asszimiláció
Egy kisebbségi csoport befogadása a népesség többsége által, amelynek során a kisebbség feladja eredeti szokásait és életmódját, és viselkedésüket a többség értékeihez és normáihoz igazítják. Az asszimiláció sokszor megkívánja a kisebbségtől vagy a bevándorlóktól, hogy változtassák meg a nyelvüket, az öltözködésüket, az életstílusukat és kulturális megnyilvánulásaikat. Szembeállítható az integrációval, mely a kölcsönösséget is magában foglalja, vagyis azt, hogy a többségi társadalom elfogadja a kisebbségi létezés egyes önálló elemeit (szokások, vallás) és nem kívánja meg a teljes azonosulást. Az önállóság és az alkalmazkodás határai természetesen nem adottak, sőt éppen ezek kijelölése (pl. csadorhasználat, ünnepek) okoz éles konfliktusokat egyes országokban.
Tudományterület:
Forrás:
Andorka, Rudolf - Bevezetés a Szociológiába, Budapest, Osiris, 2006, 386. o.
Szerző:
Relációk
konfliktuselmélet
Társadalomtudományi szemléletmód, amely szerint az emberi társadalmak alapvető jellemzője a tagjaik között fennálló konfliktus, így a kutatók figyelme a társadalmi feszültségekre, választóvonalakra és egymással versengő érdekekre kell, hogy irányuljon. A...Tovább olvasomgenerációs mobilitás
A generációs vagy nemzedéki mobilitás a társadalmi mobilitás egy fajtája, melynek két típusát különböztetjük meg. A nemzedékek közötti (intergenerációs) mobilitásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor valakinek a társadalmi helyzete a...Tovább olvasomszocializáció
Az a folyamat, amelynek során a társadalom tagja elsajátítja a társadalmi normákat és értékeket, megtanulja a különféle társadalmi szerepekben elvárható viselkedést. A szocializáció nagy része a gyermekkorban történik, de a...Tovább olvasometnicitás
Az etnicitás egy adott csoport tagjait más csoportoktól elválasztó kulturális értékek és normák. Az etnikai csoportok egymástól való megkülönböztetésére különféle jellemző vonások szolgálhatnak, de leggyakrabban a csoport nyelvét, történelmét, hagyományait...Tovább olvasombinukleáris család
Olyan , a válást követő családszerkezet, amelyben a gyermek szülei szétköltöztek és két külön háztartásban élnek új partnereikkel, de mindkét szülő részt vesz a gyermek felnevelésében és a két érintett...Tovább olvasomcímkézéselmélet
A devianciaelméletek egyik irányzata, más néven minősítési elmélet, mely szerint az emberek más személyek és a hatóságok által viselkedésük megbélyegzése céljából rájuk ragasztott címkék miatt válnak „deviánssá”. Ezen elmélet szerint...Tovább olvasomtársadalmi csoport
Egymással rendszeres interakcióban álló egyének összessége. A csoportok a legszűkebb társulásoktól a nagyméretű szervezetekig vagy társadalmakig terjedhetnek. Méretétől függetlenül a csoport meghatározó jellegzetessége, hogy tagjai közös identitástudattal rendelkeznek. Eletünk nagy...Tovább olvasomfenntartható fejlődés
A kifejezést először 1987-ben, az ENSZ megbízásából készült, Brundtland-jelentés néven ismertté vált Közös jövőnk című dokumentumban használták. A jelentés szerzői rámutattak, hogy nem tartható fenn a Föld erőforrásainak olyan ütemben...Tovább olvasomdiaszpóra
Egy etnikai populáció szétszóródása eredeti lakóhelyéről idegen területekre, gyakran kényszerítő erők vagy traumatikus körülmények között. A diaszpórák általában megfelelnek a következő kritériumoknak: 1) az eredeti szülőföldről valamely más régióba vagy...Tovább olvasomtoló-húzó tényezők
A globális migrációval foglalkozó korai vizsgálatokban ezek a tényezők olyan belső és külső erők voltak, amelyekről úgy vélték, hogy befolyásolják a migrációs mintákat. A „tolóerők” a származási országon belül fennálló...Tovább olvasomtársadalmi tőke
Azok a társadalmi ismeretségek és összeköttetések, rokoni, baráti vagy közösségi erőforrások összessége, amelyek segítik az embereket céljaik elérésében és befolyásuk kiterjesztésében. A társadalmi tőkébe beletartoznak a kölcsönös elkötelezettség és megbízhatóság...Tovább olvasomkisebbségi csoport
Bár statisztikai értelemben sokféle kisebbségről beszélhetünk (így a 180 centiméternél magasabb köztisztviselők csoportjáról is), mégis a társadalomtudomány egy adott társadalom azon csoportját tekinti kisebbségnek, akik valamely sajátos fizikai vagy kulturális...Tovább olvasomvándorlás
A vándorlás, idegen szóval a migráció a népesség városok, községek és államok közötti mozgásának dinamikáját jelenti. A vándorlás vagy lakóhely-változtatás a demográfiaia kutatási körébe tartozik. A vándorlás egyéni és társadalmi...Tovább olvasomcsalád
A társadalmak alapegysége. Olyan együtt élő kiscsoport, amelynek tagjait házassági vagy leszármazási, más szóval vérségi (esetleg örökbefogadási) kapcsolat köti össze. A család felnőtt tagjai felelősek a következő generáció felneveléséért. Bár...Tovább olvasomszervezet
A társadalom tagjainak olyan nagyobb, személytelen kapcsolatokra épülő nagyobb csoportja, amelyet konkrét cél megvalósítására hoztak létre, és amelynek tevékenységét pontosan szabályozzák, és amelyen belül meghatározott uralmi viszonyok érvényesülnek. A modern...Tovább olvasomabszolút szegénység
A szegénység egy típusa, mellyel napjainkban inkább a harmadik világ országaiban találkozhatunk. A szegénység vizsgálatakor megkülönböztethető az abszolút és relatív szegénység. Az abszolút szegénység egészséges emberi létezéshez minimálisan szükséges javak...Tovább olvasomagresszív nacionalizmus
A nacionalizmus egy radikális váfaja. Az a felfogás, amely szerint a nemzetnek, amelyhez az egyén tartozik, más nemzetekkel vagy a társadalmon belüli kisebbségekkel szemben, amelyeket nem tekintenek a nemzet részének,...Tovább olvasomszemélyes tér
Fizikai távolság, amelyet egyének egymás között tartanak. Szorosabb kapcsolat esetén lehet bizalmas, formális érintkezésben pedig társasági távolságról, előadó és közönsége között nyilvános távolságról beszélhetünk. A személyes tér nagysága kultúránként különbözik....Tovább olvasomnemi egyenlőtlenség
A csoportokban, közösségekben és társadalmakban nők és férfiak között fennálló státus-, hatalom- és presztízsbeli különbségek. Bár a férfiak és a nők szerepe társadalmanként változik, nem ismerünk olyan társadalmat, ahol a...Tovább olvasoméletminőség
A társadalom tagjainak az élet nem anyagi dimenzióiban való „jólléte”. A fogalom bevezetése a társadalomtudományokba azon a felismerésen alapul, hogy a magas anyagi életszínvonalon kívül lelki, szociális stb. szükségletek kielégítése...Tovább olvasom