közszolgálati szakvizsga
A közigazgatási szakvizsga az úgynevezett karriervizsga funkcióját tölti be. Ennek megfelelően – szemben a közszolgálati alapvizsgával – letétele nem a pályán maradás feltétele, de az előmenetel szempontjából alapvető jelentőségű. Ugyanis a felsőfokú végzettségű pályakezdőként kinevezett közszolgálati tisztviselőnek a tanácsos besoroláshoz közigazgatási szakvizsgát kell tenni. Az tehet szakvizsgát, aki rendelkezik alapvizsgával (vagy mentesült a letétele alól) és közigazgatási szervnél szerzett legalább kétéves gyakorlata van. A szakvizsga letétele alól mentesül a jogi szakvizsgával, vagy közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező tisztviselő. A szakvizsga ezen túl a vezetői munkakörök és a címek elnyerésének is feltétele. A szakvizsga egy minden vizsgázó számára egységes tartalmú kötelező részből és egy – a vizsgázó saját szakterületéhez legközelebb álló – választható tárgyból áll.
Tudományterület:
Forrás:
György-Hazafi (szerk.): Közszolgálati jog, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2015.119-120.o.
Szerző:
Relációk
közigazgatási jogkörben okozott kár
A közigazgatási jogkörben harmadik személynek okozott kárért való felelősség feltétele, hogy a kárt közhatalom gyakorlásával vagy annak elmulasztásával okozza a közszolgálati tisztviselő. Tehát önmagában a közszolgálati tisztviselői minőség nem alapozza...Tovább olvasom ...semmisség
A semmisség úgynevezett feltétel nélküli érvénytelenség (tehát az érvénytelenség egyik esete), ami azt jelenti, hogy a semmisségre az érdekeltek határidő nélkül hivatkozhatnak, a megállapodás semmisségét a bíróság hivatalból észleli. A...Tovább olvasom ...jognyilatkozat
A közszolgálati tisztviselői törvény előnyben részesíti a megállapodásokat, hiszen azok feltehetően tükrözik mind a két fél szándékát. Ezzel együtt van helye egyoldalú jognyilatkozatnak is, de ebből csak akkor származhatnak jogok...Tovább olvasom ...közszolgálati pragmatika
A közszolgálati pragmatika a két világháború közötti időszakban kiteljesedett közszolgálat jellemző kifejezése. Valamely munkát végző réteg – esetünkben a közszolgálati tisztviselők – jogállásának (jogviszonyának) valamennyi elemét koherensen, azaz egységesen, azonos...Tovább olvasom ...kiválasztási eljárás
A kiválasztási eljárás egy olyan eszköz, módszer, amelynek segítségével a közigazgatási szervek a lehető legjobb munkatársat próbálják kiválasztani a jelöltek közül egy közszolgálati állás betöltésekor. Sok fajtája ismeretes, gyakorta alkalmazzák...Tovább olvasom ...tartós külszolgálat
Tartós külszolgálatnak nevezzük azt a foglalkoztatási jogviszonyt, amelyre Magyarország valamely külképviseletén kerül sor. A tartós külszolgálat legalább három hónap, legfeljebb pedig öt év időtartamú. A kihelyezés feltétele, hogy a tisztviselőnek...Tovább olvasom ...közszolgálati karrierrendszer
A karrier rendszer csak a zárt(abb) rendszerű közszolgálati modellekben értelmezhető, itt azonban a rendszer névadójának is tekinthető. A karrier pozitív megközelítésben a tehetség, a szorgalom, a tudás által megalapozott előmenetelt...Tovább olvasom ...közszolgálati jog
A közszolgálati jog a jogrendszer azon elkülönült ága, amely a közszolgálati jogviszonyokat, a közszolgálati alkalmazottak jogállását, vagy másképpen: a közszolgálati pragmatikát kógens (azaz eltérést nem engedő) jogi normák alkalmazásával szabályozza....Tovább olvasom ...továbbképzés
