munkanélküliségi arány
A regisztrált munkanélküliek száma osztva a gazdaságilag aktív népesség (foglalkoztatottak és munkanélküliek összege) számával. Regisztrált munkanélküli az, akinek nincs munkaviszonya, nem nyugdíjas, nem tanuló, továbbá munkát keres. A munkanélküliségi arány annak mérőszáma, hogy a „gazdaságilag aktív” népességben hányan vannak olyanok, akik munkaképesek, mégsem jutnak álláshoz, ahol rendszeres fizetést kapnának. A „munkából kieső” személy nem feltétlenül abban az értelemben munkanélküli, hogy nincs semmi dolga. A háztartásbeli nők például nem kapnak fizetést, mégis rengeteget dolgoznak.
Tudományterület:
Forrás:
Andorka, Rudolf - Bevezetés a Szociológiába, Budapest, Osiris, 2006, 347. o.
Szerző:
Relációk
szekularizáció
Folyamat, amelynek során a vallás és az egyház szerepe és befolyása egyre csökken. Bár a modern társadalmak egyre nagyobb mértékben szekularizálódtak, a szekularizáció mértékének a megállapítása igen összetett feladat. A...Tovább olvasompróbafelvétel
A társadalomtudományi kutatások egyik lépése, az azok során alkalmazott előkészítő módszer. A legtöbb felmérést próbafelvétel előzi meg, amellyel feltárhatják a tervezés során előre nem látott problémákat. A próbafelvétel olyan előzetes...Tovább olvasomdeviancia
Olyan normasértő magatartás, mely nem szükségszerűen jogszabálysértés. Olyan cselekvésforma, amely nem felel meg egy adott társadalom vagy csoport többsége által vallott normáknak és értékeknek. Az, hogy mit tekintenek „deviánsnak”, legalább...Tovább olvasomnemzetállamok
Az államnak a modern világra jellemző egyik típusa, amelyben egy kormányzat egy meghatározott területen belül szuverenitással bír, és a néptömegek állampolgárok, akik egy egységes nemzet tagjainak vallják magukat. A nemzetállam...Tovább olvasomkulturális pluralizmus
Az a jelenség, amikor egy nagy társadalmon belül különböző kultúrájú, szubkultúrájú csoportok élnek együtt az egyenrangúság elve alapján. A kulturális pluralizmusban az etnikai kultúrák teljesen szabadon létezhetnek egymás mellett, miközben...Tovább olvasomnormák
Viselkedési szabályok, amelyek tükrözik vagy megtestesítik egy kultúra értékeit azáltal, hogy a társadalom tagjai számára előírják, hogy bizonyos helyzetekben hogyan kell, vagy hogyan tilos viselkedni. Sokféle norma érvényesülhet egymás mellett:...Tovább olvasomtársadalmi kirekesztés
A társadalmi kirekesztettség azokat az akadályokat jelöli, amelyek révén az egyének vagy csoportok el vannak vágva attól, hogy a szélesebb társadalomban teljes értékűen vehessenek részt a gazdasági, szociális és politikai...Tovább olvasomkisebbségi csoport
Bár statisztikai értelemben sokféle kisebbségről beszélhetünk (így a 180 centiméternél magasabb köztisztviselők csoportjáról is), mégis a társadalomtudomány egy adott társadalom azon csoportját tekinti kisebbségnek, akik valamely sajátos fizikai vagy kulturális...Tovább olvasomszegregáció
Elsősorban az urbanisztikában értelmezett fogalom: a településeken, elsősorban nagyvárosokon belül elkülönülnek a különböző társadalmi rétegek és etnikai csoportok lakóhelyei. Mivel a szegregáció többnyire azzal jár, hogy a szegényebb és a...Tovább olvasomtorzulás
A társadalomtudományi kutatás egyik akadálya. Általában valamilyen preferencia vagy részrehajlás, amelyik gátolja az elfogulatlan ítélet kialakítását. A statisztikai mintavétel vagy tesztelés során keletkező hiba, amelyet az okoz, hogy rendre bizonyos...Tovább olvasometnocentrizmus
Az a felfogás, hogy a saját etnikai csoport vagy nemzet magasabb rendű a többieknél, illetve más kultúráknak az egyén saját kultúrájának szempontjából való értelmezése. Gyakorlatilag minden kultúra bizonyos mértékig etnocentrikus,...Tovább olvasomdiszfunkció
A funkcionalista elméletek szerint a társadalmi élet olyan vonása, olyan jelenség, amely nem illeszkedik az adott társadalmi rendszer keretei közé vagy e rendszeren belül feszültségeket kelt, gyakran akadályozza a fő,...Tovább olvasomházassági mobilitás
A házassági mobilitás a társadalmi mobilitás egyik típusa, tulajdonképpen annak csatornája. Társadalmi mobilitásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor az egyén vagy a család társadalmi helyzete megváltozik, a társadalmi hierarchiában történő...Tovább olvasombinukleáris család
Olyan , a válást követő családszerkezet, amelyben a gyermek szülei szétköltöztek és két külön háztartásban élnek új partnereikkel, de mindkét szülő részt vesz a gyermek felnevelésében és a két érintett...Tovább olvasomdiaszpóra
Egy etnikai populáció szétszóródása eredeti lakóhelyéről idegen területekre, gyakran kényszerítő erők vagy traumatikus körülmények között. A diaszpórák általában megfelelnek a következő kritériumoknak: 1) az eredeti szülőföldről valamely más régióba vagy...Tovább olvasomszimbólum
Olyan dolog, amely valami más helyett szerepel, vagy valami mást képvisel például a zászló amely a nemzetet jelképezi. Ám a szavak is, amelyekkel bizonyos tárgyakat jelölünk, tulajdonképpen szimbólumok, amelyek megjelenítik,...Tovább olvasometikai vallások
Olyan, elsősorban távol-keleti eredetű vallási irányzatok, melyek nem a természetfeletti lényekben való hiten, hanem egy-egy „nagy tanító” (például Buddha vagy Konfuciusz) erkölcsi vonzerején alapulnak. Bár a legtöbb vallás és vallási...Tovább olvasomnyomást kifejtő csoport
A nyomásgyakorló csoport vagy más kifejezéssel lobbicsoport, olyan szervezet, amely a hatalomgyakorlás viszonylag kis szeletét igyekszik befolyásolni, és amely nem alkotja valamely elismert politikai párt frakcióját. A nyomásgyakorló csoportok olyan...Tovább olvasomforradalom
A politikai változás folyamatának részeként olyan tömegeket mozgósító társadalmi mozgalom létrejövetele, amely erőszak alkalmazásával sikeresen megdönti a fennálló rendszert, és új kormányzatot hoz létre. A forradalom nem azonos az államcsínnyel,...Tovább olvasominternalizálás
Az internalizálás szó szerint belsővé tételt jelent, a szocializációs folyamat egyik eleme. Azt a folyamatot jelenti, hogy az egyén olyan mértékben sajátítja el, teszi magáévá a rajta kívülálló forrásból érkező...Tovább olvasom