késedelem
A késedelem, mint szerződésszegés abban áll, hogy valamely okból a teljesítés ideje eredménytelenül telik el. A teljesítés idejét általában a felek meghatározzák, illetve magából a szolgáltatás rendeltetéséből is következhet teljesítési idő. Tehát a kötelezett késedelembe esik, ha a lejáratkor (azaz a szolgáltatás esedékessé válásakor) időlegesen nem teljesít. Ha az esedékessé válás időpontja semmilyen módon meg nem határozott, akkor a kötelezettnek a teljesítéshez szükséges felkészülési idő elteltét követően kell teljesítenie. Ha erre nem kerül sor, szintén megállapíthatjuk a késedelembe esését. A jogosult is késedelembe eshet ha indokolatlanul megtagadja a szolgáltatás átvételét a kötelezettől.
Tudományterület:
Forrás:
Ptk. 6:153. §- 6:154. §; Barzó-Juhász-Leszkoven-Pusztahelyi: Kötelmi jog a Kötelmek közös és a szerződések általános szabályai, Novotni Kiadó, Miskolc, 2016. [276.-286.o.]
Szerző:
Relációk
garanciaszerződés
A garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat a garantőr olyan kötelezettségvállalása, amely alapján a nyilatkozatban meghatározott feltételek esetén köteles a jogosultnak fizetést teljesíteni. A garancia, a kezességgel azonosan, olyan fizetési ígéret,...Tovább olvasomtámogatott döntéshozatal
A támogatott döntéshozatal jogintézménye arra szolgál, hogy azon személyek esetében, akiknek a belátási képessége kisebb mértékben csökkent, cselekvőképességük korlátozása elkerülhető legyen, viszont döntéseik meghozatalához valamiféle segítséghez jussanak. E tevékenység ellátása...Tovább olvasomtartozáselvállalás
A tartozáselvállalás, mint egyfajta „továbbgördített teljesítésátvállalás” ugyanúgy egy harmadik személy és a kötelezett közötti kétoldalú, a kötelezett tartozásának átvállalására irányuló megállapodás, amelyhez viszont többletelemként már kapcsolódik a jogosult értesítése. Ez...Tovább olvasomhaszonélvezet
Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. A jogosult számára más személy tulajdonában álló dolognak a használatát – hasznai...Tovább olvasomfelszámolási eljárás
A felszámolási eljárás célja, hogy a fizetésképtelen adós gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a Csődtörvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. A felszámolási eljárás az adós székhelye szerint illetékes...Tovább olvasomvégrendelet
Végrendelet az örökhagyó egyoldalú, nem címzett jognyilatkozata, amelyben vagyonáról, vagy vagyona egy részéről halála esetére rendelkezik. A végrendelet egyoldalú, mert csak az örökhagyótól származik, vagyis nem szerződéses jellegű, nem két...Tovább olvasomkényszertörlési eljárás
A kényszertörlési eljárás a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnéséhez vezető eljárás, amelynek lefolytatására nem kerülhet sor a cég fizetésképtelensége esetén, valamint azokban az esetekben, amikor büntetőügyben a céggel szemben büntetőjogi...Tovább olvasomcégjegyzék
A cégjegyzék, valamint a cégiratok a cégekre, így többek között a gazdasági társaságokra is vonatkozó adatokat tartalmazzák. A cégjegyzéket, valamint a cégiratokat egy közhiteles nyilvántartás, a cégnyilvántartás tartalmazza, amelyet a...Tovább olvasomcégnév
A cégeknek és azon belül a gazdasági társaságoknak is saját névvel kell rendelkezniük, annak érdekében, hogy az adott cég a neve alapján azonosítható, valamint a többi cégtől megkülönböztethető legyen. A...Tovább olvasomelvárható magatartás
Ha e törvény eltérő követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az elvárhatóság elve tehát nem az adott személytől elvárható...Tovább olvasomtelki szolgalom
A telki szolgalom a korlátolt dologi jogok közé tartozik, azon belül is a szolgalmak egyik fajátja. Állagjog, mert a szolgalommal terhelt dolog birtoklásának és használatának lehetőségét biztosítja a jogosult számára....Tovább olvasombánatpénz
A bánatpénz jogi értelemben facultas alternativa (vagylagos felhatalmazottság), mely lehetővé teszi, hogy az elállásra jogosult fél minden indokolás nélkül megszüntethesse a szerződéses jogviszonyt. A bánatpénz fizetése melletti elállási jog kikötése...Tovább olvasomauditbizottság
A nyilvánosan működő részvénytársaságoknál kötelezően létrehozandó, legalább három főből álló független testület, amely a felügyelőbizottságot és az igazgatótanácsot segíti a pénzügyi beszámolórendszer ellenőrzésében, a könyvvizsgáló kiválasztásában és a könyvvizsgálóval való...Tovább olvasomsurrogatum
A károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni, azaz a károsultat olyan helyzetbe kell hozni, mintha a káresemény meg sem történt volna. A teljes kártérítésbe beletartozik mind a tényleges kár,...Tovább olvasomkonzorciós szerződés
A konzorciós szerződés, mint atipikus fogyasztói szerződés megkötésével a fogyasztó egy fogyasztói csoportba lép be, aminek a célja az, hogy a fogyasztó által megjelölt ingó vagy ingatlan dolog tulajdonjogát a...Tovább olvasomrészletvétel
Ha a felek abban állapodnak meg, hogy a vevő a vételárat meghatározott időpontokban, több részletben fizeti meg, de a dolog birtokát a vételár teljes kiegyenlítése előtt a vevőre átruházzák, az...Tovább olvasomtartozásátvállalás
Ha a kötelezett és a jogosult megállapodik egy harmadik személlyel abban, hogy az a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló kötelezettségét átvállalja, a jogosult a szolgáltatást kizárólag az átvállalótól követelheti. A...Tovább olvasomde facto innominát szerződések
A magánjogban a kötelmi jogi szerződéseket két nagy csoportra oszthatjuk: a nevesített és a nevesítetlen szerződések kategóriájára. A nevesített szerződések közé az atipikus és a tipikus kontraktusok sorolandóak, míg a...Tovább olvasomsérelemdíj
A Ptk. a személyiségi jogok új szankciójaként határozza meg a sérelemdíjat, és egyúttal megszünteti a nem vagyoni kártérítést. A sérelemdíj a személyhez fűződő jogok megsértésének vagyoni elégtétellel történő közvetett kompenzációja...Tovább olvasomcégjegyzés
A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírási jogosultság, amely mindig konkrétan meghatározott személyt vagy személyeket illet meg. A cégjegyzési jog a cég képviseletének egy részjogosítványa,...Tovább olvasom