büntetőparancs
A büntetőparancs olyan bírói határozat, amely a terhelt meghallgatása nélkül, csupán a feljelentés és a vádindítvány alapján állapítja meg annak büntetését. E határozat az ítélet hatályát nyeri, ha ellene a terhelt bizonyos idő alatt kifogással nem él. Ez az intézmény tehát eltérést jelent a bűnvádi eljárásnak attól az általános elvétől, hogy meghallgatása nélkül senkit elítélni és büntetéssel sújtani nem lehet. Gyakorlati haszna a korábbi jogban kétségtelen volt, mivel a bizonyítási eljárás és a tárgyalás megszervezésének elhagyásával időt, munkát és költséget lehetett megtakarítani. A hátrányos következményeket a törvényhozás azzal egyensúlyozta, hogy szűk körre szorították azokat az eseteket, amikor a büntetőparancsnak helye volt, pontosan meghatározták az alaki feltételeket, és a büntetőparancs ellen a terhelt kifogással élhetett. Magyarországon az 1896-os büntető perrendtartás szerint a járásbírósági eljárásban lehetett alkalmazni.
Tudományterület:
Forrás:
Magyar Jogi Lexikon. I. kötet. Budapest, Pallas, 1898. 345. o.
Szerző:
Relációk
gyepű
A törzsek szállásait (akárcsak a magyar törzsszövetség egész területét) gyepűk és gyepűelvék keretezték. A gyepü természetes akadály volt, mocsaras, erdős vidék, amelyet őrök, lövők védelmeztek a fegyveres betörések ellen. A...Tovább olvasommezőváros
A mezővárosok királyi, főpapi (Vác, Várad, Nyitra, Veszprém) vagy nemes nagybirtokos (Kecskemét, Nyíregyháza, Nagykőrös, Pápa) földesúri hatalma alatt álló korlátozott szabadsággal, kiváltságokkal felruházott városok voltak. A királyi városok közvetlenül a...Tovább olvasomcenzus
A cenzus vagy census több értelemben használatos. A régi magyar jogforrásokban a census szó kettős értelemben fordul elő: egyrészt mint adó (1411. évi XV. törvénycikk, 1550. évi XXXV. törvénycikk, 1723....Tovább olvasomesküdtszék
Az 1897. évi XXXIII. törvénycikk szólt a törvényszékek mellett szervezett esküdtszékek bíráskodására vonatkozó szabályozásról. Az esküdtszék nem állandó bíróság volt, hanem az ügyek számától függően, esetenként évente több alkalommal tartott...Tovább olvasomfőkegyúri jog
Az uralkodó személyes, fenntartott felségjogainak egyike a főkegyúri jog, amely a királynak a római katolikus egyház belső életének alakításához való joga: egyházszervezési, kinevezési és kegyúri jog. A királyi főkegyúri jog...Tovább olvasomkövetutasítás
A követutasítás azt jelentette, hogy a vármegyei közgyűlésben, a városi tanácsülésen megfogalmazott többségi véleményt a követek csupán tolmácsolhatták a tábla ülésein, önálló (saját) véleményt nem képviselhettek. Csak a kiküldő hatóság...Tovább olvasomcsaládfő
A nagycsalád élén a csaknem korlátlan hatalommal rendelkező családfő állt, aki általában a család férfiai közül a legidősebb vagy a legértelmesebb volt. Az öröklési rend nem volt egyértelmű. Bár általában...Tovább olvasomhatalmaskodás
A hatalmakodás rendi büntetőjogunk sajátos intézménye a nemesi státuszhoz és a szabadság védelméhez kötődő, csak nemesnek nemes elleni, erőszakos cselekménye, súlyos deliktuma. Hunyadi Mátyás 1486-os törvénye, a Decretum Maius a...Tovább olvasomcsendes társaság
A csendes társaság elnevezés egyszerű fordítása a németnek, és nem is adja vissza a valódi jelentését. Találóbb lett volna a rejtett társaság elnevezés. A csendes társaságban ugyanis valaki (a csendestárs)...Tovább olvasomkehidai oklevél
A nemesi vármegye keletkezésére utaló első ismert dokumentum az 1232. évi kehidai oklevél, amely a Zala megyei királyi servienseknek saját vitás ügyeikben ítélkezési jogot biztosított. A kehidai oklevél (1232) a...Tovább olvasomvirilizmus
A nyers virilizmus intézménye a legtöbb adót fizetők kijelölt összességét jelentette. A törvényhatóságok belső szervezete lényegében a cenzusos országgyűlési választójogon és a virilizmuson felépült törvényhatósági képviseletből és kezdetben a választott,...Tovább olvasomjavító-nevelő munka
A szabadságelvonással nem járó javító-nevelő munka olyan intézkedésként került bevezetésre, amely kizárólag az elkövető javítására és nevelésére irányul. Javító-nevelő munka kiszabása akkor volt célszerű, ha valószínűnek látszott, hogy a büntetés...Tovább olvasomhiteles hely
Latinul loca credibilia. A bírósági szervezetet a 13. század óta kiegészítő, sajátosan magyar közhitelességi szervezet. A hiteles hely egyházi intézmény, melynek tekintélye, hitelességre számot tartó pecsétje, s az oklevél kiállításához...Tovább olvasomFüggetlenségi Nyilatkozat
Magyarország hosszú ideig monarchia volt, majd az Országos Honvédelmi Bizottmány kiadta a Függetlenségi Nyilatkozatot, és április 14-én kimondták a Habsburg-ház trónfosztását. Az ország önállóságáért küzdő erők végül is az állam...Tovább olvasomtárca nélküli miniszter
A kiegyezés után kiegészítették a miniszteri tárcákat a horvát-szlavón ügyekével (1868:30. tc.), amelyért egy tárca nélküli miniszter felelt. A tárca nélküli miniszterek intézménye 1917-ig egyedül a horvát-szlavón-dalmát ügyek intézésére szolgált...Tovább olvasomkoncepciós per
Koncepciós pernek nevezzük azokat a büntetőeljárásokat, amelyekben a politikai cél elérése érdekében jogsértő módon, megalapozatlanul, bűnösség nélkül hoznak elmarasztaló ítéletet. A tényállás fiktív, konstruált, a bizonyítás irányított, manipulált bizonyítékokkal. Anyagi...Tovább olvasomPrimae Nonus
Werbőczy István Hármaskönyvének leghosszabb I. része elsősorban az országos nemesi magánjogot taglalja. E rész 9. címében (a híres „Primae Nonus”-ban) található a négy legfontosabb nemesi kiváltság, az egy és ugyanazon...Tovább olvasomzsellér
A zsellér (latinul házas zsellér: inquilinus, házatlan zsellér: subinquilinus) a késő középkori és újkori parasztság alsó rétegéhez tartozó személy, aki nem rendelkezett saját kezelésben lévő földdel, ezért pénzbeli és terménybeli...Tovább olvasomszolgabíró
A 13. században választott tisztségviselő volt, akiknek a feladata volt, hogy a nádor által hirdetett törvénykező közgyűlésen a nádorral vagy az ispánnal együtt bíráskodjanak. A szolgabírák tisztségüket választással kapják meg...Tovább olvasomHonvédelmi Bizottmány
A képviselőház 1848. szeptember 22-én megválasztotta az ún. Honvédelmi Bizottmányt. A kilencfős Bizottmány már 27-én felhatalmazást kapott az országgyűléstől a miniszterelnök távollétében kormányzati feladatok ellátásához, melyet másnap kibővítettek minden olyan...Tovább olvasom