felmentés
A felmentés a közszolgálati jogviszony megszüntetésének az az esete, amikor a munkáltató (munkáltatói jogkör gyakorlója) egyoldalú jognyilatkozattal szünteti meg a közszolgálati tisztviselő szolgálati viszonyát. A közszolgálati pálya biztonságát nagyban befolyásolja, hogy a jogalkotó miként rendezi a felmentés szabályait. Minél kevesebb és minél pontosabban meghatározott felmentési okot tartalmaz a törvény, annál biztosabb a tisztviselő jogviszonya. A pályabiztonságot szolgálja az a törvényi rendelkezés is, mely szerint a felmentést az esetek túlnyomó többségbben indokolni kell, s a felmentés indokának valósnak és okszerűnek kell lenni. A felmentésnek vannak olyan esetei, amikor a munkáltató mérlegelhet az ok bekövetkeztekor (pl. átszervezés), más esetekben azonban az ok bekövetkeztekor a tisztviselő jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni (pl. alkalmatlanság). Ha a felmentés nem a közszolgálati tisztviselő hibájából következik be, un. felmentési időre és végkielégítésre tarthat igényt.
Tudományterület:
Forrás:
2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről 63.-69.§
Szerző:
Relációk
illetménykiegészítés
Az illetménykiegészítés funkciója annak biztosítása, hogy az egyes közigazgatási szerveknél foglalkoztatott közszolgálati tisztviselők eltérő nagyságú illetményben részesülhessenek, a hierarchikus rendben magasabb szintű közigazgatási szerveknél magasabbak legyenek az illetmények. Erre tekintettel...Tovább olvasomközszolgálati szakvizsga
A közigazgatási szakvizsga az úgynevezett karriervizsga funkcióját tölti be. Ennek megfelelően – szemben a közszolgálati alapvizsgával – letétele nem a pályán maradás feltétele, de az előmenetel szempontjából alapvető jelentőségű. Ugyanis...Tovább olvasomérdekegyeztetés
A törvény a közszolgálati érdekegyeztetés körében biztosítja a kormánytisztviselők szociális és gazdasági érdekeinek védelmét és szabályozza a szakszervezetek és a közigazgatási szervek kapcsolatrendszerét. A közszolgálati érdekegyeztetésnek két szintjét különböztetjük meg:...Tovább olvasomrendes munkaidő
A rendes munkaidő azt az időtartamot jelöli, amelyet a közszolgálati tisztviselő a kinevezésében, illetve a reá irányadó jogszabályokban meghatározottak szerint köteles munkával eltölteni, s amely időről a jogviszony alanyai már...Tovább olvasommérsékelt semlegességi rendszer
A mérsékelt semlegesség elve a politika és a közszolgálat közötti viszony egyik modellje. Franciaországban alakult ki, s lényege, hogy a közszolgálati tisztviselők és a politika viszonyát eltérően kell szabályozni a...Tovább olvasomközszolgálati tisztviselő kártérítési felelőssége
A közszolgálati tisztviselő, ha nem úgy jár el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, a szolgálati jogviszonyából eredő kötelezettsége megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. E fogalom tartami eleme a...Tovább olvasomvégkielégítés
A végkielégítés a közszolgálati tisztviselői jogviszony megszűnésének egyes eseteiben jár, s funkciója a munka (s így az illetmény) elvesztésével járó anyagi hátrányok kompenzációja. Végkielégítés jár: felmentéskor, a közigazgatási szerv jogutód...Tovább olvasomközjogi szabályozás
A közszolgálati jog a közjogi-magánjogi jogág csoportosításban a közjoghoz tartozik, amelyre speciális szabályozási mód jellemző. A közjogias szabályozás az un. közszolgálati pragmatikában ölt testet. A közjogias szabályozás személytelen, nem ad...Tovább olvasomegyéb juttatás
A közszolgálati tisztviselők az alapilletményükön, az illetménykiegészítésükön és az illetménypótlékaikon túl a törvény, illetve a munkáltató által meghatározott egyéb juttatásokban részesülhetnek. Ezek közül alanyi jogon jár az un. Jubileumi jutalom,...Tovább olvasomsemmisség
A semmisség úgynevezett feltétel nélküli érvénytelenség (tehát az érvénytelenség egyik esete), ami azt jelenti, hogy a semmisségre az érdekeltek határidő nélkül hivatkozhatnak, a megállapodás semmisségét a bíróság hivatalból észleli. A...Tovább olvasomfelmentés
A felmentés a közszolgálati jogviszony megszüntetésének az az esete, amikor a munkáltató (munkáltatói jogkör gyakorlója) egyoldalú jognyilatkozattal szünteti meg a közszolgálati tisztviselő szolgálati viszonyát. A közszolgálati pálya biztonságát nagyban befolyásolja,...Tovább olvasomátjárhatóság
A közszolgálati átjárhatóság azt jelenti, hogy megteremtik azokat a jogi, szervezeti, képzési-továbbképzési és egyéb feltételeket, melyek segítségével az egyik hivatásrendhez tartozó közszolgálati alkalmazott egy másik hivatásrendhez tartozó munkáltatónál folytathatja pályáját....Tovább olvasomképzés
Képzés alatt a törvény a továbbképzésnek nem minősülő alap- vagy mesterképzést, doktori képzést, illetve szakirányú továbbképzést érti. A képzések során lehet megszerezni azokat a közigazgatásban fontos ismereteket, amelyek – képesítési...Tovább olvasomelévülés
Valamely igény, jogosultság elévülése azt jelenti, hogy bizonyos időtartam eltelte után az igényt már nem nem lehet érvényesíteni. Fontos azonban megjegyezni, hogy az elévült igény nem lesz egyben jogellenes is,...Tovább olvasomközszolgálat
A közszolgálat összetett értelmű, tartalmú kifejezés, melynek három jelentős értelmezési kerete különíthető el. Az első a közszférában dolgozó személyek csoportja, a széles értelemben felfogott közszolgálati alkalmazottak köre. A második megközelítésben...Tovább olvasomközigazgatási jogkörben okozott kár
A közigazgatási jogkörben harmadik személynek okozott kárért való felelősség feltétele, hogy a kárt közhatalom gyakorlásával vagy annak elmulasztásával okozza a közszolgálati tisztviselő. Tehát önmagában a közszolgálati tisztviselői minőség nem alapozza...Tovább olvasomelőmenetel besorolásban
A besorolásban való előmenetel a tágabb értelemben felfogott előmenetel egyik fajtája az illetményben, a címekben és a vezetői megbízásban (kinevezésben, munkakörben) való előmenetel mellett. A közszolgálati tisztviselőket a törvény két...Tovább olvasomhivatásos állomány
A fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai a széles értelemben vett közszolgálati alkalmazottak egyik csoportját képezik. E csoport önmagában is összetett, mert ide soroljuk egyfelől a honvédek jogállásáról szóló...Tovább olvasomzsákmányrendszer
A zsákmányrendszer a politika és a közigazgatás személyi állománya közötti viszony egyik történelmi típusa. Az Amerikai Egyesült Államokban jött létre a XIX. században. Lényege, hogy a választásokat követően nemcsak a...Tovább olvasomteljesítményértékelés
A teljesítményértékelés – eredeti értelmében – azt vizsgálja, hogy a közszolgálati tisztviselő egy adott évben miként tesz eleget a számára megszabott teljesítménykövetelményeknek. Így a minősítés alapjául is szolgál. Hatályos jogszabályaink...Tovább olvasom