törvényességi felügyeleti eljárás
A gazdasági élet szereplői felett a törvényességi felügyeletet az állam biztosítja, hogy a jogalanyok jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése során megfelelően járjanak el és működésük megfeleljen a jogszabályi előírásoknak. A társaságok törvényességi felügyeletét a cégbíróság látja el. Az eljárás célja a cégbíróság intézkedéseivel a cég törvényes működésének kikényszerítése a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében. Az eljárás nemperes eljárás, amelyre a Ctv. eltérő rendelkezése hiányában a Polgári Perrendtartásról szóló törvény szabályait megfelelően alkalmazni kell, az eljárás során csak okirati bizonyításnak és a felek személyes meghallgatásának van helye. A cégbíróság hivatalból vagy kérelemre jár el. Nincs helye az eljárásnak, ha a vonatkozó igény polgári peres vagy közigazgatási eljárásban érvényesíthető. A törvényességi felügyelet nem terjed ki a cég gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára.
Tudományterület:
Forrás:
2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásró [72. § (1)-(4), 74. § (3)-(4), 75. § (1)], Ptk. [3:34. § (1)], Auer Ádám-Bakos Kitti-Buzási Barnabás-Farkas Csaba-Nótári Tamás-Papp Tekla: Társasági jog; Szeged; Lectum Kiadó; 2011. [211-213.o.]
Szerző:
Relációk
alkotórész – tartozék
Az alkotórész úgy van a fő dologgal tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy az elválasztott része elpusztulna, vagy az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne. Az alkotórészre mindig...Tovább olvasom ...képviselet
Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni. A képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi. A polgári jogban képviselet alatt értjük...Tovább olvasom ...atipikus szerződés
Az atipikus szerződések elnevezés gyűjtőfogalom, a XX. század végi gazdasági és joggyakorlati változások hívták életre ezt a szerződési kategóriát. Egységes fogalmi meghatározás ezen szerződési csoportra nem adható, pusztán csoportismérvekkel tudjuk...Tovább olvasom ...részvénykönyv
A részvénytársaság a részvényesekről részvénykönyvet vezet, amelyben nyilvántartja a részvényes nevét, közös tulajdonban álló részvény esetén a közös képviselő nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, részvénysorozatonként a részvényes részvényeinek vagy ideiglenes részvényeinek...Tovább olvasom ...tartozás-elismerés
A tartozáselismerés egyoldalú, címzett akaratnyilatkozat, melynek legfontosabb joghatása, hogy megváltoztatja a szóban forgó kötelmi jogviszonyban egyébként irányadó bizonyítási terhet, vagyis a nyilatkozat hatályosulását követően a tartozáselismerőt terheli annak bizonyítása, hogy...Tovább olvasom ...fogyasztói szerződés
Az atipikus szerződések körében megkülönböztetünk olyan szerződéseket, amelyek esetében az egyik szerződő fél maga a fogyasztó, vele szemben pedig a vállalkozás áll. Tekintve, hogy a fogyasztó egy-egy szerződés megkötése során...Tovább olvasom ...előzetes szerződésszegés
Előzetes szerződésszegésről akkor beszélünk, ha már a teljesítési határidő lejártát megelőzően nyilvánvalóvá válik, hogy a kötelezett a szolgáltatását az esedékességkor nem fogja tudni teljesíteni vagy teljesítése hibás lesz. Az első...Tovább olvasom ...foglaló
A másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik. A Ptk. szerint foglalót nemcsak...Tovább olvasom ...részvény
A részvény a kibocsátó részvénytársaságban (rt.) gyakorolható tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező, forgalomképes, azaz szabadon átruházható értékpapír. A részvény tehát értékpapír, ami egy olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely papíralapú...Tovább olvasom ...kötbér
A kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. Mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti. A kötbér a szerződés megerősítésére...Tovább olvasom ...előszerződés
Az előszerződés nem más, mint a felek által önként vállalt szerződéskötési kötelezettség, melynek tárgya egy későbbiekben megkötendő (ún. végleges vagy cél-) szerződés létrehozása. Az előszerződés létrejöttéhez elsősorban az szükséges, hogy...Tovább olvasom ...actio pauliana
A római jogból ismert keresettípus, ami az adóssal összejátszó vagyonszerzővel szemben kártérítésre, a jóhiszemű ingyenes szerzővel szemben pedig a gazdagodás kiadására irányult. A hatályos jogunkban a fedezetelvonás szabályaiban él tovább,...Tovább olvasom ...bánatpénz
A bánatpénz jogi értelemben facultas alternativa (vagylagos felhatalmazottság), mely lehetővé teszi, hogy az elállásra jogosult fél minden indokolás nélkül megszüntethesse a szerződéses jogviszonyt. A bánatpénz fizetése melletti elállási jog kikötése...Tovább olvasom ...ptk-n kívüli faktoring-szerződés
A szolgáltatási jellegű atipikus szerződések egy típusa, amely esetében szükséges a Ptk-n kívüli jelző használata, ugyanis a jogalkotó az új Polgári Törvénykönyv megalkotásával a faktoring-szerződés egyes elemeit kodifikálta és beemelte...Tovább olvasom ...törzsbetét
A törzsbetét a korlátolt felelősségű társaság tagjának a társaság vagyonához történő vagyoni hozzájárulása. Az egyes tagok törzsbetétei eltérő mértékűek lehetnek, azonban egyik tag törzsbetétének mértéke sem lehet kevesebb százezer forintnál....Tovább olvasom ...licenciaszerződés
A licenciaszerződés a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó atipikus szerződés. A licencia és így maga a szerződés is engedélyt jelent, kétoldalú jogügylet keretében valamely iparjogvédelmi alkotásra (például szabadalmaztatott találmány) vonatkozó hasznosítási jog...Tovább olvasom ...egyesület
Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. Ezen törvényi megfogalmazás lényegi elemei szerint az egyesület szervezet, amelynek nyilvántartott tagsága van,...Tovább olvasom ...jogosulti egyetemlegesség
Ha a követelés több jogosultat úgy illet meg, hogy a szolgáltatás egészét bármelyikük követelheti jogosulti egyetemlegességről beszélhetünk. A kötelezettet csak egyszeri szolgáltatás terheli, tehát a kötelezettség minden jogosulttal szemben megszűnik,...Tovább olvasom ...kegyeleti jog
Elhunyt ember emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó vagy az, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. A jogképesség a halállal megszűnik, így ebből következik, hogy a halott embernek személyiségi...Tovább olvasom ...tagjegyzék
A korlátolt felelősségű társaság vezető tisztségviselője, az ügyvezető a társaság tagjairól tagjegyzéket vezet. A tagjegyzék a korlátolt felelősségű társaság tagjairól vezetett nyilvántartás. A tagjegyzékben fel kell tüntetni a társaság valamennyi...Tovább olvasom ...