Védelempolitika
A védelempolitika az államok és szövetségek háborúra való felkészülésével, a haderők fejlesztésével, alkalmazásával és működésével kapcsolatos szakpolitika, amely magában foglalja a védelempolitikai célok, stratégiák, eljárások és eszközök összességét. A védelempolitika a biztonságpolitikából vezethető le, annak a haderő szempontjából releváns részével (beszerzés, kiképzés, felfegyverzés, doktrinafejlesztés stb.) foglalkozik, illetve hoz intézkedéseket a haderő külföldi és belföldi bevetésének biztosítása érdekében. A védelempolitikát számos tényező befolyásolja, így az állam/szövetség nemzetközi biztonsági környezete, a nemzeti és szövetségesi célok, stratégiák, haderő-alkalmazási doktrinák, meghatározó katonai-szakmai kérdések (haderő helyzete, a katonai erő alkalmazásának feltételei, védelmi gyártás és beszerzés, civil kontroll stb.) és más fontos tényezők (szövetségi rendszerek, fejlődési trendek, terrorizmus, természeti-környezeti tényezők, gazdasági jellemzők).
Tudományterület:
Forrás:
Gartner, Heinz: Nemzetközi biztonság. Fogalmak A-tól Z-ig. Zrínyi Kiadó, Budapest, 2007. 201-202. o. Szenes Zoltán: A védelempolitika fogalma, tartalma és határai. Nemzet és Biztonság, 2008. február. 27-34. o. Csiki Tamás - Tálas Péter - Tóth Norbert: Közigazgatási szakvizsga. Kül- és biztonságpolitikai ágazat. Első kiadás, 2017. Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2017. 26. o.
Szerző:
Relációk
Gazdasági hatalom
A gazdasági hatalom mások magatartásának befolyásolása gazdasági eszközökkel, s az ilyen befolyásolás képessége annak érdekében, hogy mások gazdaságilag jobban függjenek tőlünk, mint mi függünk másoktól. Ilyen területek közé tartoznak az...Tovább olvasomglobális biztonság
A globális biztonság fogalma a 20. század fejlődésének a terméke, kialakulása szorosan kapcsolódik a biztonság szűken vett értelmezésének (katonai biztonság) kiszélesedéséhez (átfogó biztonság). Ennek eredményeképpen a nemzetközi biztonságról szóló diskurzus...Tovább olvasompuha hatalom
Bár a soft powert általában ’puha hatalom’-ként fordítjuk le, tartalma miatt pontosabb lenne ’a vonzás hatalma’ fogalmat használni. A kifejezés azokat a viselkedési formákat, eszközöket és politikákat tartalmazza, melyek értékalapú...Tovább olvasomkihívás
A kihívások testesítik meg a biztonságot veszélyeztető tényezők legáltalánosabb, legszélesebb kategóriáját. A kihívás olyan helyzetek és állapotok összességét jelenti, amelyek a lehetséges legalacsonyabb megnyilvánulási szinten negatívan befolyásolják az általánosan értelmezett...Tovább olvasomobjektív biztonság
Az objektív biztonság mindazon tényezők összessége (kihívások, kockázatok, fenyegetések, illetve ezek elhárításának képessége), amelyek – szemben a szubjektív biztonsági tényezőkkel (pl.: észlelésen, érzelmeken vagy az egyén pszichológiai sajátosságaiból adódó torzításokon...Tovább olvasomkockázat
A kockázatok olyan biztonságot veszélyeztető tényezőként határozhatók meg, amelyek egy adott közösséget érő, negatív hatású, konkretizálható kimenetelű esemény eshetőségét tartalmazzák. Ilyen esemény bekövetkeztekor sérülhetnek a közösségi/nemzeti érdekek, ezáltal veszteségek keletkezhetnek...Tovább olvasombiztonsági szektor
A biztonsági szektor mindazon állami intézmények, illetve szereplők összessége, amelyek az állam, az államhoz tartozó népesség biztonságának garantálásában szerepet játszanak. Ide tartozónak tekintjük az alapvető biztonságpolitikai szereplőket és jogkikényszerítő intézményeket,...Tovább olvasomszuverenitás
