minősítés
A minősítés fő funkciója az előmenetel kérdésében való döntés megalapozása. Célja, hogy értékelje a közszolgálati tisztviselők szakmai teljesítményét, a teljesítményüket befolyásoló ismereteket, képességeket, személyiségjyegyeket (kompetenciákat), s ezáltal elősegítse a tisztviselők szakmai fejlődését. Az egyes közszolgálati rendszerekben – így a hazaiban is – önállóan, vagy a teljesítményértékeléssel együtt tölti be az említett funkciókat. Hatályos közszolgálati tisztviselői rendszerünkben a minősítés a teljesítményértékeléstől tartalmilag nem választható el, a minősítéshez nincs szükség külön eljárásra. A minősítés eredményét ugyanis két teljesítményértékelés eredményének együttese adja. Ugyanakkor a minősítésnek vannak jogkövetkezményei: döntés a besorolásban való előmenetlről, esetleg az előmenetel gyorsításáról, vagy lasssításáról, vagy az illetmény eltérítéséről. Negatív következmény lehet a közszolgálati tiszviselő felmentése nem megfelelő minősítés esetén.
Tudományterület:
Forrás:
Szerző:
Relációk
öszeférhetetlenség (preztizs)
A kormányzati tisztviselői szolgálati jogviszonyban a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalom fenntartásának szem előtt tartásával kell eljárni. Ebből következően a közszolgálati tisztviselő a pálya presztizsének és a közbizalom fenntartásának érdekében...Tovább olvasomközszolgálati pragmatika
A közszolgálati pragmatika a két világháború közötti időszakban kiteljesedett közszolgálat jellemző kifejezése. Valamely munkát végző réteg – esetünkben a közszolgálati tisztviselők – jogállásának (jogviszonyának) valamennyi elemét koherensen, azaz egységesen, azonos...Tovább olvasommérsékelt semlegességi rendszer
A mérsékelt semlegesség elve a politika és a közszolgálat közötti viszony egyik modellje. Franciaországban alakult ki, s lényege, hogy a közszolgálati tisztviselők és a politika viszonyát eltérően kell szabályozni a...Tovább olvasomközszolgálati alkalmazott
A közszolgálati alkalmazott kifejezés tartalma mind a jogszabályokban, mind a szakirodalmakban, s még a nemzetközi gyakorlatban is sok bizonytalanság hordozója. Kérdés, hogy milyen ismérvek alapján tekinthetünk valakit közszolgálati dolgozónak. Egy...Tovább olvasomszabadság
A szabadság célja, hogy a közszolgálati tisztviselő számára hosszabb időtartamú, tartós pihenési lehetőséget biztosítson, teljes illetményének folyósítása mellett. A szabadság alap- és pótszabadságból áll, s minden naptári évben megilleti a...Tovább olvasomMagyar Kormánytisztviselői Kar
A Magyar Kormánytisztviselői Kar (MKK) a kormánytisztviselők és az állami tisztviselők (tehát a köztisztviselők nem) önkormányzattal rendelkező, közigazgatási szakmai, érdekképviseleti köztestülete. Jogi személyiséggel bír. Kötelező tagsági viszony alapján működik, tehát...Tovább olvasommunkaidő
A közszolgálati tisztviselők rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének időbeli kereteit a munkaidő fejezi ki. A munkaidő a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, amely a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő...Tovább olvasommerytsystem
A merit system magyarul érdemeken alapuló kiválasztási és előmeneteli rendszert jelent. A közszolgálati pragmatika e két elemét szokás kiemelni a meit system jellemzésekor, de valójában a közszolgálati pálya majd’ minden...Tovább olvasomösszeférhetetlenség (hozzátartozók)
A hozzátartozói összeférhetetlenséget másként együttalkalmazási tilalomnak nevezhetjük. A törvény tiltja a hozzátartozók olyan alkalmazását, amelynek következtében közöttük bármely vonatkozásban hierarchikus kapcsolat keletkezne. Nem létesíthető így olyan közszolgálati tisztviselői jogviszony, amelyben...Tovább olvasomelőmenetel
Az előmenetel a zárt(abb) közszolgálati modell központi eleme, ha úgy tetszik névadója (karrier-rendszer). A közszolgálati pragmatika számtalan eleme kapcsolódik hozzá, így az illetmény, a teljeítményértékelés és minősítés, a képzés-továbbképzés, vagy...Tovább olvasomrendkívüli munkaidő
A rendkívüli munkaidő alkalmazásával a munkáltatói jogkör gyakorlója a közszolgálati tisztviselőt a szabadidejében, a jogszabály által meghatározott feltételek fennállása esetén a beosztás szerinti rendes munkaidőn felül is munkavégzésre vagy rendelkezésre...Tovább olvasomközszolgálati nyilvántartás
A közszolgálati tisztviselők adatairól két nyilvántartást vezetnek hazánkban. Az egyik az un. közszolgálati alapnyilvántartás, amelyet a foglalkoztató közigazgatási szerv fektet fel a törvény mellékletében felsorolt adatokról. Fontos, hogy a mellékletben...Tovább olvasomképesítési előírás
A képesítési előírások a jogviszony keletkezésének (a kinevezésnek) a speciális alkalmazási feltételei közé tartoznak. Szűkebb értelemben az egyes közigazgatási feladatkörök ellátásához szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget jelentik. Tágabb értelemben azonban...Tovább olvasomérvénytelenség
A jogviszony keletkezésekor, majd fennállása során is a munkáltató (szolgálatadó) és a közszolgálati tisztviselő között számtalan megállapodás jön létre (pl. kinevezés és annak elfogadása). A megállapodások kölcsönönös nyilatkozatok megtételével és...Tovább olvasomegyéb juttatás
A közszolgálati tisztviselők az alapilletményükön, az illetménykiegészítésükön és az illetménypótlékaikon túl a törvény, illetve a munkáltató által meghatározott egyéb juttatásokban részesülhetnek. Ezek közül alanyi jogon jár az un. Jubileumi jutalom,...Tovább olvasomközszolgálat
A közszolgálat összetett értelmű, tartalmú kifejezés, melynek három jelentős értelmezési kerete különíthető el. Az első a közszférában dolgozó személyek csoportja, a széles értelemben felfogott közszolgálati alkalmazottak köre. A második megközelítésben...Tovább olvasomközszolgálati tisztviselő
A közszolgálati tisztviselők a közszolgálati alkalmazottak egyik csoportját képezik, mégpedig azt, amelynek tagjai a széles értelemben felfogott közigazgatási szerveknél állnak alkalmazásban. Korábbi elnevezésük egységesen a köztisztviselő volt, mára azonban e...Tovább olvasomilletménykiegészítés
Az illetménykiegészítés funkciója annak biztosítása, hogy az egyes közigazgatási szerveknél foglalkoztatott közszolgálati tisztviselők eltérő nagyságú illetményben részesülhessenek, a hierarchikus rendben magasabb szintű közigazgatási szerveknél magasabbak legyenek az illetmények. Erre tekintettel...Tovább olvasomfelmentési idő
A közszolgálati tisztviselőt felmentése esetén felmentési idő illeti meg. A felmentési idő, amely a felmentési okiratban megjelölt napon kezdődik, két hónap. E jogintézménynek az a funkciója, hogy a felmentett közszolgálati...Tovább olvasomcímek
A címadományozás a közszolgálati előmenetel egyik fajtája. A kimagasló szaktudást, teljesítményt kívánja honorálni, s ezzel a tehetséges tisztviselők megtartásának is eszköze. Bevezetését indokolja a besorolásban való előmenetel aránylag lassú üteme...Tovább olvasom