törvényességi felügyeleti eljárás
A gazdasági élet szereplői felett a törvényességi felügyeletet az állam biztosítja, hogy a jogalanyok jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése során megfelelően járjanak el és működésük megfeleljen a jogszabályi előírásoknak. A társaságok törvényességi felügyeletét a cégbíróság látja el. Az eljárás célja a cégbíróság intézkedéseivel a cég törvényes működésének kikényszerítése a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében. Az eljárás nemperes eljárás, amelyre a Ctv. eltérő rendelkezése hiányában a Polgári Perrendtartásról szóló törvény szabályait megfelelően alkalmazni kell, az eljárás során csak okirati bizonyításnak és a felek személyes meghallgatásának van helye. A cégbíróság hivatalból vagy kérelemre jár el. Nincs helye az eljárásnak, ha a vonatkozó igény polgári peres vagy közigazgatási eljárásban érvényesíthető. A törvényességi felügyelet nem terjed ki a cég gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára.
Tudományterület:
Forrás:
2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásró [72. § (1)-(4), 74. § (3)-(4), 75. § (1)], Ptk. [3:34. § (1)], Auer Ádám-Bakos Kitti-Buzási Barnabás-Farkas Csaba-Nótári Tamás-Papp Tekla: Társasági jog; Szeged; Lectum Kiadó; 2011. [211-213.o.]
Szerző:
Relációk
jogképesség
A jogképesség az embernek, az államnak és a jogi személynek az a képessége, hogy polgári jogviszony, azaz polgári jogok és kötelezettségek alanya lehessen. Az ember jogképessége általános, azaz minden személyt...Tovább olvasombelátási képesség
A cselekvőképesség alapja a belátási képesség, amely az ember azon képessége, hogy tudata át tudja fogni cselekvésének következményeit, képes előre felmérni magatartásának következményeit és ehhez igazítja magatartását. A cselekvőképes ember...Tovább olvasomtartozásátvállalás
Ha a kötelezett és a jogosult megállapodik egy harmadik személlyel abban, hogy az a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló kötelezettségét átvállalja, a jogosult a szolgáltatást kizárólag az átvállalótól követelheti. A...Tovább olvasomhalál tényének bírói megállapítása
Halál tényének bírói megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha a személy bizonyíthatóan meghalt, a halál helye és ideje biztos, de nem került sor a halotti anyakönyvi kivonat kiállítására, mert a...Tovább olvasomözvegyi jog
Az örökhagyóval közösen lakott lakás és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyak tekintetében a leszármazók állagöröklése mellett az örökhagyó túlélő házastársa holtig tartó haszonélvezeti jogot örököl (özvegyi jog). Ezzel...Tovább olvasomknow-how
Az üzleti titokkal azonos védelemben részesül az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása (védett ismeret), ha a jóhiszeműség és tisztesség...Tovább olvasommegtámadhatóság
A megtámadhatóság a polgári jogi jogviszonyokban az érvénytelenség relatív – azaz feltételes – formája. Amennyiben egy szerződés tekintetében valamely megtámadási ok alkalmazhatósága áll fenn, a szerződés csak a törvényben meghatározott...Tovább olvasomletéti szerződés
Letéti szerződés alapján a letéteményes a szerződésben meghatározott ingó dolog megőrzésére és annak a szerződés megszűnésekor történő visszaadására, a letevő díjfizetésére köteles. A letéti szeződésnek van ingyenes alakzata is. A...Tovább olvasomius retentionis
A viszonos kötelem lényege, hogy a feleket kölcsönösen terhelő szolgáltatások (szolgáltatás és ellenszolgáltatás) szorosan összefüggnek, így gyakori, hogy a szolgáltatások teljesítésére is a felek egyidejűleg kötelesek. A visszatartási jog ideiglenesen...Tovább olvasomáltalános szerződési feltétel
Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak...Tovább olvasomörökös
Az örökös az örökhagyó egyetemes jogutódja. Örökösnek azt a személyt (azokat a személyeket) tekintjük, aki(k) az örökhagyó vagyoni jellegű jogai, illetve kötelezettségei egészének, vagy azok meghatározott hányadának vagy a hagyaték...Tovább olvasomcégvezető
A cégvezető a gazdasági társaság olyan munkavállalója, aki a vezető tisztségviselő rendelkezései alapján irányítja a társaság folyamatos működését. A cégvezetőt a vezető tisztségviselő munkájának segítése érdekében nevezi ki a gazdasági...Tovább olvasomlakáshasználati szerződés
Mind a házasulók, mind pedig a házastársak a házastársi közös lakás használatát a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetére előzetesen szerződéssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy...Tovább olvasomházassági vagyonjogi szerződés
Házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a házastársi vagyonközösség helyett a szerződésben meghatározott időponttól életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra...Tovább olvasomvagyonelkülönítési vagyonjogi rendszer
Ha a házastársak a házassági vagyonjogi szerződésben a házastársi vagyonközösséget a jövőre nézve teljesen vagy meghatározott vagyonszerzések, vagyontárgyak, terhek és tartozások tekintetében kizárták, a vagyonnak abban a részében, amelyre a...Tovább olvasomrei vindicatio
A tulajdonos eltiltási kereset formájában követelheti a jogellenes beavatkozás vagy behatás megszüntetését, ha pedig a dolog a birtokából kikerült, követelheti a dolog visszaadását (rei vindicatio). Ugyanúgy, ahogy a birtoklásban való...Tovább olvasomvegyes szerződés
A magánjogban a kötelmi jogi szerződéseket két nagy csoportra oszthatjuk: a nevesített és a nevesítetlen szerződések kategóriájára. A nevesítetlen szerződéseket vegyes és de facto innominát (ténylegesen nevsítetlen) megállapodásokra tudjuk tovább...Tovább olvasomjogvesztés kikötése
A felek írásban köthetik ki, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot, amely őt a szerződés alapján egyébként megilletné. A törvény a szerződés megerősítéseként önként vállalt többletszankcióként kezeli a...Tovább olvasomsérelemdíj
A Ptk. a személyiségi jogok új szankciójaként határozza meg a sérelemdíjat, és egyúttal megszünteti a nem vagyoni kártérítést. A sérelemdíj a személyhez fűződő jogok megsértésének vagyoni elégtétellel történő közvetett kompenzációja...Tovább olvasomüzletrész
Az üzletrész a korlátolt felelősségű társaság tagjának a vagyoni hozzájárulásához, azaz törzsbetétjéhez kapcsolódó tagsági jogok és kötelezettségek összessége, amely a társaság cégbejegyzésével keletkezik. Főszabály szerint az üzletrész mértéke a tag...Tovább olvasom