vétkességi elv
A házassági bontójogban a vétkességi elv érvényesülése esetében a házasság felbontását csak akkor lehet kérni, ha valamelyik házastárs vétkesen megszegte a házasságból folyó kötelezettségét. Ilyenkor is kizárólag a vétlen fél kérheti a házasság felbontását és csak – legtöbbször a törvényben is taxatív módon felsorolt – konkrétan megjelölt bontó okok valamelyikére hivatkozva. Feldúltsági elv érvényesülése során nincs semmi jelentősége az egyik vagy másik házastárs kötelességszegő magatartásának, kizárólag azt kell vizsgálni, hogy maga a házasság betölti-e objektíve a szerepét vagy sem. Amennyiben a házasság további fenntartása a házasfelekre nézve elviselhetetlen, és nincs semmi remény az életközösség helyreállítására, a házasságot fel lehet bontani. A házasság felbontását a bármelyik fél kérheti (a vétkes fél is).
Tudományterület:
Forrás:
Barzó-Lábady-Navratyil-Csehi-Kenderes: Családjog a 2013. évi V. törvény alapján, Menedzser Praxis Kiadó, Budapest, 2014. [21.-24.o.]
Szerző:
Relációk
meghatalmazás
A meghatalmazás az ügyleti képviseleti jogot megteremtő egyoldalú, címzett jognyilatkozat, melynek joghatása, hogy jogosultságot – de nem kötelezettséget – teremt arra, hogy a képviselő más személy nevében eljárjon és jognyilatkozatot...Tovább olvasomházastársi vagyonközösség
Ha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn. A házastársi vagyonközösség a közös tulajdon sajátos...Tovább olvasome-kereskedelmi szerződés
Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő szerződés a technikai fejlődés eredményeként létrejött atipikus szerződés, amely szerződést a fogyasztói szerződések alcsoportjába tudunk besorolni. Olyan elektronikus úton létrejött szerződéseket értünk az elnevezés alatt,...Tovább olvasomkezességi szerződés
Kezességi szerződéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Kezesség egy vagy több, fennálló vagy jövőbeli, feltétlen vagy feltételes,...Tovább olvasomálképviselet
Ha törvény eltérően nem rendelkezik, más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni. A képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi. Ha a más személy nevében eljáró személy...Tovább olvasomnemo plus iuris elv
A római jogból ismert és a dologi joghoz köthető alapelv, mely szerint senki sem ruházhat át több jogot, mint amivel maga is rendelkezik. Főszabály szerint csak tulajdonostól lehet tulajdonjogot szerezni....Tovább olvasomöröklési szerződés
Öröklési szerződésről beszélünk olyan kétoldalú jogügylet esetén, amelyben az örökhagyó a vele szerződő felet a magának, illetve a szerződésben meghatározott harmadik félnek nyújtandó tartás, életjáradék vagy gondozás fejében – vagyona,...Tovább olvasomreálszerződés
A konszenzuális szerződések esetében az akarategység tekintendő kiindulási alapnak, azaz a szerződést a felek egybehangzó és kölcsönös jognyilatkozata létrehozza (a szerződés ebben a vonatkozásban készen van), míg a reálszerződések esetében...Tovább olvasomkésedelem
A késedelem, mint szerződésszegés abban áll, hogy valamely okból a teljesítés ideje eredménytelenül telik el. A teljesítés idejét általában a felek meghatározzák, illetve magából a szolgáltatás rendeltetéséből is következhet teljesítési...Tovább olvasomsaját részvény
A részvénytársaság az alaptőke huszonöt százalékát meg nem haladó mértékben megszerezheti megszerezheti az általa kibocsátott részvényeket, ezek a saját részvények. Saját részvények megszerzése esetén a részvénytársaság az általa kibocsátott részvények...Tovább olvasomptk-n kívüli lízingszerződés
A szolgáltatási jellegű atipikus szerződések egy típusa, amely esetében szükséges a Ptk-n kívüli jelző használata, ugyanis a jogalkotó az új Polgári Törvénykönyv megalkotásával a lízingszerződés egyes elemeit kodifikálta és beemelte...Tovább olvasomházassági vagyonjogi szerződés
Házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a házastársi vagyonközösség helyett a szerződésben meghatározott időponttól életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra...Tovább olvasomtartási szerződés
Tartási szerződés alapján a tartásra kötelezett a tartásra jogosult körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátására, illetve gondozására, a tartásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles. A tartási szerződést írásba kell foglalni. A tartásra...Tovább olvasompro viribus felelősség
A Ptk. szerint az örökös a hitelezők felé a hagyatéki tartozások kielégítéséért elsődlegesen a hagyaték tárgyaival és – az azokon az öröklés megnyílta után keletkezett – hasznaival felel (cum viribus...Tovább olvasomlicenciaszerződés
A licenciaszerződés a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó atipikus szerződés. A licencia és így maga a szerződés is engedélyt jelent, kétoldalú jogügylet keretében valamely iparjogvédelmi alkotásra (például szabadalmaztatott találmány) vonatkozó hasznosítási jog...Tovább olvasomjogi tények
A jogi tény azon tények, körülmények összessége, melyek polgári jogi jogviszonyt keletkeztetnek, módosítanak vagy szüntetnek meg. Ezen tényeket négy nagyobb csoportba sorolhatjuk: 1) az emberi magatartások, melyek lehetnek jogszerű magatartások...Tovább olvasompossessorius birtokvédelem
A posessorius birtokvédelem az igazgatási úton megvalósuló birtokvédelem, mely a tényleges birtoklási helyzeten alapszik. Az igazgatási út igénybevételének módja, hogy a birtokos a birtoksértés felismerésétől számított egy éven belül a...Tovább olvasomjegyzett tőke
Az alapítók által a gazdasági társaság létrehozásakor rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulások összessége, a társaság induló vagyona. A korlátolt felelősségű társaság jegyzett tőkéje a törzstőke, a részvénytársaság jegyzett tőkéje pedig az...Tovább olvasomtartozás-elismerés
A tartozáselismerés egyoldalú, címzett akaratnyilatkozat, melynek legfontosabb joghatása, hogy megváltoztatja a szóban forgó kötelmi jogviszonyban egyébként irányadó bizonyítási terhet, vagyis a nyilatkozat hatályosulását követően a tartozáselismerőt terheli annak bizonyítása, hogy...Tovább olvasomkönyvvizsgáló
A könyvvizsgáló (kv.) a gazdasági társaság külső ellenőrző szerve, a társasággal szerződő, de attól független, önálló személy. A kv.-t a legfőbb szerv választja, feladata, hogy a könyvvizsgálatot szabályszerűen elvégezze, és...Tovább olvasom