királyi kamara
A királyi kamarát 1528-ban állította fel I. Ferdinánd a gazdasági ügyek intézésére, a korona bevételeinek kezelésére (hadiadó, pénzverési, bányászati, és vámjog, harmincad, posta), valamint a Szent Korona főtulajdonjogát (birtok- és hűtlenségi ügyek) is ez a szerv érvényesítette. A magyar kamara nem volt alárendeltségi viszonyban az udvari kamarával, de az felügyeleti és ellenőrzési jogkört gyakorolt felette. A Magyar Kamara hatásköréből kivonták a hadiadó beszedését, a nemesérc bevételek, a sóbányászat és kereskedelem kezelését. A Magyar Kamara hatáskörét és önállóságát a 18. században kapta vissza. 1531-től a székhelye Pozsony volt. A Magyar Kamara az első magyar szakigazgatási szerv és kollegiális testület. Feladatai közé tartozott: a jövedelmek begyűjtése, pénztári műveletek. Feladata volt a pénzügyi ellenőrzés is, felügyelt a pénzverésre és az ezeket intézőkre. 1723-ig a hűtlenségi pereket is ő kezdeményezte. A magyar kamarát elnök irányította.
Tudományterület:
Forrás:
Szerző:
Relációk
követutasítás
A követutasítás azt jelentette, hogy a vármegyei közgyűlésben, a városi tanácsülésen megfogalmazott többségi véleményt a követek csupán tolmácsolhatták a tábla ülésein, önálló (saját) véleményt nem képviselhettek. Csak a kiküldő hatóság...Tovább olvasom ...királyi kamara
A királyi kamarát 1528-ban állította fel I. Ferdinánd a gazdasági ügyek intézésére, a korona bevételeinek kezelésére (hadiadó, pénzverési, bányászati, és vámjog, harmincad, posta), valamint a Szent Korona főtulajdonjogát (birtok- és...Tovább olvasom ...mezőváros
A mezővárosok királyi, főpapi (Vác, Várad, Nyitra, Veszprém) vagy nemes nagybirtokos (Kecskemét, Nyíregyháza, Nagykőrös, Pápa) földesúri hatalma alatt álló korlátozott szabadsággal, kiváltságokkal felruházott városok voltak. A királyi városok közvetlenül a...Tovább olvasom ...Honvédelmi Bizottmány
A képviselőház 1848. szeptember 22-én megválasztotta az ún. Honvédelmi Bizottmányt. A kilencfős Bizottmány már 27-én felhatalmazást kapott az országgyűléstől a miniszterelnök távollétében kormányzati feladatok ellátásához, melyet másnap kibővítettek minden olyan...Tovább olvasom ...szovjet típusú jog
A szovjet típusú jog, dacára a meghirdetett demokratikus elveknek, szocialista alkotmányozásnak és kodifikációs tendenciáknak, elsősorban utasítási, rendészeti technikává vált, melynek tengelyében az államigazgatási jellegű jogalkotás állott. A párt vezetői egyben...Tovább olvasom ...privilégium
A privilégium fajtái 1848 előtt igen sokfélék voltak. A legfontosabbak: nemes és címeres levelek, fiúsítási oklevelek, birtokadományok, országos és hetivásár-tartási, rév- és vámjogot, pallosjogot, vám- és harmincadfizetés alóli mentességet adományozó...Tovább olvasom ...Októberi Diploma
Az Októberi Diploma (tudatosan mellőzték a gyűlöletessé vált pátens szót) mint „állandó és visszavonhatatlan alaptörvény” mérsékelte az abszolutisztikus berendezkedést, és Magyarországon viszszaállította az 1848 előtti intézményeket: a Kancelláriát és a...Tovább olvasom ...kiváltságos kerület
A districtus privilegiati státusa annyiban hasonlított a szabad királyi városokéhoz, hogy a kiváltságos kerületek is ki voltak véve a megyei és a magánhatóság alól, közvetlenül az uralkodó, illetőleg annak központi...Tovább olvasom ...bizalmas jogszabály
