elévülés (polgári jogi igény

Az elévülés a polgári jogviszonyokban időmúlás hatására a jogosult mulasztásából bekövetkező jogvesztés, mely értelmében az alanyi jog nem vész el, viszont az igény bíróság előtti kikényszeríthetőségének lehetősége megszűnik. Amennyiben a jogosult menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy igényét érvényesíteni tudja, az elévülési idő nyugszik. Az akadály elhárultát követően az elévülési idő tovább folytatódik. Ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől számított egyéves – egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapos – határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél – egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapnál – kevesebb van hátra. Vannak azonban a jogszabályokban meghatározott esetek, melyek az elévülési idő megszakadását idézik elő. Az elévülés megszakadása esetén az elévülési idő újraindul.

Tudományterület:

Forrás:

Ptk. 6:22. § - 6:25. §; Pusztahelyi Réka: A magánjogi elévülés, Novotni Kiadó, Miskolc, 2015.[92.o.]; Barzó-Juhász-Leszkoven-Pusztahelyi: Kötelmi jog a Kötelmek közös és a szerződések általános szabályai, Novotni Kiadó, Miskolc, 2016. [137-138. o.]

Relációk