban) található a négy legfontosabb nemesi kiváltság, az egy és ugyanazon...Tovább olvasomhiteles hely
Latinul loca credibilia. A bírósági szervezetet a 13. század óta kiegészítő, sajátosan magyar közhitelességi szervezet. A hiteles hely egyházi intézmény, melynek tekintélye, hitelességre számot tartó pecsétje, s az oklevél kiállításához...Tovább olvasomrendi országgyűlés
A 13. századra működik már a rendi gyűlések különböző fajtái: a notables gyűlés (királyi tanács), az egyes rendek külön ülése (papság, a nemesség, a polgárok és szabad parasztok ülése), valamint...Tovább olvasomkiváltságos kerület
A districtus privilegiati státusa annyiban hasonlított a szabad királyi városokéhoz, hogy a kiváltságos kerületek is ki voltak véve a megyei és a magánhatóság alól, közvetlenül az uralkodó, illetőleg annak központi...Tovább olvasombécsi béke
A gazdasági, politikai sérelmek mellett a vallásszabadság érdekében felkelt Bocskai István kényszerítette ki a bécsi békét, amelynek értelmében a magyarországi főurakat, nemeseket, szabad királyi városokat, a véghelyen szolgáló katonákat vallásukban,...Tovább olvasomparentéla rendszer
Ha nincs sem lemenő, sem házastárs, akkor a szülők vagy az elhalt szülők gyermekei örökölnek. A német eredetű, úgynevezett parentéláris vagy csoportöröklési rendet alkalmazták. A parentéla tudományos műszó, a törvénykönyvek...Tovább olvasombán
Mivel a magyar királyok nem tartózkodtak Horvátország területén, ezért az országot nevükben a horvát bán kormányozta. A horvát bán mint királyi helytartó a horvát hadak vezére, a legfőbb bíró volt....Tovább olvasomnyelvváltság
Latinul emenda linguae. A becstelenítésre (dehonestatio) és becsületsértésre megállapított magánbüntetés. A nyelvváltság fő esetei: a) jogtalan és hamis panasznak emelése a királynál vagy más rendes biráknál, b) jóhírű és tisztességes...Tovább olvasomszatmári béke
A szatmári békével megszüntették az abszolút kormányzatot, visszaállították a magyar alkotmányt, ígéretet tettek a vallásszabadság biztosítására és az országgyűlés mihamarabbi összehívására, amnesztiát kapott mindenki, aki részt vett a szabadságharcban, egyúttal...Tovább olvasomellenállási jog
Latinul ius resistendi. Az 1222. évi Aranybulla 31. cikkében a nemesség számára teremtett alkotmánybiztosíték, melynek értelmében a nemesség büntetlenül ellenállhatott a király, illetve kormánya következő intézkedéseinek, illetve mulasztásainak: ha a...Tovább olvasombányaváros
A bányavárosok (civitas montanae) speciális gazdasági érdekből telepített, zömében külhoni mesterembereket befogadó privilegizált helységek voltak. Különlegességüket szinte kizárólag idegen ajkú lakosságuk, külföldről származó joguk, egyszerre kibocsátott privilégiumuk és a gazdasági...Tovább olvasomfelvilágosult abszolutizmus
A felvilágosult abszolutizmus a kortárs fiziokratáktól származó fogalom, amellyel azoknak az országoknak a politikai rendszereit jelölték, ahol az uralkodók (a Habsburg Birodalomban, Spanyolországban, Portugáliában, Poroszországban és Svédországban) egyfajta modernizációs technikával...Tovább olvasomhitbizomány
Különös intézkedés a hagyatékban a hitbizományi megkötés. Királyi kegyelemmel lehetett hitbizományt alapítani primogenitúra szerint az elsőszülött, illetve annak lemenői javára, majorátus alapján a legidősebb fiú, őt követőleg azonban nem az...Tovább olvasomfejedelem
A magyar történelemből kétféle fejedelmi pozíció emelendő ki. 1. A törzsszövetséget vezető fejedelem szervező és uralkodó is egyben. A nép együtttartása és megvédése szinte örökös küzdelmet, harcot, támadó és honvédő...Tovább olvasomIdeiglenes Nemzetgyűlés
A szovjet megszálló hatóságok utasítására került sor először az úgynevezett Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselőinek a megválasztására. 1944. december 21-től 1945 novemberéig az egykamarás, a szovjet csapatok által elfoglalt Kelet-Magyarországon 1944. december...Tovább olvasom