jótállás

A jótállás a polgári jogi jogviszonyokban feltétlen helytállást jelent a szerződés hibátlan teljesítésért, amely a legtöbb esetben a szolgáltatott dolog, vagy a szolgáltatás fizikai kellékei meglévőségére terjed ki. A jótállás forrása lehet jogszabályi rendelkezés (kötelező jótállás) vagy a felek szerződésébe foglalt kötelezettségvállalás. Az önkéntesen vállalt jótállás ezáltal biztosítéki szerepet is betölt (például átrozsdásodás elleni garancia). A jótállás a kellékszavatosságnál szigorúbb, mert a hibás teljesítés általános vélelmét állítja fel: a jótállásra kötelezett akkor mentesül a kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Aki tehát a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért.

Tudományterület:

Forrás:

Ptk. 6:171. §- 6:172. §; Barzó-Juhász-Leszkoven-Pusztahelyi: Kötelmi jog a Kötelmek közös és a szerződések általános szabályai, Novotni Kiadó, Miskolc, 2016. [299.-300.o.]

Relációk