hatalmaskodás

A hatalmakodás rendi büntetőjogunk sajátos intézménye a nemesi státuszhoz és a szabadság védelméhez kötődő, csak nemesnek nemes elleni, erőszakos cselekménye, súlyos deliktuma. Hunyadi Mátyás 1486-os törvénye, a Decretum Maius a hatalmaskodásnak öt súlyos, főbenjáró ítélettel (sententia capitalis) elmarasztalható esetét sorolta fel: a nemesek házainak megrohanása, nemesi birtokok és jövedelmeik, tartozékaik elfoglalása, úgyszintén a nemeseknek igaz ok nélkül való letartóztatása, ezenkívül a nemeseknek megsebesítése, megverése vagy megölése. II. Jagelló Ulászló törvényei (1492. évi LV–LVI. tc.) már két külön törvényben tesznek különbséget a kisebb és nagyobb hatalmaskodás esetei között. Pontosítják és egyértelműsítik a főbenjáró büntetéssel járó öt eseten kívüli, kisebb súlyú kártételeket, bántalmakat és a sérelmekre vonatkozó peres eljárást. A törvények az eljárás részleteiről rendelkeznek: tanúvallomás, eskütételek módja, eljárási díjak. A hatalmaskodás büntetése fej- vagy jószágvesztés volt.

Tudományterület:

Forrás:

Horváth Attila: Magyar állam- és jogtörténet. Budapest, NKE, 2014. 511. o. Mezey Barna: Magyar alkotmánytörténet. Budapest, Osiris, 2003. 98. o.

Relációk