felügyelőbizottság
A felügyelőbizottság (fb.) a gazdasági társaságok belső ellenőrző szerve, amelynek feladata az ügyvezetés ellenőrzése a gazdasági társaság érdekeinek megóvása érdekében. Fb. létrehozása nyilvánosan működő részvénytársaságoknál kötelező, a többi társasági formánál a tagok a létesítő okiratban rendelkezhetnek a szerv létrehozásáról, amely legalább három tagból áll. Az fb. tagjai feladatukat személyesen kötelesek ellátni, az ügyvezetéstől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatók. Amennyiben a társaságnál fb. működik, a legfőbb szerv az éves beszámoló elfogadásáról csak az fb. írásbeli jelentésének birtokában dönthet. Az fb. feladata az ügyvezetés ellenőrzése a tagok érdekében, így ha az fb. szerint a társaság ügyvezetésének tevékenysége jogszabályba vagy létesítő okiratba ütközik, ellentétes a legfőbb szerv határozataival vagy egyébként a társaság érdekeit sérti, az fb. jogosult összehívni a társaság legfőbb szervének ülését a kérdés megtárgyalása és a szükséges határozatok meghozatala érdekében.
Tudományterület:
Forrás:
Szerző:
Relációk
tipikus szerződés
A magánjogban a kötelmi jogi szerződéseket két nagy csoportra oszthatjuk: a nevesített és a nevesítetlen szerződések kategóriájára. A nevesített szerződések közé az atipikus és a tipikus kontraktusok sorolandóak, míg a...Tovább olvasompossessorius birtokvédelem
A posessorius birtokvédelem az igazgatási úton megvalósuló birtokvédelem, mely a tényleges birtoklási helyzeten alapszik. Az igazgatási út igénybevételének módja, hogy a birtokos a birtoksértés felismerésétől számított egy éven belül a...Tovább olvasomtörvényességi felügyeleti eljárás
A gazdasági élet szereplői felett a törvényességi felügyeletet az állam biztosítja, hogy a jogalanyok jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése során megfelelően járjanak el és működésük megfeleljen a jogszabályi előírásoknak. A...Tovább olvasommegbízás nélküli ügyvitel
Aki valamely ügyben más helyett eljár anélkül, hogy arra megbízás alapján vagy egyébként jogosult volna, az ügyet úgy köteles ellátni, amint azt annak érdeke és feltehető akarata megkívánja, akinek javára...Tovább olvasomkártalanítás
A jogellenes károkozás a felelősségre vonás objektív feltétele. A Ptk. vélelmezi, hogy minden károkozás jogellenes, azzal, hogy meghatározza azokat az esetköröket, amelyek fennállása esetén ún. jogszerű károkozásról beszélünk. Ilyen pl....Tovább olvasomrészletvétel
Ha a felek abban állapodnak meg, hogy a vevő a vételárat meghatározott időpontokban, több részletben fizeti meg, de a dolog birtokát a vételár teljes kiegyenlítése előtt a vevőre átruházzák, az...Tovább olvasomkésedelem
A késedelem, mint szerződésszegés abban áll, hogy valamely okból a teljesítés ideje eredménytelenül telik el. A teljesítés idejét általában a felek meghatározzák, illetve magából a szolgáltatás rendeltetéséből is következhet teljesítési...Tovább olvasomföldhasználati jog
Ha a föld és a rajta álló épület tulajdonjoga nem ugyanazt a személyt illeti meg, az épület tulajdonosát az épület fennállásáig az épület rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben a földre földhasználati...Tovább olvasomgyámság
Az a kiskorú, aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik. A gyámság a szülői felügyeletet helyettesítő jogintézmény. A gyám a gyámsága alatt álló gyermek gondozója, nevelője, vagyonának kezelője...Tovább olvasomlakásbérleti szerződés
A bérleti szerződés speciális fajtája, melynek tárgya lakás céljára szolgáló ingatlan. A lakás fogalmát a törvény szándékosan nem határozza meg, azt tágan kell értelmezni, így nem csak azon ingatlanokra terjed...Tovább olvasomjogvesztés kikötése
A felek írásban köthetik ki, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot, amely őt a szerződés alapján egyébként megilletné. A törvény a szerződés megerősítéseként önként vállalt többletszankcióként kezeli a...Tovább olvasomelállás
Az elállás a szerződés egyoldalú megszüntetésének egyik esete. Az elállás a szerződést a megkötésének időpontjára visszaható hatállyal – ex tunc – szünteti meg, ennek következtében az eredeti állapotot kell helyreállítani....Tovább olvasomüzlethelyiségen kívüli szerződés
Az üzlethelyiségen kívül kötött szerződés olyan atipikus fogyasztói szerződés, amely során a szerződés megkötésére a vállalkozás üzlethelyiségében vagy attól eltérő helyen kerül sor, a felek egyidejű jelenléte mellett, avagy a...Tovább olvasomnaturális obligatio
A bírósági úton nem érvényesíthető követelések. Az ilyen követelések érvényesen és hatályosan létrejött jogügyletekből származnak ugyan, de az állam azokhoz a kikényszeríthetőség lehetőségét mégsem kívánja biztosítani. Bírósági eljárásban nem lehet...Tovább olvasoméletjáradéki szerződés
Életjáradéki szerződés alapján a járadékadásra kötelezett a járadékszolgáltatásra jogosult javára, annak haláláig, meghatározott pénzösszeg vagy más helyettesíthető dolog időszakonként visszatérő szolgáltatására, a járadékszolgáltatásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles. Az életjáradékot havonta...Tovább olvasomrészvény
A részvény a kibocsátó részvénytársaságban (rt.) gyakorolható tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező, forgalomképes, azaz szabadon átruházható értékpapír. A részvény tehát értékpapír, ami egy olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely papíralapú...Tovább olvasomszékhely
A jogi személyeknek, így a cégeknek és azon belül gazdasági társaságoknak is saját székhellyel kell rendelkezniük. A jogi személy székhelye a jogi személy bejegyzett irodája, ahol biztosítania kell a részére...Tovább olvasomtartozásátvállalás
Ha a kötelezett és a jogosult megállapodik egy harmadik személlyel abban, hogy az a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló kötelezettségét átvállalja, a jogosult a szolgáltatást kizárólag az átvállalótól követelheti. A...Tovább olvasomkapcsolattartás (családjog)
A családjogi szabályok alapján a gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. A gyermekétől...Tovább olvasomteljesítésátvállalás
Teljesítésátvállalásról akkor beszélünk, amikor egy harmadik személy és a kötelezett megállapodnak a kötelezett tartozásának átvállalásáról. Szemben a tartozásátvállalással a teljesítésátvállalás kétoldalú megállapodás, amely azonban nem eredményez alanycserét és abban a...Tovább olvasom
