kegyelmezési jog
Az uralkodó személyes, fenntartott felségjogai közé tartozott a kegyelmezési jog. Az uralkodó kegyelmezési jogköre alapján egyének vagy személyek meghatározott csoportjának (közkegyelem, amnesztia) javára, a király eljárási vagy végrehajtási kegyelmet gyakorolhat. Az 1791. évi XII. tc. alapján a király az ítéletet nem változtathatta meg, eljárást kezdeményező bírói parancsokat írhatott alá, és kegyelmezési jogkörét gyakorolhatta. A kegyelmezési jog tehát – lényegére nézve – az igazságszolgáltatásba való beavatkozást jelent. Történetileg tipikusan államfői hatáskörben maradt meg. A kegyelmezési jog a címzetti kör tekintetében lehet közkegyelem vagy részleges közkegyelem is. A kegyelmezés elvileg kiterjedhet az eljárásra (eljárási kegyelem – pertörlés), ez esetben büntethetőséget megszüntető ok. Kiterjedhet a büntetés végrehajtására (részben vagy egészben), ilyenkor a kegyelem a büntetés végrehajtását kizáró ok. Végezetül kiterjedhet a kegyelem a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre, ez a rehabilitáció (nem tévesztendő össze a politikai rehabilitáció fogalmával).
Tudományterület:
Forrás:
Mezey Barna: Magyar alkotmánytörténet. Budapest, Osiris, 2003. 147., 213. o.
Szerző:
Relációk
hitlevél
Koronázási hitlevél vagy királyi hitlevél, latinul diploma inaugurale. A koronázás alkalmával az alkotmány biztosítására kiadott és az ország törvényei közé beiktatott okmány. Eredete II. András királyig (1205-35), esetleg korábbra nyúlik...Tovább olvasomfelségjog
A királyi felségjogok azok a jogok, amelyekben az állam legfőbb hatalma és méltósága, vagyis felségessége (összességében szuverenitása) nyilvánul meg. A királyságban a felségjogok gyakorlása a királyé. Magyarországon az országot nemcsak...Tovább olvasomfiúsítás
Nemességet eredeti és származékos módon lehetett megszerezni. Az eredeti szerzésmód azt jelentette, hogy a nemesi rend kialakulása után nemesi címet csak a király adományozhatott. Az eredeti szerzésmód egyik esete a...Tovább olvasomhiteles hely
Latinul loca credibilia. A bírósági szervezetet a 13. század óta kiegészítő, sajátosan magyar közhitelességi szervezet. A hiteles hely egyházi intézmény, melynek tekintélye, hitelességre számot tartó pecsétje, s az oklevél kiállításához...Tovább olvasominternálás
Az internálást, más néven rendőrhatósági őrizet alá helyezést a II. világháború végétől alkalmazták. Kezdetben mint antifasiszta megtorló intézkedést az igazolóbizottságok és népbíróságok alkalmazhatták, de a végrehajtást a politikai rendőrségre bízták...Tovább olvasomnővétel
A régi magyar jog szerint házasság nővétel útján köttetett, azaz a férfi a nőt a családatyai hatalom birtokosától megvásárolta. A nővétel módjáról Gardízí perzsa történetíró tudósításában találunk adalékokat. A családi...Tovább olvasomkirályi vármegye
A királyi vármegye (comitatus, provincia, parochia) a patrimoniális királyság időszakában a középfokú területi igazgatás legfontosabb hazai szerve, az uralkodói hatalom lokalizálásának legfontosabb eszköze volt. Kialakulása Magyarország történetének arra a periódusára...Tovább olvasomhitbér
A hitbér az egyik legrégebbi magyar intézmény, melyet a férj adott feleségének házastársi kötelességeinek ellentételezéseként. Összege a férj rendi állásához igazodott. A hitbér (dos) a nő részére rendelt vagyon volt,...Tovább olvasommunkaállam
A hungarizmus célja az osztályharcot kiküszöbölő, a munkások és vezetők ellentéteit föloldó korporatív szerkezetű államberendezkedés, a munkaállam, mely a nemzetgazdálkodás érdekében integrálja a dolgozókat. 1944. november 8-án Szálasi Ferenc közzétette...Tovább olvasombizalmas jogszabály
A szocialista alkotmányjog leszögezte: „A jogforrások kihirdetését, közlését érvényességi kellékké teszi a logikai követelmény: csak annak engedelmeskedhetünk, amiről tudjuk, mit parancsol, tilt vagy enged meg”, vagyis érvényességi kellékként fogalmazta meg...Tovább olvasomnépbiztosság
A Tanácsköztársaság ideje alatt a tényleges hatalmat gyakorló Forradalmi Kormányzótanács szervezetét és személyi összetételét az első napoktól kezdve nagy és gyakori változások jellemezték. A testület élén elnök állt, tagjaiként pedig...Tovább olvasomAranybulla
A magyar rendi alkotmány alapkartája az 1222-es Aranybulla. A II. András király által kibocsátott Aranybulla az első precedens a magyar alkotmánytörténetben, hogy olyan jogokat lehet a királlyal elfogadtatni, illetve megerősíttetni,...Tovább olvasomgyula
A gyula régi magyar méltóságnév volt az államalapítás előtti évszázadokban. Korabeli alakja talán dzsula volt, megfelel a mai török jula szónak. A gyula a jyla, jula fáklya szóból ered. Bíborbanszületett...Tovább olvasomrendi országgyűlés
A 13. századra működik már a rendi gyűlések különböző fajtái: a notables gyűlés (királyi tanács), az egyes rendek külön ülése (papság, a nemesség, a polgárok és szabad parasztok ülése), valamint...Tovább olvasommezőváros
A mezővárosok királyi, főpapi (Vác, Várad, Nyitra, Veszprém) vagy nemes nagybirtokos (Kecskemét, Nyíregyháza, Nagykőrös, Pápa) földesúri hatalma alatt álló korlátozott szabadsággal, kiváltságokkal felruházott városok voltak. A királyi városok közvetlenül a...Tovább olvasomúriszék
A földesúri bíráskodás eredete a familiáris, a ház népe feletti bíráskodás volt, majd a földesúrral kölcsönös dologi kötelezettségben élők a királybírák helyett a földesúrhoz fordultak, aki tisztjeivel, valamint a falvakból...Tovább olvasomnádor
A nádor Magyarország legmagasabb országos, rendi méltósága, az ország első zászlósura volt. Szent István uralkodása alatt a királyi udvartartás vezetője, a királyi birtokok felügyelője, a királyi udvar gazdasági irányítója. Feladatait...Tovább olvasompatrimoniális monarchia
A patrimoniális állam fogalmának megteremtője, Carl Ludwig von Haller (1764– 1854) német történész szerint a kora középkori királyi hatalom jórészt „magánjogi természetű és az állam földje felett való tulajdonon alapszik”....Tovább olvasomkövetutasítás
A követutasítás azt jelentette, hogy a vármegyei közgyűlésben, a városi tanácsülésen megfogalmazott többségi véleményt a követek csupán tolmácsolhatták a tábla ülésein, önálló (saját) véleményt nem képviselhettek. Csak a kiküldő hatóság...Tovább olvasomnősztehetetlenség
A házassági akadályok sorába tartozott a nősztehetetlenség, azaz az elhálás lehetetlensége. Az elhálást gátolhatta valamely harmadik személy boszorkánykodása, bűvös-bájos ténykedései, illetve valamelyik fél testi fogyatékossága, amely nem tette lehetővé a...Tovább olvasom