A továbbképzés a képzésre épülő, a közszolgálati tisztviselő ismereteit megújító, fejlesztő forma, amely alkalmassá teszi a tisztviselőket, hogy hosszú életpálya esetén is alkalmazkodni tudjanak a változó közigazgatási követelményekhez. A továbbképzés...Tovább olvasom ...megtámadhatóság
A megtámadhatóság a megállapodások (jognyilatkozatok) érvénytelenségének egyik esete. Úgynevezett feltételes érvénytelenségről beszélhetünk, ami azt jelenti, hogy az érvénytelenség megállapításához és kimondásához valamilyen eljárásra, végső soron bíróság előttire van szükség. Megtámadható...Tovább olvasom ...illetmény
Az illetmény a közszolgálati jogviszony egyik fő szolgáltatása, amelyet a közszolgálati tisztviselő a munkaerejének a közigazgatási feladatok ellátására fordításának ellenértékeként kap a munkáltatótól. A közszolgálatban sokféle illetményrendszert ismerünk, a közszolgálati...Tovább olvasom ...összeférhetetlenség (politikai)
A politikai összeférhetetlenség a közszolgálati tisztviselők politikai életben való részvételét, valamint pártpolitikai tevékenységét korlátozza. A közszolgálati tisztviselő pártnak tagja ugyan lehet, de pártban tisztséget nem viselhet, továbbá párt nevében vagy...Tovább olvasom ...kártérítési felelősség
A közigazgatási szerv (munkáltató) a közszolgálati jogviszonnyal összefüggésben a közszolgálati tisztviselőjének okozott kárt vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben meg kell térítenie. A közszolgálati jogviszonnyal összefüggés azt jelenti, hogy a kár...Tovább olvasom ...Magyar Kormánytisztviselői Kar
A Magyar Kormánytisztviselői Kar (MKK) a kormánytisztviselők és az állami tisztviselők (tehát a köztisztviselők nem) önkormányzattal rendelkező, közigazgatási szakmai, érdekképviseleti köztestülete. Jogi személyiséggel bír. Kötelező tagsági viszony alapján működik, tehát...Tovább olvasom ...igazgatási szünet
Az igazgatási szünet hasonló a bíróságoknál alkalmazott törvénykezési szünethez. Lényege, hogy a nyári szabadságolások és az év végi ünnepek idején csak a legszükségesebb létszámmal lássák el a közigazgatási szervek a...Tovább olvasom ...közszolgálati ellenőrzés
A közszolgálati ellenőrzés célja a közszolgálati tisztviselői szolgálati jogviszonyra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának vizsgálata. A közszolgálati ellenőrzést a Kormány nevében a központi államigazgatási szervekben a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter,...Tovább olvasom ...fegyelmi felelősség
A fegyelmi felelősség a közszolgálati tisztviselőkkel szembeni fokozott felelősségi rendszer egyik eleme a kártérítési, a fokozott büntetőjogi és az un. eredményfelelősség mellett. Fegyelmi vétséget akkor követ el a közszolgálati tisztviselő,...Tovább olvasom ...közszolgálati tisztviselő kártérítési felelőssége
A közszolgálati tisztviselő, ha nem úgy jár el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, a szolgálati jogviszonyából eredő kötelezettsége megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. E fogalom tartami eleme a...Tovább olvasom ...jogviszonyváltás
A jogviszonyváltás – jogszabályi rendelkezés folytán bekövetkező – olyan változás, amelyben a munkáltató személye úgy változik meg, hogy a munkáltató egésze vagy egy része a közszolgálati tisztviselői törvény hatálya alól...Tovább olvasom ...pótlék
A pótlékok általában az illetmény legkisebb részét teszik ki. A pótlékra való jogosultság a közszolgálati tisztviselő valamely személyes képességére (nyelvtudás) vagy a munkavégzés egyes sajátos körülményeire (éjszakai munka) tekintettel állapítható...Tovább olvasom ...