nagyhatalom

Nagyhatalmaknak nevezzük azokat a hatalmakat a hatalmakat tekintjük, amelyek hatalmi képességeik révén nemcsak saját közvetlen régiójuk hatalmi viszonyainak meghatározó, integratív főszereplői, de emellett a nemzetközi hatalom egyik vagy másik területén globális képességekkel is rendelkeznek. Ilyen hatalom Kína, melyet demográfiai adottságai, növekvő gazdasági teljesítménye, továbbá diplomáciai hatalma miatt ma már a második helyre sorolódik a nemzetközi erősorrendben, s az Egyesült Államok egyetlen reális jövőbeni kihívójának tekintő. Ilyen hatalom az Európai Unió, amely az Egyesült Államok mögött jelenleg a második legnagyobb gazdasági teljesítménnyel rendelkezik, diplomáciai hatalma is igen jelentős, modellérték tekintetében pedig megelőzi Amerikát. Katonai értelemben azonban – belső politikai egysége és képességhiánya miatt – nem képes nagyhatalomként viselkedni. S ilyen hatalom Oroszország is.

Tudományterület:

Forrás:

Tálas Péter: A nemzetközi hatalmi viszonyok változása, geopolitikai következmények. In. Finszter Géza - Sabjanics István (szerk.): Biztonsági kihívások a 21. században. Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2017. 30-31. o.

Relációk