mérsékelt semlegességi rendszer
A mérsékelt semlegesség elve a politika és a közszolgálat közötti viszony egyik modellje. Franciaországban alakult ki, s lényege, hogy a közszolgálati tisztviselők és a politika viszonyát eltérően kell szabályozni a munkavégzés és a magánélet területén. A munkavégzés során, tehát a közéletben teljes politikasemlegességgel tartoznak eljárni, cserébe pályabiztonságot élvezhetnek. A magánéletben ugyanakkor nem szabad a politikai jogaikat korlátozni, tehát szabadon folytathatna pártpolitikai tevékenységet. Amennyire vonzónak tűnő ez az elv, annyira megvalósíthatalan egyben. Ugyanis, ha a közszolgálati tisztviselő a magánéletben aktív pártpolitikai tevékyenységet folytat, nehezen tudja politika-semlegességét bizonyítani a hivatalában. Erre tekinettel Franciaországban is a depolitizált rendszer vált uralkodóvá.
Tudományterület:
Forrás:
György-Hazafi-Horváth-Juhász-Kis-Linder: Közszolgálati életpályák, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2013 (57-58. o.)
Szerző:
Relációk
tartós külszolgálat
Tartós külszolgálatnak nevezzük azt a foglalkoztatási jogviszonyt, amelyre Magyarország valamely külképviseletén kerül sor. A tartós külszolgálat legalább három hónap, legfeljebb pedig öt év időtartamú. A kihelyezés feltétele, hogy a tisztviselőnek...Tovább olvasom ...rendkívüli munkaidő
A rendkívüli munkaidő alkalmazásával a munkáltatói jogkör gyakorlója a közszolgálati tisztviselőt a szabadidejében, a jogszabály által meghatározott feltételek fennállása esetén a beosztás szerinti rendes munkaidőn felül is munkavégzésre vagy rendelkezésre...Tovább olvasom ...hivatásetika
A közszolgálati hivatásetika (mint bármely más szaketika) a közszolgálati pálya területén uralkodó erkölcsi-magatartási szabályokat jelöli. Egy klasszikus meghatározás szerint a közszolgálati etika a közszolgálat tevékenységi körébe vágó, gyakran jogszabályokban is...Tovább olvasom ...kiválasztási eljárás
A kiválasztási eljárás egy olyan eszköz, módszer, amelynek segítségével a közigazgatási szervek a lehető legjobb munkatársat próbálják kiválasztani a jelöltek közül egy közszolgálati állás betöltésekor. Sok fajtája ismeretes, gyakorta alkalmazzák...Tovább olvasom ...összeférhetetlenség (gazdasági)
A köz szolgálatának elsődlegessége megköveteli a közszolgálati tisztviselőtől, hogy teljes munkaerejét ennek szentelje. Erre tekintettel a törvény erőteljesen korlátozza a tisztviselő egyéb gazdasági tevékenységét. A gazdasági összeférhetetlenségnek két fő ága...Tovább olvasom ...közszolgálati nyilvántartás
A közszolgálati tisztviselők adatairól két nyilvántartást vezetnek hazánkban. Az egyik az un. közszolgálati alapnyilvántartás, amelyet a foglalkoztató közigazgatási szerv fektet fel a törvény mellékletében felsorolt adatokról. Fontos, hogy a mellékletben...Tovább olvasom ...joggal való visszaélés
A joggal való visszaélés általános fogalmát a közszolgálati tisztviselőitörvény nem próbálja megfogalmazni. Csupán e törvény alkalmazásának körében állapítja meg, hogy a joggal való visszaélés az a magatartás, amely mások jogos...Tovább olvasom ...jogviszonyváltás
A jogviszonyváltás – jogszabályi rendelkezés folytán bekövetkező – olyan változás, amelyben a munkáltató személye úgy változik meg, hogy a munkáltató egésze vagy egy része a közszolgálati tisztviselői törvény hatálya alól...Tovább olvasom ...teljesítményértékelés
