normák
Viselkedési szabályok, amelyek tükrözik vagy megtestesítik egy kultúra értékeit azáltal, hogy a társadalom tagjai számára előírják, hogy bizonyos helyzetekben hogyan kell, vagy hogyan tilos viselkedni. Sokféle norma érvényesülhet egymás mellett: jogi normák, erkölcsi normák, vallási normák, esztétikai szabályok, stilisztikai normák, szokások, illemszabályok stb. A normákat – az értékekkel együtt – a szocializáció folyamán sajátítjuk el. A normákat mindig szankciók támasztják alá és szankcionálják megsértésüket az informális helytelenítéstől a testi fenyítésig vagy a kivégzésig.
Tudományterület:
Forrás:
Andorka, Rudolf - Bevezetés a Szociológiába, Budapest, Osiris, 2006, 568—569. o.
Szerző:
Relációk
kulturális pluralizmus
Az a jelenség, amikor egy nagy társadalmon belül különböző kultúrájú, szubkultúrájú csoportok élnek együtt az egyenrangúság elve alapján. A kulturális pluralizmusban az etnikai kultúrák teljesen szabadon létezhetnek egymás mellett, miközben...Tovább olvasommortalitás
Egy adott populációban megfigyelhető halálozások gyakoriságára vonatkozó statisztikai mutatószám, melynek számítási módja a bármely évben ezer lakosra jutó elhalálozások száma. A különböző társadalmi csoportokra számított halálozási mutatók szoros kapcsolatban állnak...Tovább olvasometnikai tisztogatás
Egy etnikai csoport (gyakran kisebbségi csoport) erőszakos és céltudatos elüldözése egy területről, amely egy rivális – az adott terület teljes ellenőrzésére igényt tartó – etnikai csoport (gyakran a többségi csoport)...Tovább olvasomalkoholizmus
Az alkoholizmus meghatározására egyarán használható az orvosi és szociológiai megközelítés. Az orvosi definíció szerint az az alkoholista, akinél a tartós nagy mennyiségű ívás következtében már kialakult a dependencia vagy függőség,...Tovább olvasommarginális osztály
Az társadalmi hierarchia legalján élő népesség elnevezése. A marginális osztály tagjainak az életszínvonala lényegesen alacsonyabb, mint a társadalom többségéé, halmozottan hátrányos helyzetű csoportot alkotnak. Sokan közülük régóta vannak munka nélkül...Tovább olvasometnikai kisebbségek
Etnikai kisebségi csoportnak tekintjük az olyan közösséget, amelynek tagjai egy olyan közös kulturális identitástudattal rendelkeznek, amely megkülönbözteti, elkülöníti őket a körülöttük élő más csoportoktól. Az etnikai kisebbségekkel szembeni előítélet és...Tovább olvasommunkanélküliségi arány
A regisztrált munkanélküliek száma osztva a gazdaságilag aktív népesség (foglalkoztatottak és munkanélküliek összege) számával. Regisztrált munkanélküli az, akinek nincs munkaviszonya, nem nyugdíjas, nem tanuló, továbbá munkát keres. A munkanélküliségi arány...Tovább olvasomtársadalmi struktúra
A társadalmi struktúra fogalma fontos szerepet játszik a társadalomtudományban. Az egyének vagy csoportok közötti interakció mintái. Arra utal, hogy életünk társadalmi kontextusai nemcsak véletlenszerűen kialakuló esemény- vagy cselekvéshalmazokból állnak, hanem...Tovább olvasombetört ablakok elmélete
Az az elképzelés, hogy kapcsolat van a rendbontás jele (például egy betört ablak) vagy a vandalizmus és a tényleges bűnözés között. Az elmélet szerint a bűnözés a zűrzavar, a rendetlenség...Tovább olvasomracionalizálódás
Weber által használt fogalom annak a folyamatnak a leírására, amelynek során a pontos kalkuláció és szervezés módjai, beleértve az absztrakt szabályok és eljrások használatát, meghódítják a társadalmat. A folyamat során...Tovább olvasomingázás
Ingázásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor az aktív keresőnek más településen van lakóhelye és munkahelye, tehát amikor lakóhelyéről a munkahelyére és onnan visszamegy, településhatárt lép át. Megkülönböztetjük a napi ingázást,...Tovább olvasomtudásgazdaság
Olyan társadalmi-gazdasági rendszer, amely már nem elsősorban az anyagi javak termelésére, hanem a tudás előállítására épül. Kialakulását összefüggésbe hozzák az új technológiákban jártas, életük számítógéppel, szórakozással és távközléssel kapcsolatos területein...Tovább olvasomkulturális újratermelés
A kulturális értékek és normák átadása nemzedékről nemzedékre. A kulturális újratermelés azokra a mechanizmusokra utal, amelyek segítségével a kulturális tapasztalatrendszer folyamatosságát az idők során fenntartják. Bár a modern társadalmakban a...Tovább olvasomfogyatékosság egyéni és társadalmi modellje
Elméletek, amelyek a fogyatékos emberek életében jelentkező problémák, hátrányok fő okát keresik. A fogyatékosság egyéni modellje szerint ez az egyéni hiányosságban keresendő: a testi „rendellenesség” bizonyos mértékű „fogyatékosságot” vagy funkcionális...Tovább olvasomkiterjesztett család
Olyan, a hagyományos társadalmakra jellemző családi csoport, amelyben a rokonok több mint két nemzedéke él együtt közös háztartásban vagy egymáshoz nagyon közeli helyen. Ide tartozik a külön családmagot nem alkotó...Tovább olvasomháztartás
Az együtt lakó és a megélhetési költségeket megosztó, együtt fogyasztó (étkező, tartós javakat közösen használó) emberek csoportja. A háztartás tagjai nem szükségképpen egy család tagjai vagy rokonok. Attól függően, hogy...Tovább olvasomperifériális országok
Wallerstein világrendszer elméletében azok az országok, amelyek marginális szerepet játszanak a világgazdaságban, és így gazdasági kapcsolataikban a központi vagy magországoktól függenek. A perifériális országok az alacsony jövedelmű, főleg mezőgazdasági országok,...Tovább olvasomzéró tolerancia politikája
A bűnmegelőzésben és a bűnözés megfékezésében alkalmazott szemlélet, amely hangsúlyozza, hogy a súlyosabb bűncselekmények száma főként a folyamatos rendfenntartás eszközével csökkenthető. A betört ablak elméletét megalapozó elveket tükrözi annyiban, hogy...Tovább olvasomintézmény
Intézményen vagy társadalmi intézményen a társadalomtudományban általában nem egy konkrét vállalatot, szervezetet értünk, hanem egy adott társadalmi tevékenység elvégzésének módját, az ehhez kapcsolódó szabályokat, normákat és értékeket. Például intézmény a...Tovább olvasomjóléti állam
Azoknak a jóléti programoknak a komplex rendszere, amelyeken keresztül az állam a polgárainak jólétéről gondoskodik. A jóléti államok a második világháború után fejlődtek ki Nyugat-Európában. Esping-Andersen az államok jóléti szerepvállalásának...Tovább olvasom