nyilvános diplomácia
A nyilvános diplomácia (public diplomacy) a hagyományos, az államokra és nemzetközi szervezetekre fókuszáló külpolitikai kommunikációtól eltérő, szélesebb közönséget próbál tájokoztatni, befolyásolni, meggyőzni és megnyerni, beleértve ebbe egy másik ország közvéleményét és a nemzetközi közvéleményt is, saját külpolitikai céljai és törekvései elérése érdekében. A nyilvános diplomáciának az állam nem kizérólagos szereplője, annak gyakran civil szervezetek és magánszemélyek is részesei, ugyanis egyre több nem-állami szereplő tart fenn nemzetközi kapcsolatokat és képviselteti magát és országát külföldön. A nyilvános diplomácia jelentőségét elsősorban a információs és kommunikációs forradalom, a külkapcsolatok szereplőinek megsokszorozódása, valamint az állampolgárok politikába való bevonásának morális igénye növelte meg.
Tudományterület:
Forrás:
Szerző:
Relációk
Diplomáciai hatalom
Diplomáciai hatalmon mások magatartásának diplomáciai eszközökkel való befolyásolásának képességét értjük, annak érdekében, hogy együttműködővé tegyük saját külpolitikánk céljainak elérése során. A diplomácia hatalom egyaránt érvényesülhet a kétoldalú kapcsolatokban, a multilaterális...Tovább olvasomnagyhatalom
Nagyhatalmaknak nevezzük azokat a hatalmakat a hatalmakat tekintjük, amelyek hatalmi képességeik révén nemcsak saját közvetlen régiójuk hatalmi viszonyainak meghatározó, integratív főszereplői, de emellett a nemzetközi hatalom egyik vagy másik területén...Tovább olvasomKemény hatalom
Bár a hard powert általában ‘kemény hatalomként’ fordítjuk le, tartalma miatt pontosabb lenne ‘a kényszerítés hatalma’ fogalmat használni. A kifejezés azokat a viselkedési formákat, eszközöket és politikákat tartalmazza, melyek kényszerítő...Tovább olvasombiztonság
A biztonság egyrészt a veszély és fenyegetések hiányát, másrészt a veszély és a fenyegetések elhárításának képességét jelenti. E képességek (intézmények, eszközök eljárások) többsége a politika bevett intézményrendszeréhez, a politika szokványos...Tovább olvasomnyilvános diplomácia
A nyilvános diplomácia (public diplomacy) a hagyományos, az államokra és nemzetközi szervezetekre fókuszáló külpolitikai kommunikációtól eltérő, szélesebb közönséget próbál tájokoztatni, befolyásolni, meggyőzni és megnyerni, beleértve ebbe egy másik ország közvéleményét...Tovább olvasomkatonai hatalom
A katonai hatalom mások magatartásának befolyásolása fegyveres erő alkalmazásával vagy az azzal való fenyegetéssel. A fegyveres erőszak alkalmazásának lényege a másik magatartására gyakorolt hatás, nem pedig az erőszakkal okozott veszteség...Tovább olvasomPolgárháború
A polgárháború egy országon belül, szervezett csoportok által vívott fegyveres konfliktus, amelynek célja a központi vagy a regionális hatalom megszerzése, vagy a kormányzati politika megváltoztatásának kikényszerítése. Bár a polgárháború társadalmi...Tovább olvasomszuverenitás
A nemzetközi jog alanyai közül csak az állam szuverén, azaz rendelkezik saját területén főhatalommal és saját ügyeiben dönthet jogilag függetlenül minden más államtól. Az állam belső szuverenitása az államnak azt...Tovább olvasomglobális biztonság
A globális biztonság fogalma a 20. század fejlődésének a terméke, kialakulása szorosan kapcsolódik a biztonság szűken vett értelmezésének (katonai biztonság) kiszélesedéséhez (átfogó biztonság). Ennek eredményeképpen a nemzetközi biztonságról szóló diskurzus...Tovább olvasomtársadalmi biztonság
A társadalmi biztonság azoknak az eszméknek és gyakorlatoknak az összessége, amelyek az egyént egy társadalmi csoport tagjaként a közösséghez kötik, a biztonság e dimenziója arra irányul, hogy miként tartható fenn...Tovább olvasomkihívás
A kihívások testesítik meg a biztonságot veszélyeztető tényezők legáltalánosabb, legszélesebb kategóriáját. A kihívás olyan helyzetek és állapotok összességét jelenti, amelyek a lehetséges legalacsonyabb megnyilvánulási szinten negatívan befolyásolják az általánosan értelmezett...Tovább olvasompolitikai biztonság
A politikai biztonság az államok és kormányok azon képessége, mellyel biztosítják szuverenitásukat, legitimációjukat és nemzetközi elismertségüket a katonai és nem katonai fenyegetésekkel szemben. A politikai biztonság szempontjából minden olyan kihívás...Tovább olvasomregionális nagyhatalom
Regionális nagyhatalomnak azokat a hatalmakat tekintjük, amelyeknek demográfiai, gazdasági, katonai vagy diplomáciai képességeik révén alapvető befolyásuk van egy-egy földrajzi régión belül, s ezt a régión belüli szomszédjaik is elismerik, továbbá...Tovább olvasomGazdasági képesség
A gazdasági hatalom gazdasági képességekből ered. E képességek közé tartozik például a gazdasági teljesítmény (GDP), az erőforrásokkal való rendelkezés, a termelékenység; a technológiai fejlettség, a munkaerő minősége, az innováció- és...Tovább olvasombiztonsági szektor
A biztonsági szektor mindazon állami intézmények, illetve szereplők összessége, amelyek az állam, az államhoz tartozó népesség biztonságának garantálásában szerepet játszanak. Ide tartozónak tekintjük az alapvető biztonságpolitikai szereplőket és jogkikényszerítő intézményeket,...Tovább olvasombiztonságpolitikai szereplők
Mindazon cselekvő alanyok, akiknek tevékenysége, interakciói hatással vannak a biztonság nemzetközi vagy nemzeti szintű alakulására, befolyásolják a biztonsággal kapcsolatos folyamatokat A biztonságpolitikai szereplőket hagyományosan állami és nem állami biztonságpolitikai szereplőkre,...Tovább olvasomkockázat
A kockázatok olyan biztonságot veszélyeztető tényezőként határozhatók meg, amelyek egy adott közösséget érő, negatív hatású, konkretizálható kimenetelű esemény eshetőségét tartalmazzák. Ilyen esemény bekövetkeztekor sérülhetnek a közösségi/nemzeti érdekek, ezáltal veszteségek keletkezhetnek...Tovább olvasomkülpolitikai stratégia
A külpolitikai stratégia egy állam külpolitikai céljait azonosító, abban súlypontokat képző, előíró szemléletű, a célok eléréséhez eszközöket és erőforrásokat rendelő, valamint a végrehajtót, a végrehajtás módját és időkeretét pontosan meghatározó...Tovább olvasomkülpolitika
A külpolitika a nemzetközi rendszernek egy adott ország szempontjából való megközelítése, melynek részeként a hatalmon lévő pártok, érdekcsoportok egyezségre jutnak abban, mit kell tennie az államnak, hogy érdekeit minél hatékonyabban...Tovább olvasomHatalmi képességek
Egy állam nemzetközi hatalmi képességeit demográfiai adottságai (pl. népességszáma, demográfiai folyamatai), katonai képességei (haderejének létszáma és fegyverzete, erőkivetítési képessége), gazdasági teljesítménye (részesedése a világgazdaságból, helye a nemzetközi munkamegosztásban), technológiai fejlettsége,...Tovább olvasom
