szilveszterpátens

A Gesamtstaat megteremtésének sürgető feladatára vállalkozó bécsi politika sokallta az „olmützi látszatalkotmányosság” kényelmetlen engedményeit, s 1851 fordulóján a „Sylvesterpatent” néven ismertté vált rendelettel új, a leplezetlen abszolutizmus alkalmazásától sem visszariadó alaptörvényt hirdetett ki. A legfelsőbb császári kézirat a márciusi oktrojált alkotmányt egyértelműen hatályon kívül helyezte, illetőleg mindössze a törvény előtti egyenlőségről és a jobbágyság eltörléséről szóló intézkedését hagyta meg érvényében. Az abszolutizmusra történt leplezetlen és eltökélt irányváltás nem hordozott semmilyen nóvumot magában, Bécs a magyar államiság felszámolását tartós állapotnak tekintette. A centralizált, abszolutisztikus kormányzat láthatóan hosszú időre rendezkedett be, s nem számolt azzal, hogy akár csak egy évtized után az uralkodó „teljhatalmának erejével” olyan alkotmánymódosításra kényszerül, amely a jogfosztásnak kisebb fokát s az autoritatív kormányzás csökkentett intenzitását intézményesíti.

Tudományterület:

Állam- és jogtörténet

Forrás:

Mezey Barna: Magyar alkotmánytörténet. Budapest, Osiris, 2003. 140. o.

Relációk