általános szerződési feltétel
Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje és ha azt a másik fél elfogadta.
Tudományterület:
Forrás:
Ptk. 6:77.§ (1) bek.; Ptk. 6:78.§ (1) bek.
Szerző:
Relációk
e-kereskedelmi szerződés
Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő szerződés a technikai fejlődés eredményeként létrejött atipikus szerződés, amely szerződést a fogyasztói szerződések alcsoportjába tudunk besorolni. Olyan elektronikus úton létrejött szerződéseket értünk az elnevezés alatt,...Tovább olvasomszerződésszegés
A szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása. Mivel azonban egyes – a főkötelezettséget érintő – szerződésszegő magatartások tipikusan jelentkezhetnek, ezért a Ptk. ezen egyes nevesített szerződésszegésekhez fűződő törvényi...Tovább olvasomvezető tisztségviselő
A jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségviselő (vt.) vagy a vt.-kből álló testület jogosult. Az...Tovább olvasomlakásbérleti szerződés
A bérleti szerződés speciális fajtája, melynek tárgya lakás céljára szolgáló ingatlan. A lakás fogalmát a törvény szándékosan nem határozza meg, azt tágan kell értelmezni, így nem csak azon ingatlanokra terjed...Tovább olvasomknow-how
Az üzleti titokkal azonos védelemben részesül az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása (védett ismeret), ha a jóhiszeműség és tisztesség...Tovább olvasomtényleges kár
A tényleges kár a károsult vagyonában bekövetkezett értékcsökkenés, melynek meghatározása a bírósági eljárásban rendszerint szakértő közreműködésével történik. Bizonyos szempontokat azonban a bírói gyakorlat ebben a körben kialakított, így pl. a...Tovább olvasomföldhasználati jog
Ha a föld és a rajta álló épület tulajdonjoga nem ugyanazt a személyt illeti meg, az épület tulajdonosát az épület fennállásáig az épület rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben a földre földhasználati...Tovább olvasomelővásárlási jog
Az elővásárlási jogosultja nyilatkozatával a másik felet, az eladót, konszenzus hiányában is a szerződés vele való létrehozatalára kényszerítheti. Az elővásárlási jog gyakorlásának mellőzhetetlen előfeltétele, hogy a dolog tulajdonosa ellenérték fejében...Tovább olvasomkonzorciós szerződés
A konzorciós szerződés, mint atipikus fogyasztói szerződés megkötésével a fogyasztó egy fogyasztói csoportba lép be, aminek a célja az, hogy a fogyasztó által megjelölt ingó vagy ingatlan dolog tulajdonjogát a...Tovább olvasomüzembentartó
A fokozott veszéllyel járó tevékenység (pl. gépi meghajtású járművek, magasfeszültségű elektromos vezeték üzemben tartása, fakitermelés, nyári bobpálya üzemeltetése, repülőgépes vegyszeres permetezés stb.) folytatójának, azaz üzembentartójának az minősül, akinek érdekében a...Tovább olvasomvállalkozási szerződés
Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles. Ebből adódik, hogy a vállalkozási szerződés eredménykötelem, vgayis...Tovább olvasomöröklési szerződés
Öröklési szerződésről beszélünk olyan kétoldalú jogügylet esetén, amelyben az örökhagyó a vele szerződő felet a magának, illetve a szerződésben meghatározott harmadik félnek nyújtandó tartás, életjáradék vagy gondozás fejében – vagyona,...Tovább olvasomüzlethelyiségen kívüli szerződés
Az üzlethelyiségen kívül kötött szerződés olyan atipikus fogyasztói szerződés, amely során a szerződés megkötésére a vállalkozás üzlethelyiségében vagy attól eltérő helyen kerül sor, a felek egyidejű jelenléte mellett, avagy a...Tovább olvasommeghatalmazás
A meghatalmazás az ügyleti képviseleti jogot megteremtő egyoldalú, címzett jognyilatkozat, melynek joghatása, hogy jogosultságot – de nem kötelezettséget – teremt arra, hogy a képviselő más személy nevében eljárjon és jognyilatkozatot...Tovább olvasomkötelezetti egyetemlegesség
Ha többen tartoznak egy nem osztható szolgáltatással, a teljesítés bármelyik kötelezettől követelhető. Egyetemleges a kötelezettség abban az esetben is, ha többen úgy tartoznak egy osztható szolgáltatással, hogy a jogosult bármelyik...Tovább olvasomráépítés
Ráépítésről beszélünk akkor, ha valaki jóhiszeműen idegen földre épít anélkül, hogy erre jogosult lenne. A jogok és kötelezettségek rendezéséről a felek írásban megállapodhatnak, ennek hiányában a Ptk. ráépítésre vonatkozó jogkövetkezményeit...Tovább olvasomkáron szerzés tilalma
A kártérítést csökkenteni kell a károsultnak a károkozásból származó vagyoni előnyével, kivéve, ha ez az eset körülményeire tekintettel nem indokolt. Ha az eset körülményeire tekintettel annak elszámolása a károkozó javára...Tovább olvasomvisszavásárlási jog
A visszavásárlási jog az adásvételi szerződés létrejöttének speciális esetét jelenti, hiszen e jog alapján a jogosult egyoldalú nyilatkozatával akkor is megveheti a korábban eladott és visszavásárlási joggal érintett dolgot, ha...Tovább olvasomtávollévők közötti szerződés
A fogyasztó és a vállalkozás között létrejövő fogyasztói szerződés. Jellegzetességét az adja, hogy a szerződést kötő felek nem egy térben vannak, hanem a távollévők közötti kommunikációt lehetővé tevő olyan eszköz...Tovább olvasomtörzsbetét
A törzsbetét a korlátolt felelősségű társaság tagjának a társaság vagyonához történő vagyoni hozzájárulása. Az egyes tagok törzsbetétei eltérő mértékűek lehetnek, azonban egyik tag törzsbetétének mértéke sem lehet kevesebb százezer forintnál....Tovább olvasom