életjáradéki szerződés
Életjáradéki szerződés alapján a járadékadásra kötelezett a járadékszolgáltatásra jogosult javára, annak haláláig, meghatározott pénzösszeg vagy más helyettesíthető dolog időszakonként visszatérő szolgáltatására, a járadékszolgáltatásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles. Az életjáradékot havonta előre kell teljesíteni. A járadékszolgáltatásra jogosult a hat hónapnál régebben lejárt és alapos ok nélkül nem érvényesített járadékot bírósági úton nem követelheti. Az életjáradéki szerződésre egyebekben a tartási szerződés szabályait kell alkalmazni.
A szerződés célja a jogosult létfenntartásának biztosítása, azonban míg ez a tartási szerződésnél természetbeni szolgáltatásokkal valósul meg, addig az életjáradéki szerződés alapján a kötelezett elsősorban pénz teljesítésére köteles. Az életjáradéki szerződés alapvető formáját tekintve visszterhes ügylet és ellenkező kikötés hiányában a jogosult haláláig áll fenn, emellett jellegéből adódóan nem csak személyesen lehet teljesíteni.
Tudományterület:
Forrás:
Ptk. 6:491.§-6:494. §; 6:497.§
Szerző:
Relációk
dolog
A dolog birtokba vehető testi tárgy, mely tulajdonjog tárgya lehet. A Polgári Törvénykönyv szabályozása dolognak tekinti a fogalom kiterjesztéseként az uralom alá hajtható természeti erőket (például villamosenergia) illetve természetükből adódó...Tovább olvasomgyámság
Az a kiskorú, aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik. A gyámság a szülői felügyeletet helyettesítő jogintézmény. A gyám a gyámsága alatt álló gyermek gondozója, nevelője, vagyonának kezelője...Tovább olvasomteljesítésátvállalás
Teljesítésátvállalásról akkor beszélünk, amikor egy harmadik személy és a kötelezett megállapodnak a kötelezett tartozásának átvállalásáról. Szemben a tartozásátvállalással a teljesítésátvállalás kétoldalú megállapodás, amely azonban nem eredményez alanycserét és abban a...Tovább olvasomvétkességi elv
A házassági bontójogban a vétkességi elv érvényesülése esetében a házasság felbontását csak akkor lehet kérni, ha valamelyik házastárs vétkesen megszegte a házasságból folyó kötelezettségét. Ilyenkor is kizárólag a vétlen fél...Tovább olvasomkár
A károkozó köteles megtéríteni a károsultat ért minden olyan hátrányt, amely a károsító esemény folytán őt érte. A károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni. A teljes kártérítés körében a...Tovább olvasomjogszavatosság
A szerződésszerű teljesítés alapján a szolgáltatott dolognak nemcsak fizikailag kell megfelelnie a jogosult által támasztott igényeknek, hanem szükséges az is, hogy a szolgáltatás tárgyán harmadik személynek ne álljon fenn olyan...Tovább olvasompetitorius birtokvédelem
A birtok alapján a birtokos követelheti, hogy mindenki más tartózkodjék a fennálló birtokállapot jogalap nélküli megváltoztatásától vagy megzavarásától. Tilos önhatalom esetén a birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás...Tovább olvasomelvárható magatartás
Ha e törvény eltérő követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az elvárhatóság elve tehát nem az adott személytől elvárható...Tovább olvasomelőleg
A szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül adott pénzösszeg, mely a foglalóval ellentétben a szerződés meghiúsulásának minden esetében visszajár a kötelezettnek. Az előlegnek nincs biztosítéki, szankciós jellege. Az előleg a vételár...Tovább olvasomjótállás
A jótállás a polgári jogi jogviszonyokban feltétlen helytállást jelent a szerződés hibátlan teljesítésért, amely a legtöbb esetben a szolgáltatott dolog, vagy a szolgáltatás fizikai kellékei meglévőségére terjed ki. A jótállás...Tovább olvasomjóhírnév
A hírnév az adott természetes személy vagy jogi személy közösségi, társadalmi, közéleti, gazdasági ismertségét, elismerését, megbecsülését jelenti Ennek bármely formában történő rombolása személyhez fűződő jogot sért, amit védelemben kell részesíteni....Tovább olvasomtagjegyzék
A korlátolt felelősségű társaság vezető tisztségviselője, az ügyvezető a társaság tagjairól tagjegyzéket vezet. A tagjegyzék a korlátolt felelősségű társaság tagjairól vezetett nyilvántartás. A tagjegyzékben fel kell tüntetni a társaság valamennyi...Tovább olvasomtermékszavatosság (polgári jog)
A polgári jogi értelemben vett termékszavatosság lényege abban áll, hogy a termék gyártója szavatossági helytállással tartozik a termék forgalomba hozatalának időpontjában fennálló hibákért. Ez alapján vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó...Tovább olvasomkáron szerzés tilalma
A kártérítést csökkenteni kell a károsultnak a károkozásból származó vagyoni előnyével, kivéve, ha ez az eset körülményeire tekintettel nem indokolt. Ha az eset körülményeire tekintettel annak elszámolása a károkozó javára...Tovább olvasomtényleges kár
A tényleges kár a károsult vagyonában bekövetkezett értékcsökkenés, melynek meghatározása a bírósági eljárásban rendszerint szakértő közreműködésével történik. Bizonyos szempontokat azonban a bírói gyakorlat ebben a körben kialakított, így pl. a...Tovább olvasomkoncessziós szerződés
A koncessziós szerződés a gazdasági társaságok létesítését és egzisztálását érintő atipikus szerződés, ami a koncessziós pályázat nyertese részére részleges vagy teljes piaci monopóliumot biztosít. A monopólium az állam kizárólagos hatáskörébe...Tovább olvasomapport
A gazdasági társaságok tőkéje a tagok által rendelkezésre bocsátott pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokból áll, a nem pénzbeli vagyoni betét az apport, a rendelkezésre bocsátás az apportálás. Tárgya lehet...Tovább olvasomvezető tisztségviselő
A jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségviselő (vt.) vagy a vt.-kből álló testület jogosult. Az...Tovább olvasomeredeti alapítás
Jogi személy eredeti alapítása során egy új, korábban nem létezett jogalany jön létre, szemben a származtotott alapítással, ahol a létrejövő jogi személy egy korábban már létező és működő szervezet jogutódja....Tovább olvasomkötelesrész
A kötelesrész az örökhagyó törvény által meghatározott hozzátartozóinak a hagyatékból (az örökhagyó vagyonából) való minimális részesedését biztosítja oly módon, hogy bár az örökhagyónak a vagyonnal való rendelkezését sem élők között,...Tovább olvasom