meritokrácia
Olyan társadalmi berendezkedés, amelyben az egyén társadalmi pozíciója nem a származástól vagy tulajdonított kritériumoktól (örökölt vagyon, nem vagy társadalmi háttér) függ, hanem kizárólag „érdemektől”, vagyis a tehetségtől, szorgalomtól és teljesítménytől. Újabban a meritokrácia egyértelműen előnyös voltát illetően egyre több kérdőjel fogalmazódott meg. A kritikák rámutatnak arra, hogy az érdem a konkrét érvelésekben sokszor leegyszerűsödik az iskolai végzettségre és az iskolai osztályzatokra. Kétséges, hogy a társadalom számára valóban a „tiszta jeles” tanuló lesz-e a legértékesebb. A másfajta teljesítményeket, az egyes ember „értékességét” a társadalom számára szinte lehetetlen objektívan mérni. Így a meritokrácia sokszor leegyszerűsödik arra az érvre, hogy a magasabb iskolai végzettségűek magasabb fizetést kapjanak.
Tudományterület:
Forrás:
Andorka, Rudolf - Bevezetés a Szociológiába, Budapest, Osiris, 2006, 252. o.
Szerző:
Relációk
etnicitás
Az etnicitás egy adott csoport tagjait más csoportoktól elválasztó kulturális értékek és normák. Az etnikai csoportok egymástól való megkülönböztetésére különféle jellemző vonások szolgálhatnak, de leggyakrabban a csoport nyelvét, történelmét, hagyományait...Tovább olvasomforradalom
A politikai változás folyamatának részeként olyan tömegeket mozgósító társadalmi mozgalom létrejövetele, amely erőszak alkalmazásával sikeresen megdönti a fennálló rendszert, és új kormányzatot hoz létre. A forradalom nem azonos az államcsínnyel,...Tovább olvasomkulturális tőke
Az egyén iskolai végzettsége, szakképzettsége, tudása, műveltsége. Azok az ismeretek, az a tág értelemben vett kultúra, amellyel az egyén rendelkezik. A kulturális töke fogalmát használó társadalomkutatók szerint a modern társadalmakban...Tovább olvasompozitivizmus
Filozófiai irányzat, melynek központi gondolata a filozófia tudományos jellegű, racionális megközelítése. A pozitivizmus feltevése, hogy a tudomány csak megfigyelhető, közvetlen tapasztalással megragadható dolgokkal foglalkozhat. Társadalomtudományi vonatkozásban az a nézet, hogy...Tovább olvasomszimbólum
Olyan dolog, amely valami más helyett szerepel, vagy valami mást képvisel például a zászló amely a nemzetet jelképezi. Ám a szavak is, amelyekkel bizonyos tárgyakat jelölünk, tulajdonképpen szimbólumok, amelyek megjelenítik,...Tovább olvasomátmeneti rítus
Az egyik életszakaszból a másikba való átlépést szimbolikusan megerősítő és megünneplő szertartásokat átmeneti rítusnak nevezzük. A hagyományos, preindusztriális társadalmakban az ilyen rítusok igen elterjedtek voltak. A mai magyar társadalomban is...Tovább olvasommeritokrácia
Olyan társadalmi berendezkedés, amelyben az egyén társadalmi pozíciója nem a származástól vagy tulajdonított kritériumoktól (örökölt vagyon, nem vagy társadalmi háttér) függ, hanem kizárólag „érdemektől”, vagyis a tehetségtől, szorgalomtól és teljesítménytől....Tovább olvasomabszolút szegénység
A szegénység egy típusa, mellyel napjainkban inkább a harmadik világ országaiban találkozhatunk. A szegénység vizsgálatakor megkülönböztethető az abszolút és relatív szegénység. Az abszolút szegénység egészséges emberi létezéshez minimálisan szükséges javak...Tovább olvasomkasztrendszer
Rétegződési forma, amelyben az egyén társadalmi helyét a születés egyszer s mindenkorra kijelöli. A kasztrendszerben a különböző társadalmi szintek el vannak zárva egymástól, így mindenkinek a születése szerinti kasztban kell...Tovább olvasomúj vallási mozgalmak
A közelmúltban a fejlett országokban megjelent, tág értelemben véve vallásos jellegű és spirituális csoportok, kultuszok és szekták széles köre amelyek a „mainstream” vallások mellett alakultak ki. Ebbe a körbe tartoznak...Tovább olvasomfundamentalizmus
Hit a szent szövegek szó szerinti jelentéséhez való visszatérésben. Kialakulhat válaszul a modernizálásra és racionalizálásra. A fundamentalizmus ragaszkodik a hitre alapozott válaszokhoz és tradicionális alapokra építve védelmezi a hagyományt. A...Tovább olvasompauperizáció
Szó szerinti értelemben az emberek koldussá tétele, elszegényítése. Marx a fogalmat arra használta, hogy leírja azt a folyamatot, amely során a munkásosztály a tőkésosztályhoz képest egyre inkább szegénnyé válik. Napjainkban...Tovább olvasomkapitalizmus
Az a gazdasági, társadalmi rendszer, amelyben a gazdasági életet a piac irányítja, és amelyben a termelőeszközök nagy többsége magántulajdonban van. A gazdasági vállalkozás piaci cserére épülő rendszere. Marx szerint az...Tovább olvasometikai vallások
Olyan, elsősorban távol-keleti eredetű vallási irányzatok, melyek nem a természetfeletti lényekben való hiten, hanem egy-egy „nagy tanító” (például Buddha vagy Konfuciusz) erkölcsi vonzerején alapulnak. Bár a legtöbb vallás és vallási...Tovább olvasoméletminőség
A társadalom tagjainak az élet nem anyagi dimenzióiban való „jólléte”. A fogalom bevezetése a társadalomtudományokba azon a felismerésen alapul, hogy a magas anyagi életszínvonalon kívül lelki, szociális stb. szükségletek kielégítése...Tovább olvasomemberi beruházás
Mindazok a ráfordítások, amelyek az egyén munkájának termelékenységét közvetlenül, a tárgyi termelőeszközöktől függetlenül növelik. Ide tartoznak elsősorban az oktatás és az egészségi állapotjavítására fordított ráfordítások. Az emberi beruházások elmélete –...Tovább olvasomnemi foglalkoztatási szegregáció
A nemi foglalkozási szegregáció azt a tényt fejezi ki, hogy a férfiak és a nők – annak megfelelően, hogy milyen uralkodó felfogás alakul ki a „férfi”, illetve „női” munka tekintetében...Tovább olvasomkulturális késés
Az a jelenség, amikor a kultúra változása nem tart lépést a külső környezet változásával. A gazdasági-társadalmi-tecnológiai körülmények változása általában gyorsabb, mint a kultúra változása, így a kultúra elmarad a külső...Tovább olvasomkölcsönös gazdasági függőség
A kifejezés arra a tényre utal, hogy a munkamegosztás során az egyének a megélhetéshezszükséges javak tekintetében nagyobbrészt másokra vannak utalva. A hagyományos közösségekben a népesség legnagyobb (mezőgazdasági munkát végző) része...Tovább olvasombinukleáris család
Olyan , a válást követő családszerkezet, amelyben a gyermek szülei szétköltöztek és két külön háztartásban élnek új partnereikkel, de mindkét szülő részt vesz a gyermek felnevelésében és a két érintett...Tovább olvasom