nyitott és zárt társadalom
A mobilitási szakirodalomban nyitottnak tekintjük azt a társadalmat, amelyben a mobilitási esélyek egyenlőtlensége csekély, könnyű átlépni az egyik társadalmi rétegből a másikba. Zártnak tekintjük azt a társadalmat, ahol az esélyegyenlőtlenségek nagyok, az egyik rétegből a másikba való átlépés nehéz. Annál nyitottabb valamely társadalom, minél kisebb az eltérés a különböző rétegekből származók mobilitási esélyei, arányszámai közt. Például nyitottabb az a társadalom, ahol a vezetők és értelmiségiek fiainak 46 százaléka, a munkások fiainak 9 százaléka, a parasztok fiainak 5 százaléka lett vezető vagy értelmiségi, zártabb viszont az a társadalom, ahol a vezetők és értelmiségiek fiainak 55 százaléka, a munkások fiainak 2 százaléka, a parasztok fiainak 1 százaléka lett vezető vagy értelmiségi.
Tudományterület:
Forrás:
Andorka, Rudolf - Bevezetés a Szociológiába, Budapest, Osiris, 2006, 235. o.
Szerző:
Relációk
poligámia
A házasság olyan formája, amelyben egy férfinak vagy nőnek egynél több házastársa van. Poligíniának nevezik azt az esetet, amikor egy férfinak több felesége van, poliandriának pedig azt, amikor egy nőnek...Tovább olvasomgenerációs mobilitás
A generációs vagy nemzedéki mobilitás a társadalmi mobilitás egy fajtája, melynek két típusát különböztetjük meg. A nemzedékek közötti (intergenerációs) mobilitásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor valakinek a társadalmi helyzete a...Tovább olvasomúj rasszizmus
Olyan, kulturális rasszizmusnak is nevezett rasszista nézetrendszer, amely nem biológiai, hanem kulturális vagy vallási különbségekre épül. Amióta a fajok biológiai meghatározottságának elméleteit megcáfolták, a fizikai jegyek eltérésein alapuló, régi stílusú...Tovább olvasomneolokális lakóhelyválasztás
Neolokális lakóhelyválasztásról akkor besélhetünk amikor új háztartás kialakítására kerül sor, például a gyermek gazdaságilag aktívvá, keresővé válik, és családjától külön, saját lakóhelyre költözik, vagy a házaspár mindkettőjük családjától külön, saját...Tovább olvasomkölcsönös gazdasági függőség
A kifejezés arra a tényre utal, hogy a munkamegosztás során az egyének a megélhetéshezszükséges javak tekintetében nagyobbrészt másokra vannak utalva. A hagyományos közösségekben a népesség legnagyobb (mezőgazdasági munkát végző) része...Tovább olvasommeritokrácia
Olyan társadalmi berendezkedés, amelyben az egyén társadalmi pozíciója nem a származástól vagy tulajdonított kritériumoktól (örökölt vagyon, nem vagy társadalmi háttér) függ, hanem kizárólag „érdemektől”, vagyis a tehetségtől, szorgalomtól és teljesítménytől....Tovább olvasomszegregáció
Elsősorban az urbanisztikában értelmezett fogalom: a településeken, elsősorban nagyvárosokon belül elkülönülnek a különböző társadalmi rétegek és etnikai csoportok lakóhelyei. Mivel a szegregáció többnyire azzal jár, hogy a szegényebb és a...Tovább olvasomdeviáns szubkultúra
Olyan szubkultúra, amelynek tagjai a társadalom többsége által elfogadottól alapvetően eltérő azzal szembehelyzkedő értékeket vallanak, normasértő magatartást folytatnak. Jellemzője, hogy a csoport szervező elve éppen a deviáns magatartás együttes folytatása....Tovább olvasomanómia
A szociológiában széles körben használt, elsőként E. Durkheim által meghonosított fogalom. Az anómia Durkheim szerint a társadalmi viselkedést szabályozó normák meggyengülése. Következménye a deviáns viselkedések elterjedése. R. Merton átértékelte a...Tovább olvasomfeminista elméletek
Szemléletmód, amelyben a társadalmi világ elemzésében a társadalmi nem (gender) középponti szerepét kap, és főként a nők sajátos tapasztalatait hangsúlyozza. A feminista politikai gondolkodás két fő kérdés köré összpontosul: először...Tovább olvasomértékek
Egyének vagy csoportok által vallott eszmék, kulturális alapelvek arról, hogy az adott társadalomban mi a kívánatos, a fontos a megfelelő, a jó vagy mi az ezzel ellentétes. Az eltérő értékek...Tovább olvasomháztartás
Az együtt lakó és a megélhetési költségeket megosztó, együtt fogyasztó (étkező, tartós javakat közösen használó) emberek csoportja. A háztartás tagjai nem szükségképpen egy család tagjai vagy rokonok. Attól függően, hogy...Tovább olvasomfaj
Az angol „race” fogalom megfelelője, helyesebb lenne tehát magyarul „rassznak” nevezni, mert biológiai értelemben az egész emberiség egyetlen fajhoz tartozik. Fajnak – helyesebben rassznak – nevezik a társadalomtudományban az embereknek...Tovább olvasomurbanizáció
A társadalomtudományban használt urbanizáció fogalmának két magyar fordítása lehetséges: városodás és városiasodás. Városodásnak nevezi a magyar szakirodalom azt a tendenciát, hogy a városi népesség aránya nő. Ettől szokás megkülönböztetni a...Tovább olvasomkortárscsoport
Hasonló életkorú és társadalmi státusú egyénekből álló baráti kör. A kortárskapcsolatok gyakran a gyermek- és serdülőkor után, egészen életünk végéig fontosak maradnak. A hasonló korú emberek informális csoportjai a munkahelyen...Tovább olvasomingázás
Ingázásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor az aktív keresőnek más településen van lakóhelye és munkahelye, tehát amikor lakóhelyéről a munkahelyére és onnan visszamegy, településhatárt lép át. Megkülönböztetjük a napi ingázást,...Tovább olvasomslum
Az angol slum kifejezést használja a magyar szakirodalom is a városok, elsősorban nagyvárosok fizikailag leromlott állapotú és szegények által lakott városrészeinek megnevezésére. A magyar „nyomornegyed” kifejezés a slum kifejezésnél valamivel...Tovább olvasomkutatási módszerek
Empirikus, vagyis tapasztalati úton a (tény)anyag összegyűjtésére alkalmazott különböző vizsgálati módszerek. A társadalomtudományokban számos különféle kutatási módszer létezik, de valószínűleg a leggyakrabban használt a terepmunka (ezen belül az mélyinterjú és...Tovább olvasomcentrum
Wallerstein világrendszer elméletében azok a legfejlettebb ipari országok vagy régiók, amelyek a világ gazdasági rendszeréből a profit legnagyobb részét mondhatják magukénak. Wallerstein a fejlett és kevésbé fejlett országok egyenlőtlen gazdasági...Tovább olvasomlatens funkció
A funkcionalista személélet szerint valamely társadalmi jelenségnek ki nem mondott, rejtett funkciója, amelyet a társadalomtudományi kutatás tud feltárni. Egy társadalmi cselekvés funkcionális következménye, amely a cselekvés teréül szolgáló társadalmi rendszer...Tovább olvasom