Közszolgálati Online Lexikon

Az ági öröklés alapvető célja polgári jogi szempontból, hogy a leszármazó nélkül elhalálozott örökhagyó hagyatékában szereplő, leggyakrabban a szülőtől, illetve valamilyen felmenő rokontól ingyenesen (például örökölés vagy ajándékozás útján) eredeztethető vagyont ne örökölhesse az elhunyt – szerzésben semmilyen módon nem közreműködő – házastársa, hanem az ilyen vagyon háramoljon vissza azon az ágon és addig a fokig, amelyről és ahonnan az eredt. Az ági öröklés feltételei:
a) Az örökhagyó után nem maradt végintézkedés, vagy az nem terjedt ki az ági vagyontárgyakra, azaz legalább a hagyaték egy részében törvényes öröklésre kerül sor.
b) Az örökhagyónak leszármazója nem maradt, vagy az nem örökölhet az örökhagyó után. Ameddig ugyanis az örökhagyó után egyetlen – bármilyen távoli leszármazó is örököl – ági öröklésre nincs lehetőség, egyetlen állagörökös a leszármazó lesz.
c) van a hagyatékban ági eredetű vagyontárgy;
d) van ági öröklésre igényt tartó ági örökös.
Amennyiben bármelyik feltétel hiányzik, az egyébként ági eredetű vagyontárgy tekintetében is vagy az örökhagyó végintézkedése, vagy a törvényes öröklés általános szabályai határozzák meg az öröklés menetét.