A nemzetközi jog alanyai közül csak az állam szuverén, azaz rendelkezik saját területén főhatalommal és saját ügyeiben dönthet jogilag függetlenül minden más államtól. Az állam belső szuverenitása az államnak azt...Tovább olvasomkatonai képesség
A katonai hatalom a katonai képességekből ered. A katonai képesség fogalmának meghatározása országonként eltérő lehet, de abban egyetértenek a definíciók, hogy a katonai képesség egy kívánt katonai cél vagy hatás...Tovább olvasomDiplomáciai hatalom
Diplomáciai hatalmon mások magatartásának diplomáciai eszközökkel való befolyásolásának képességét értjük, annak érdekében, hogy együttműködővé tegyük saját külpolitikánk céljainak elérése során. A diplomácia hatalom egyaránt érvényesülhet a kétoldalú kapcsolatokban, a multilaterális...Tovább olvasomVédelempolitika
A védelempolitika az államok és szövetségek háborúra való felkészülésével, a haderők fejlesztésével, alkalmazásával és működésével kapcsolatos szakpolitika, amely magában foglalja a védelempolitikai célok, stratégiák, eljárások és eszközök összességét. A védelempolitika...Tovább olvasomnagyhatalom
Nagyhatalmaknak nevezzük azokat a hatalmakat a hatalmakat tekintjük, amelyek hatalmi képességeik révén nemcsak saját közvetlen régiójuk hatalmi viszonyainak meghatározó, integratív főszereplői, de emellett a nemzetközi hatalom egyik vagy másik területén...Tovább olvasomHáború
A háború erőszak alkalmazása annak érdekében, hogy az egyik fél rákényszerítse az akaratát a másik félre. A háború céljait mindig a politika határozza meg. Jellegét tekintve beszélhetünk totális (az ellenség...Tovább olvasompolitikai erőszakforma
Politikai erőszakformának a politikai célok érdekében felhasznált erőszak történetileg kialakult tipikus formáit nevezzük. A politikai erőszakformák osztályozásában a legkézenfekvőbb mód az erőszak kezdeményezője, illetve az erőszak célja alapján történő felosztás....Tovább olvasomregionális nagyhatalom
Regionális nagyhatalomnak azokat a hatalmakat tekintjük, amelyeknek demográfiai, gazdasági, katonai vagy diplomáciai képességeik révén alapvető befolyásuk van egy-egy földrajzi régión belül, s ezt a régión belüli szomszédjaik is elismerik, továbbá...Tovább olvasomKonfliktus
A legáltalánosabban elfogadott definíció szerint a konfliktus akaratérvényesítés erőszakos eszközökkel. A konfliktusnak azonban több definíciós szintje van. Alapvető kategóriaként magában foglalja legalább két félnek (államnak vagy államcsoportnak, szervezeteknek) egymással szemben...Tovább olvasomKözéphatalom
Középhatalmaknak azokat az államokat nevezzük, melyek legfőbb sajátossága, hogy önállóan nem, csupán államcsoportokba szerveződve vagy a nemzetközi szervezeteken keresztül képesek a nemzetközi rendszer egészére hatni, ugyanakkor meghatározó szereplői lehetnek saját...Tovább olvasompolitikai biztonság
A politikai biztonság az államok és kormányok azon képessége, mellyel biztosítják szuverenitásukat, legitimációjukat és nemzetközi elismertségüket a katonai és nem katonai fenyegetésekkel szemben. A politikai biztonság szempontjából minden olyan kihívás...Tovább olvasompolitikai erőszak
Politikai erőszak a legáltánosabb értelemben minden olyan erőszak, melyet a biztonságpolitikai szereplők politikai célok elérése érdekében használnak. A politikai erőszak használatával kapcsolatban megkülönböztethetünk legitim és illegítim politikai erőszakot. A nemzetközi...Tovább olvasomPolgárháború
A polgárháború egy országon belül, szervezett csoportok által vívott fegyveres konfliktus, amelynek célja a központi vagy a regionális hatalom megszerzése, vagy a kormányzati politika megváltoztatásának kikényszerítése. Bár a polgárháború társadalmi...Tovább olvasom