Constitutio Criminalis Carolina
Az a törvénykönyv, amelyet V. Károly német-római császár uralkodása alatt 1532-ben a regensburgi birodalmi gyűlés elfogadott német-római birodalmi büntetőtörvényként és büntetőeljárásként. Nagyrészt a büntetőeljárást szabályozta, de emellett bírósági szervezeti és anyagi büntetőszabályokat is tartalmazott. Hatálya szubszidiárius volt, általánosan kötelező jogforrást jelentett. Fenntartotta az addigi változatos és kegyetlen büntetési rendszert, amely a legkülönbözőbb módokon végrehajtható halálbüntetést, testi csonkítást és egyéb testi fenyítéseket, szabadságvesztés-büntetést, vagyonelkobzást és nyilvánosan végrehajtandó becsületbüntetéseket tartalmazott. A törvénykönyv a tudományt és a bölcs belátást előtérbe hívja a büntetés alkalmazásánál, ha az általános elbírálás esetén az igazságosság csorbát szenvedhetne. Mint szubszidiárius jogforrás alkalmazásban volt egészen a XVIII. századig, de egyes német területeken az egységes Németország létrejöttéig.
Tudományterület:
Forrás:
Magyar Jogi Lexikon. II. kötet. Budapest, Pallas, 1898. 633. o.
Szerző:
Relációk
fej- és jószágvesztés
Fő-és jószágvesztés a büntetése a hűtlenség bűnében (nota infidelitatis) marasztaltaknak. A hűtlenség rendkívül szerteágazó és logikailag egymáshoz alig kapcsolódó (tulajdonképpen aktuális fontosságuknál és súlyuknál fogva e körbe sorolt) tényállásait a...Tovább olvasomfelségsértés
A király szent és sérthetetlen. A király azért szent, mert rászáll a korona szentsége, és felszentelt, ezért személyét a legnagyobb tisztelet illeti. A Tripartitum szerint a hűtlenség első és legfontosabb...Tovább olvasomfikciós teória
A jogi személy fogalmának első meghatározása és osztályozásuk személyösszességekre és vagyonösszességekre a kánonjogászok érdeme volt. Kedvezett ezen elmélet kidolgozásának a korabeli gazdasági–politikai helyzet, amikor egyrészről szükség volt az egyházi vagyon...Tovább olvasomHármaskönyv
A király Werbőczy Istvánt bízta meg a jogszabályok összegyűjtésével, aki a megyék és a különböző bíróságok anyagának átvizsgálása révén óriási anyagot gyűjtött össze. Feladata ugyan nem kodifikáció vagyis egy új...Tovább olvasomminisztertanács
A minisztertanács, mely a miniszterek tanácskozmánya volt, a kormány politikai irányvonalának meghatározója, a több tárcát érintő ügyek, a hatásköri nézeteltérések eldöntésének fóruma volt, a szakminiszterek által a tanács elé vitt...Tovább olvasomkihágás
Az 1829. évi javaslat legfőbb újdonsága a kihágások önálló részben történt megfogalmazása, mely a magyar joghistóriában itt fordul először elő. Kihágásnak tekintettek a kodifikátorok minden olyan jogsértést, mely nem esett...Tovább olvasomalispán
Az alispán a főispán helyettese, tisztsége a várispán helyettesének, az udvarbírónak a tisztségéből alakult ki. Az alispán a főispán általános helyettese (a sedrián is), a vármegyei hivatalos ügyintézés feje, az...Tovább olvasomtárca nélküli miniszter
A kiegyezés után kiegészítették a miniszteri tárcákat a horvát-szlavón ügyekével (1868:30. tc.), amelyért egy tárca nélküli miniszter felelt. A tárca nélküli miniszterek intézménye 1917-ig egyedül a horvát-szlavón-dalmát ügyek intézésére szolgált...Tovább olvasomerdélyi vajda
Erdélyben a vajda a király által átruházott, személyes hatalmát helyettesítő hatás- és jogkörben királyi kormányzati, törvénykező (bírói), valamint hadügyi feladatokat látott el. A 12. századtól nevezik vajdának az Erdélyi Fejedelemség...Tovább olvasomszatmári béke
A szatmári békével megszüntették az abszolút kormányzatot, visszaállították a magyar alkotmányt, ígéretet tettek a vallásszabadság biztosítására és az országgyűlés mihamarabbi összehívására, amnesztiát kapott mindenki, aki részt vett a szabadságharcban, egyúttal...Tovább olvasomnemesi vármegye
A nemesi vármegye a királyi vármegyéből alakult ki a 13. század második felében. A királyi birtokok eladományozásával a királyi vármegyerendszer létalapját veszítette el. A nemesi vármegye keletkezésére utaló első ismert...Tovább olvasomhercegprímás
A magyarországi egyházi hierarchia élén az esztergomi érsek (prímásérsek) áll, akinek joghatósága az egész magyar egyházra kiterjed. Az érsek az alárendelt püspökségek felett metropolitai joggal bír, és tartományi zsinatot hívhat...Tovább olvasomcsendőrség
A csendőrség feladata általában a működési területén a személy- és vagyonbiztonságot megóvni, a békét és a közrendet fenntartani, a büntetőtörvények és -rendeletek megszegését feltárni, a megzavart rendet és békét helyreállítani,...Tovább olvasomhorka
A harka vagy horka, esetleg karha (Bíborbanszületett Konstantinnál karkhasz) az államalapítás előtt a magyar törzsszövetség harmadik legmagasabb méltósága volt a nagyfejedelem és a gyula után. A szakrális nagyfejedelmi hatalmat a...Tovább olvasombő
A bő, azaz a nemzetségfő politikai tekintélye a téli szállásokon zsúfoltságból adódó, s ezért gyakran előforduló konfliktusos helyzetek, viszályok megoldásában történő fellépése, bírókénti szereplése nyomán bontakozott ki. E tevékenysége során...Tovább olvasomneoabszolutizmus
A világosi fegyverletételtől a kiegyezésig tartó időszakot Magyarországon neoabszolutizmusnak nevezzük. 1849 októberében ugyanis megkezdődött Magyarország módszeres beolvasztása a Habsburg Birodalomba, amelyhez az elvi alapot és jogcímet a jogeljátszási elmélet (Verwirkungstheorie)...Tovább olvasomsajtóvétség
Sajtóvétség az, ha valaki valamilyen bűntett avagy vétség elkövetésére egyenes és határozott felhívást tesz sajtó útján, a nyilvános köz- és vallásos erkölcsiségből és a tisztességes erkölcsökből csúfot űz, a magyar...Tovább olvasomFüggetlenségi Nyilatkozat
Magyarország hosszú ideig monarchia volt, majd az Országos Honvédelmi Bizottmány kiadta a Függetlenségi Nyilatkozatot, és április 14-én kimondták a Habsburg-ház trónfosztását. Az ország önállóságáért küzdő erők végül is az állam...Tovább olvasomkövetutasítás
A követutasítás azt jelentette, hogy a vármegyei közgyűlésben, a városi tanácsülésen megfogalmazott többségi véleményt a követek csupán tolmácsolhatták a tábla ülésein, önálló (saját) véleményt nem képviselhettek. Csak a kiküldő hatóság...Tovább olvasomhajadoni jog
A hajadoni jog (ius capillare) az apátlan, árva leány joga arra, hogy az atyai vagyon fiúörököseitől rangjának megfelelő lakást, ellátást és férjhezmenetele esetére hozományt és kiházasítást igényeljen. Ha az apa...Tovább olvasom