struktúra
A struktúra legelvontabb értelemben azt jelenti, hogy egy adott sokaság nem egyszerűen azonos sajátosságokkal bíró és azonos helyzetű egyedek halmaza, hanem a sokaság tagjai eltérő pozíciókat foglalnak el, és e pozíciók miatt meghatározott viszonyban állnak egymással. Amikor ma a társadalmi struktúra fogalmát használjuk, akkor arra gondolunk, hogy a társadalmon belül több nagyobb tömb létezik, ezek helyzete eltérő (kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb), és ez a helyzet meghatározza e tömbök tagjainak életkörülményeit, gondolkodását. A struktúrafogalom használatával a tárasadalomkutatók azt szokták sugallni, hogy nem a felszíni jelenségeket, hanem a mély – sokszor csak elméletileg feltárható – jelenségeket, viszonyokat vizsgálják. A struktúra fogalmát más, ennél szélesebb értelemben is használják a társadalomtudományokban: így beszélnek egy szervezet, intézmény struktúrájáról.
Tudományterület:
Forrás:
Andorka, Rudolf - Bevezetés a Szociológiába, Budapest, Osiris, 2006, 35. o.
Szerző:
Relációk
intézményes rasszizmus
Az intézményes rasszizmus fogalma azt fejezi ki, hogy a rasszizmus szisztematikus módon áthatja a társadalom egész struktúráját. Az olyan etnikai hovatartozásra épülő diszkriminációs minták, amelyek az személyközi viszonyokon túlmenően beépültek...Tovább olvasom ...binukleáris család
Olyan , a válást követő családszerkezet, amelyben a gyermek szülei szétköltöztek és két külön háztartásban élnek új partnereikkel, de mindkét szülő részt vesz a gyermek felnevelésében és a két érintett...Tovább olvasom ...kutatási módszerek
Empirikus, vagyis tapasztalati úton a (tény)anyag összegyűjtésére alkalmazott különböző vizsgálati módszerek. A társadalomtudományokban számos különféle kutatási módszer létezik, de valószínűleg a leggyakrabban használt a terepmunka (ezen belül az mélyinterjú és...Tovább olvasom ...szekta
A szekta kis létszámú vallási csoport, melynek jellemzője, hogy szakít az ortodoxiával a tagsághoz egyszeri felnőttkori csatlakozás, megtérés szükséges, többnyire nincs specializált papsága, az érzelmi elemeket, a vallásos élményeket hangsúlyozza....Tovább olvasom ...deviancia
Olyan normasértő magatartás, mely nem szükségszerűen jogszabálysértés. Olyan cselekvésforma, amely nem felel meg egy adott társadalom vagy csoport többsége által vallott normáknak és értékeknek. Az, hogy mit tekintenek „deviánsnak”, legalább...Tovább olvasom ...nemi szerepek
A nemi szerepeken azokat a társadalmi szerepeket, tevékenységeket, magatartásokat értik, amelyeket a társadalom a két nem tagjaitól elvár, vagy „férfiasnak” vagy „nőiesnek” tekint. A társadalomtudományban uralkodik az álláspont, hogy a...Tovább olvasom ...munkanélküliségi arány
A regisztrált munkanélküliek száma osztva a gazdaságilag aktív népesség (foglalkoztatottak és munkanélküliek összege) számával. Regisztrált munkanélküli az, akinek nincs munkaviszonya, nem nyugdíjas, nem tanuló, továbbá munkát keres. A munkanélküliségi arány...Tovább olvasom ...kultúra
A társadalomtudomány kultúrafogalma sokkal szélesebb, mint a köznyelv kultúrafogalma. A társadalomtudományban a kultúra egy adott társadalomra, társadalmi csoportra jellemző normák és értékek, mindennapi és tudományos ismeretek, irodalmi, művészeti, zenei alkotások...Tovább olvasom ...neolokális lakóhelyválasztás
Neolokális lakóhelyválasztásról akkor besélhetünk amikor új háztartás kialakítására kerül sor, például a gyermek gazdaságilag aktívvá, keresővé válik, és családjától külön, saját lakóhelyre költözik, vagy a házaspár mindkettőjük családjától külön, saját...Tovább olvasom ...asszimiláció
Egy kisebbségi csoport befogadása a népesség többsége által, amelynek során a kisebbség feladja eredeti szokásait és életmódját, és viselkedésüket a többség értékeihez és normáihoz igazítják. Az asszimiláció sokszor megkívánja a...Tovább olvasom ...ingázás
Ingázásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor az aktív keresőnek más településen van lakóhelye és munkahelye, tehát amikor lakóhelyéről a munkahelyére és onnan visszamegy, településhatárt lép át. Megkülönböztetjük a napi ingázást,...Tovább olvasom ...harmadik világ
A „harmadik világ” kifejezés eredetileg a 20. században született, a három fő társadalomtípus szembeállításából. Az első világ országai közé Európa iparosodott államai, az USA, Nyugat-Európa országai, és Japán tartoztak. E...Tovább olvasom ...csecsemőhalandósági ráta
A csecsemőhalandóság egy demográfiai mutatószám, egy speciális korspecifikus halandósági ráta: minden, az élveszületést követően, de az egyéves kor betöltése előtt bekövetkezett haláleset beleszámít. A csecsemőhalandósági arányszám az adott évben meghalt...Tovább olvasom ...civil társadalom
A társadalomnak azok az autonóm szervezetet – az egyesületek, körök, egyházak stb. -. amelyek nem függenek az államtól. Egyes szerzők beleértik az állampolgároknak azt a magatartását, hogy részt vesznek a...Tovább olvasom ...személyes tér
Fizikai távolság, amelyet egyének egymás között tartanak. Szorosabb kapcsolat esetén lehet bizalmas, formális érintkezésben pedig társasági távolságról, előadó és közönsége között nyilvános távolságról beszélhetünk. A személyes tér nagysága kultúránként különbözik....Tovább olvasom ...mediánérték
A szociológiai adatfelvétel során megállapított értékek között az adott sokaságon, vagy számtartományon belüli „középső érték”,amely fölött és alatt ugyanannyi számú megfigyelt érték található. A statisztika egy nevezetes középértéke, úgynevezett helyzeti...Tovább olvasom ...biológiai nem
Az anatómiai és fiziológiai különbségek, amelyek megkülönböztetik egymástól a férfiakat és a nőket. A szociológusok gyakran szembeállítják a társadalmi nemmel (gender). A férfiak és a nők között számos olyan különbség...Tovább olvasom ...forradalom
A politikai változás folyamatának részeként olyan tömegeket mozgósító társadalmi mozgalom létrejövetele, amely erőszak alkalmazásával sikeresen megdönti a fennálló rendszert, és új kormányzatot hoz létre. A forradalom nem azonos az államcsínnyel,...Tovább olvasom ...meritokrácia
Olyan társadalmi berendezkedés, amelyben az egyén társadalmi pozíciója nem a származástól vagy tulajdonított kritériumoktól (örökölt vagyon, nem vagy társadalmi háttér) függ, hanem kizárólag „érdemektől”, vagyis a tehetségtől, szorgalomtól és teljesítménytől....Tovább olvasom ...funkcionalizmus
Olyan társadalomtudományi elméleti irányzat, amely szerint a társadalmi jelenségekre az általuk betöltött funkciók alapján lehet a legtermékenyebb magyarázatot adni – más szóval az alapján, hogy az adott események miként járulnak...Tovább olvasom ...