büntetőparancs
A büntetőparancs olyan bírói határozat, amely a terhelt meghallgatása nélkül, csupán a feljelentés és a vádindítvány alapján állapítja meg annak büntetését. E határozat az ítélet hatályát nyeri, ha ellene a terhelt bizonyos idő alatt kifogással nem él. Ez az intézmény tehát eltérést jelent a bűnvádi eljárásnak attól az általános elvétől, hogy meghallgatása nélkül senkit elítélni és büntetéssel sújtani nem lehet. Gyakorlati haszna a korábbi jogban kétségtelen volt, mivel a bizonyítási eljárás és a tárgyalás megszervezésének elhagyásával időt, munkát és költséget lehetett megtakarítani. A hátrányos következményeket a törvényhozás azzal egyensúlyozta, hogy szűk körre szorították azokat az eseteket, amikor a büntetőparancsnak helye volt, pontosan meghatározták az alaki feltételeket, és a büntetőparancs ellen a terhelt kifogással élhetett. Magyarországon az 1896-os büntető perrendtartás szerint a járásbírósági eljárásban lehetett alkalmazni.
Tudományterület:
Forrás:
Magyar Jogi Lexikon. I. kötet. Budapest, Pallas, 1898. 345. o.
Szerző:
Relációk
elismert vallás
A törvény a vallásfelekezetek egymáshoz való viszonyáról intézkedve két nagy kategóriát állított fel: a bevett és az elismert vallásfelekezetet. A bevett vallások rendszerén kívül került elismert vallások, így a baptista...Tovább olvasomerdélyi vajda
Erdélyben a vajda a király által átruházott, személyes hatalmát helyettesítő hatás- és jogkörben királyi kormányzati, törvénykező (bírói), valamint hadügyi feladatokat látott el. A 12. századtól nevezik vajdának az Erdélyi Fejedelemség...Tovább olvasomhajadoni jog
A hajadoni jog (ius capillare) az apátlan, árva leány joga arra, hogy az atyai vagyon fiúörököseitől rangjának megfelelő lakást, ellátást és férjhezmenetele esetére hozományt és kiházasítást igényeljen. Ha az apa...Tovább olvasompátens
Azokat a rendeleteket, amelyeket nem a rendes alkotmányos feltételek mellett tettek közzé, nyílt leveleknek, pátenseknek nevezték. Az ilyen jogszabályokkal való kormányzás azonban ellenkezett a magyar alkotmánnyal (1608. évi koronázás előtti...Tovább olvasomcéh
A céhek a hasonló mesterséget űzők társulásai, amelyek a városi iparosok gazdasági, jogi, vallási, katonai és igazgatási szervezetei voltak. A céhek feladatkörüket céhlevélbe foglalták, működésüket és életviszonylataikat céhszabályokban (statútum) írták...Tovább olvasomablegatus
Ferdinánd országgyűlési meghívóleveleiben már nem az egész nemességet szólítja meg, csak azt kéri a vármegyétől, hogy követeket küldjön a nemesek személyes megjelenése helyett. Ez a követ (ablegatus) már nem egyszerűen...Tovább olvasomHármaskönyv
A király Werbőczy Istvánt bízta meg a jogszabályok összegyűjtésével, aki a megyék és a különböző bíróságok anyagának átvizsgálása révén óriási anyagot gyűjtött össze. Feladata ugyan nem kodifikáció vagyis egy új...Tovább olvasomszentesítés
Az országgyűlési határozat a király szentesítésével vált csak törvénnyé, teljes érvényét azonban csak a kihirdetést követően nyerhette el. A szentesítés meghatározott előírások szerint történt. A királyi aláírás mellett, a törvények...Tovább olvasomkirályi vármegye
A királyi vármegye (comitatus, provincia, parochia) a patrimoniális királyság időszakában a középfokú területi igazgatás legfontosabb hazai szerve, az uralkodói hatalom lokalizálásának legfontosabb eszköze volt. Kialakulása Magyarország történetének arra a periódusára...Tovább olvasomgyepű
A törzsek szállásait (akárcsak a magyar törzsszövetség egész területét) gyepűk és gyepűelvék keretezték. A gyepü természetes akadály volt, mocsaras, erdős vidék, amelyet őrök, lövők védelmeztek a fegyveres betörések ellen. A...Tovább olvasomhospes
A 12. század közepétől nagyarányú latin (olasz) és szász (német) bevándorlás kezdődött Magyaroszágra, akiket vendégnek (hospites, hospes) neveztek. A királyok hospesjogot (vendégjogot) adtak nekik, azaz a betelepülők az ország törvényeivel...Tovább olvasombizalmas jogszabály
A szocialista alkotmányjog leszögezte: „A jogforrások kihirdetését, közlését érvényességi kellékké teszi a logikai követelmény: csak annak engedelmeskedhetünk, amiről tudjuk, mit parancsol, tilt vagy enged meg”, vagyis érvényességi kellékként fogalmazta meg...Tovább olvasomjogfolytonosság
A jogfolytonosság nyilvánvaló aktuálpolitikai üzenete: az 1867-ben kialkudott állami berendezkedés védelmének alkotmányjogi körülbástyázása. A modern alkotmányosságból levezetett jogfolytonosság olyan közjogi alapelvként tűnt fel, amelynek követése biztosíthatta az államhatalom alkotmányos gyakorlását....Tovább olvasombecsületsértés
Latinul infamia. A becsület büntetőjogi védelmének körében a Csemegi-kódex a rágalmazás és a becsületsértés vétségét különbözteti meg. Megengedi a valóság bizonyítását (exceptio veritatis), védi a holtak emlékét is. Külön rendelkezik...Tovább olvasomalsótábla
Az Alsótábla (követi tábla) összetételét a 13. század óta a vármegyei önkormányzatokba szerveződő szerviensek, majd köznemesek részvétele határozza meg alapvetően. A rendi országgyűlés történetében a szerviensi-köznemesi személyes vagy vármegyei követek...Tovább olvasomesküdtszék
Az 1897. évi XXXIII. törvénycikk szólt a törvényszékek mellett szervezett esküdtszékek bíráskodására vonatkozó szabályozásról. Az esküdtszék nem állandó bíróság volt, hanem az ügyek számától függően, esetenként évente több alkalommal tartott...Tovább olvasomállamfogház
A szabadságvesztés büntetések között kivételes és a legenyhébbik, az egyén számára kevésbé sérelmes és káros, tisztességes fogvatartást (custodia honesta) jelent. Lényege a személyes szabadság megvonása olyan esetekben, amikor a tettes...Tovább olvasomhitbizomány
Különös intézkedés a hagyatékban a hitbizományi megkötés. Királyi kegyelemmel lehetett hitbizományt alapítani primogenitúra szerint az elsőszülött, illetve annak lemenői javára, majorátus alapján a legidősebb fiú, őt követőleg azonban nem az...Tovább olvasomgyula
A gyula régi magyar méltóságnév volt az államalapítás előtti évszázadokban. Korabeli alakja talán dzsula volt, megfelel a mai török jula szónak. A gyula a jyla, jula fáklya szóból ered. Bíborbanszületett...Tovább olvasomnemzetvezető
A képviselőház 1944. november 2-ra hirdetett ülésén a képviselők hatodának jelenlétében jóváhagyta az Országtanács döntésén nyugvó törvényjavaslatot, melyet a felsőház másnap ellenszavazat és módosítás nélkül elfogadott, és ezzel törvényerőre emelte...Tovább olvasom