A szocialista alkotmányjog leszögezte: „A jogforrások kihirdetését, közlését érvényességi kellékké teszi a logikai követelmény: csak annak engedelmeskedhetünk, amiről tudjuk, mit parancsol, tilt vagy enged meg”, vagyis érvényességi kellékként fogalmazta meg...Tovább olvasom ...Hármaskönyv
A király Werbőczy Istvánt bízta meg a jogszabályok összegyűjtésével, aki a megyék és a különböző bíróságok anyagának átvizsgálása révén óriási anyagot gyűjtött össze. Feladata ugyan nem kodifikáció vagyis egy új...Tovább olvasom ...diarium
Az országgyűlésekben lefolytatott tárgyalásokról, vitákról, felszólalásokról és az ottani eseményekről nem hivatalos és hivatalos feljegyzések is születtek. Országgyűlési napló (diarium) felvétele és készítése már évszázados gyakorlat volt, a főrendiházi ülésekről...Tovább olvasom ...fiúsítás
Nemességet eredeti és származékos módon lehetett megszerezni. Az eredeti szerzésmód azt jelentette, hogy a nemesi rend kialakulása után nemesi címet csak a király adományozhatott. Az eredeti szerzésmód egyik esete a...Tovább olvasom ...internálás
Az internálást, más néven rendőrhatósági őrizet alá helyezést a II. világháború végétől alkalmazták. Kezdetben mint antifasiszta megtorló intézkedést az igazolóbizottságok és népbíróságok alkalmazhatták, de a végrehajtást a politikai rendőrségre bízták...Tovább olvasom ...Praxis Criminalis
Az 1687. évi országgyűlésen I. Lipót javaslatára felmerült a büntetőjog önálló rendezésének gondolata, azt azonban a rendek a bizottságokban történő tárgyalás miatt élesen ellenezték, így a kodifikáció elmaradt. Kollonics Lipót...Tovább olvasom ...becstelenség
A becstelenséget kiváltó bűntettek java része a becsületbe és tisztességbe ütköző magatartás volt: hamisan esküvők (ludasok), a szerződésszegők, a hamis okleveleket készítők, az álorcás személyek (personae larvatae), a gyámoltak vagyonának...Tovább olvasom ...kende
A kende vagy kündü magyar méltóság volt a kettős fejedelemség idején, a honfoglalás előtt, a főfejedelem és vallási vezető. A tisztség létezéséről az arab Dzsajháni írásából tudunk, aki Ibn Rusztát...Tovább olvasom ...faggató per
A faggató perben, azaz a nyomozóelvű eljárásban (processus inquisitorius) az eljárási főfunciók összeolvadása következtében a vizsgáló, miután összegyűjtötte a bizonyítékokat, ő maga terjesztette a bíróság elé, sőt ő maga is...Tovább olvasom ...nemzetség
A nagycsaládok nemzetségekbe („ágakba”) szerveződtek. E nemzetségek a rokonok azon csoportjai voltak, amelyek már nem tartották fönn a közös lakóhelyet, az együttes gazdálkodást és vezetést, de a vérségi összetartozást tudatosan...Tovább olvasom ...hiteles hely
Latinul loca credibilia. A bírósági szervezetet a 13. század óta kiegészítő, sajátosan magyar közhitelességi szervezet. A hiteles hely egyházi intézmény, melynek tekintélye, hitelességre számot tartó pecsétje, s az oklevél kiállításához...Tovább olvasom ...kegyelmezési jog
Az uralkodó személyes, fenntartott felségjogai közé tartozott a kegyelmezési jog. Az uralkodó kegyelmezési jogköre alapján egyének vagy személyek meghatározott csoportjának (közkegyelem, amnesztia) javára, a király eljárási vagy végrehajtási kegyelmet gyakorolhat....Tovább olvasom ...