A teljesítményértékelés – eredeti értelmében – azt vizsgálja, hogy a közszolgálati tisztviselő egy adott évben miként tesz eleget a számára megszabott teljesítménykövetelményeknek. Így a minősítés alapjául is szolgál. Hatályos jogszabályaink...Tovább olvasom ...próbaidő
A próbaidő a közszolgálati tisztviselői jogviszony keletkezését követő három – hat hónapos időtartam, amelynek funkciója annak megállapítása, hogy a szolgálati jogviszony mindkét alanya kívánja-e a hosszútávú együttműködést. Ekkor derülhet ki,...Tovább olvasom ...merytsystem
A merit system magyarul érdemeken alapuló kiválasztási és előmeneteli rendszert jelent. A közszolgálati pragmatika e két elemét szokás kiemelni a meit system jellemzésekor, de valójában a közszolgálati pálya majd’ minden...Tovább olvasom ...pótlék
A pótlékok általában az illetmény legkisebb részét teszik ki. A pótlékra való jogosultság a közszolgálati tisztviselő valamely személyes képességére (nyelvtudás) vagy a munkavégzés egyes sajátos körülményeire (éjszakai munka) tekintettel állapítható...Tovább olvasom ...érdekegyeztetés
A törvény a közszolgálati érdekegyeztetés körében biztosítja a kormánytisztviselők szociális és gazdasági érdekeinek védelmét és szabályozza a szakszervezetek és a közigazgatási szervek kapcsolatrendszerét. A közszolgálati érdekegyeztetésnek két szintjét különböztetjük meg:...Tovább olvasom ...előmenetel
Az előmenetel a zárt(abb) közszolgálati modell központi eleme, ha úgy tetszik névadója (karrier-rendszer). A közszolgálati pragmatika számtalan eleme kapcsolódik hozzá, így az illetmény, a teljeítményértékelés és minősítés, a képzés-továbbképzés, vagy...Tovább olvasom ...kinevezésmódosítás
A kinevezés tartalmát módosítani – fő szabályként – csak a munkáltató és a közszolgálati tisztviselő közös megegyezésével lehet. A módosításkor a kinevezésre irányadó szabályokat kell alkalmazni (pl. írásba foglalási kötelezettség)....Tovább olvasom ...közjogi szabályozás
A közszolgálati jog a közjogi-magánjogi jogág csoportosításban a közjoghoz tartozik, amelyre speciális szabályozási mód jellemző. A közjogias szabályozás az un. közszolgálati pragmatikában ölt testet. A közjogias szabályozás személytelen, nem ad...Tovább olvasom ...közszolgálat
A közszolgálat összetett értelmű, tartalmú kifejezés, melynek három jelentős értelmezési kerete különíthető el. Az első a közszférában dolgozó személyek csoportja, a széles értelemben felfogott közszolgálati alkalmazottak köre. A második megközelítésben...Tovább olvasom ...kártérítési felelősség
A közigazgatási szerv (munkáltató) a közszolgálati jogviszonnyal összefüggésben a közszolgálati tisztviselőjének okozott kárt vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben meg kell térítenie. A közszolgálati jogviszonnyal összefüggés azt jelenti, hogy a kár...Tovább olvasom ...végkielégítés
A végkielégítés a közszolgálati tisztviselői jogviszony megszűnésének egyes eseteiben jár, s funkciója a munka (s így az illetmény) elvesztésével járó anyagi hátrányok kompenzációja. Végkielégítés jár: felmentéskor, a közigazgatási szerv jogutód...Tovább olvasom ...felmentési idő
A közszolgálati tisztviselőt felmentése esetén felmentési idő illeti meg. A felmentési idő, amely a felmentési okiratban megjelölt napon kezdődik, két hónap. E jogintézménynek az a funkciója, hogy a felmentett közszolgálati...Tovább olvasom ...