deviancia
Olyan normasértő magatartás, mely nem szükségszerűen jogszabálysértés. Olyan cselekvésforma, amely nem felel meg egy adott társadalom vagy csoport többsége által vallott normáknak és értékeknek. Az, hogy mit tekintenek „deviánsnak”, legalább olyan nagy változatosságot mutat, mint a különböző kultúrákat és szubkultúrákat egymástól megkülönböztető normák és értékek. Sok olyan viselkedésformát, amelyet egy adott összefüggésben vagy csoportban pozitívan értékelnek, mások negatívan ítélnek meg. A szociológia szerint a deviancia körébe tartozik a bűnözés, alkoholizmus, drogfüggőség, öngyilkosság, és a sólyos pszichés zavarok (függőségek, súlyos depresszió, skizofrénia, stb.)
Tudományterület:
Forrás:
Giddens, Anthony: Szociológia, Budapest, Osiris, 2008, 612—613. o.
Szerző:
Relációk
nemi foglalkoztatási szegregáció
A nemi foglalkozási szegregáció azt a tényt fejezi ki, hogy a férfiak és a nők – annak megfelelően, hogy milyen uralkodó felfogás alakul ki a „férfi”, illetve „női” munka tekintetében...Tovább olvasomkapitalizmus
Az a gazdasági, társadalmi rendszer, amelyben a gazdasági életet a piac irányítja, és amelyben a termelőeszközök nagy többsége magántulajdonban van. A gazdasági vállalkozás piaci cserére épülő rendszere. Marx szerint az...Tovább olvasomfehérgalléros bűnözés
Olyan bűncselekmények, amelyeket a társadalom gazdagabb rétegeihez tartozók, fehérgalléros állásban lévők követnek el, szakmabeli pozíciójukat felhasználva. A fehérgalléros bűnözés felöleli a bűnözői tevékenység számos típusát, például az adócsalást, az illegális...Tovább olvasoméletminőség
A társadalom tagjainak az élet nem anyagi dimenzióiban való „jólléte”. A fogalom bevezetése a társadalomtudományokba azon a felismerésen alapul, hogy a magas anyagi életszínvonalon kívül lelki, szociális stb. szükségletek kielégítése...Tovább olvasomértékek
Egyének vagy csoportok által vallott eszmék, kulturális alapelvek arról, hogy az adott társadalomban mi a kívánatos, a fontos a megfelelő, a jó vagy mi az ezzel ellentétes. Az eltérő értékek...Tovább olvasomházasság
Házasságkötésnek nevezzük azt a cselekményt, amellyel felnőttek házastársi-családi kapcsolatot létesítenek egymás között. Házasságon értik sok esetben nemcsak a kapcsolat létesítését, hanem magát a kapcsolatot, tehát annak egész folyamatát a létesítéstől...Tovább olvasomdeviáns szubkultúra
Olyan szubkultúra, amelynek tagjai a társadalom többsége által elfogadottól alapvetően eltérő azzal szembehelyzkedő értékeket vallanak, normasértő magatartást folytatnak. Jellemzője, hogy a csoport szervező elve éppen a deviáns magatartás együttes folytatása....Tovább olvasomházassági mobilitás
A házassági mobilitás a társadalmi mobilitás egyik típusa, tulajdonképpen annak csatornája. Társadalmi mobilitásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor az egyén vagy a család társadalmi helyzete megváltozik, a társadalmi hierarchiában történő...Tovább olvasomneolokális lakóhelyválasztás
Neolokális lakóhelyválasztásról akkor besélhetünk amikor új háztartás kialakítására kerül sor, például a gyermek gazdaságilag aktívvá, keresővé válik, és családjától külön, saját lakóhelyre költözik, vagy a házaspár mindkettőjük családjától külön, saját...Tovább olvasompauperizáció
Szó szerinti értelemben az emberek koldussá tétele, elszegényítése. Marx a fogalmat arra használta, hogy leírja azt a folyamatot, amely során a munkásosztály a tőkésosztályhoz képest egyre inkább szegénnyé válik. Napjainkban...Tovább olvasomdiszkrimináció
Egyes emberek hátrányos kezelése azon az alapon, hogy valamely meghatározott csoport tagjai. A diszkrimináció mindig valamilyen cselekedetben manifesztálódik. Ennek révén általában egy adott csoport tagjait megfosztják a más csoportok által...Tovább olvasomurbanizáció
A társadalomtudományban használt urbanizáció fogalmának két magyar fordítása lehetséges: városodás és városiasodás. Városodásnak nevezi a magyar szakirodalom azt a tendenciát, hogy a városi népesség aránya nő. Ettől szokás megkülönböztetni a...Tovább olvasominternalizálás
Az internalizálás szó szerint belsővé tételt jelent, a szocializációs folyamat egyik eleme. Azt a folyamatot jelenti, hogy az egyén olyan mértékben sajátítja el, teszi magáévá a rajta kívülálló forrásból érkező...Tovább olvasomnemi szerepek
A nemi szerepeken azokat a társadalmi szerepeket, tevékenységeket, magatartásokat értik, amelyeket a társadalom a két nem tagjaitól elvár, vagy „férfiasnak” vagy „nőiesnek” tekint. A társadalomtudományban uralkodik az álláspont, hogy a...Tovább olvasomkulturális újratermelés
A kulturális értékek és normák átadása nemzedékről nemzedékre. A kulturális újratermelés azokra a mechanizmusokra utal, amelyek segítségével a kulturális tapasztalatrendszer folyamatosságát az idők során fenntartják. Bár a modern társadalmakban a...Tovább olvasomkulturális tőke
Az egyén iskolai végzettsége, szakképzettsége, tudása, műveltsége. Azok az ismeretek, az a tág értelemben vett kultúra, amellyel az egyén rendelkezik. A kulturális töke fogalmát használó társadalomkutatók szerint a modern társadalmakban...Tovább olvasomtársadalmi kirekesztés
A társadalmi kirekesztettség azokat az akadályokat jelöli, amelyek révén az egyének vagy csoportok el vannak vágva attól, hogy a szélesebb társadalomban teljes értékűen vehessenek részt a gazdasági, szociális és politikai...Tovább olvasomelit
A rétegződés során kialakuló, a társadalmi hierarchia csúcsán elhelyezkedő kis létszámú – az uralkodó osztálynál kisebb csoport. Az elitcsoportok minden társadalmi szférában jelen vannak, így beszélhetünk politikai-, gazdasági-, kulturális elitről,...Tovább olvasomfeminista elméletek
Szemléletmód, amelyben a társadalmi világ elemzésében a társadalmi nem (gender) középponti szerepét kap, és főként a nők sajátos tapasztalatait hangsúlyozza. A feminista politikai gondolkodás két fő kérdés köré összpontosul: először...Tovább olvasommorális pánik
Stanley Cohen nyomán ismertté vált kifejezés. A média által gerjesztett túlreagálás leírására, amikor valamilyen csoport vagy viselkedéstípus a közvélemény érdeklődésének a középpontjába kerül. A morális pánik gyakran kialakul olyan közérdekű...Tovább olvasom