kisállam

A kisállamoknak sem egyedül, sem csoportba szerveződve nincs jelentős befolyásuk a nemzetközi rendszer egészére. Önálló nemzetközi hatalmi képességeik korlátozottak, kompetenciájuk a nemzetközi rendszer egy-egy alrendszerére, saját közvetlen környezetükre terjed ki, ha ezt a nagyhatalmak nem kérdőjelezik meg. Hatalmi szempontból a kisállamiság nem az állam területének nagyságához és a lakosságszámához kötődik (ha így lenne, Izrael nem lehetne regionális nagyhatalom), hanem az ország képességeitől, teljesítményétől és nemzetközi magatartásától függ. A kisállamok nemzetközi pozíciójukat leginkább a diplomáciai hatalom révén erősíthetik (szervezeti tagság, szövetség, normakövető nemzetközi magatartás), továbbá úgy, ha geopolitikai adottságaikat jól használják ki. Mivel a nemzetközi hatalmi viszonyok dinamikusan változó jellegűek, ez lehetővé teszi a szereplők erősorrendbeli státuszváltását, általában organikus módon, de olykor akár viszonylag rövid idő alatt is. Egy kisállam a középhatalmi potenciálra tehet szert, egy középhatalom kisállami jellegzetességeket mutathat.

Tudományterület:

Forrás:

Tálas Péter: A nemzetközi hatalmi viszonyok változása, geopolitikai következmények. In. Finszter Géza - Sabjanics István (szerk.): Biztonsági kihívások a 21. században. Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2017. 31. o.

Relációk