nyitott és zárt társadalom
A mobilitási szakirodalomban nyitottnak tekintjük azt a társadalmat, amelyben a mobilitási esélyek egyenlőtlensége csekély, könnyű átlépni az egyik társadalmi rétegből a másikba. Zártnak tekintjük azt a társadalmat, ahol az esélyegyenlőtlenségek nagyok, az egyik rétegből a másikba való átlépés nehéz. Annál nyitottabb valamely társadalom, minél kisebb az eltérés a különböző rétegekből származók mobilitási esélyei, arányszámai közt. Például nyitottabb az a társadalom, ahol a vezetők és értelmiségiek fiainak 46 százaléka, a munkások fiainak 9 százaléka, a parasztok fiainak 5 százaléka lett vezető vagy értelmiségi, zártabb viszont az a társadalom, ahol a vezetők és értelmiségiek fiainak 55 százaléka, a munkások fiainak 2 százaléka, a parasztok fiainak 1 százaléka lett vezető vagy értelmiségi.
Tudományterület:
Forrás:
Szerző:
Relációk
több családmagból álló háztartás
Olyan háztartás, amelyben egynél több családmag él együtt, legtöbbször a szülők és házas gyermekük házastársával, ezen belül megkülönböztethetünk több sajátos típust. A törzscsalád-háztartást, ezen belül a szülők egyetlen házas gyermekükkel...Tovább olvasom ...toló-húzó tényezők
A globális migrációval foglalkozó korai vizsgálatokban ezek a tényezők olyan belső és külső erők voltak, amelyekről úgy vélték, hogy befolyásolják a migrációs mintákat. A „tolóerők” a származási országon belül fennálló...Tovább olvasom ...szervezet
A társadalom tagjainak olyan nagyobb, személytelen kapcsolatokra épülő nagyobb csoportja, amelyet konkrét cél megvalósítására hoztak létre, és amelynek tevékenységét pontosan szabályozzák, és amelyen belül meghatározott uralmi viszonyok érvényesülnek. A modern...Tovább olvasom ...pauperizáció
Szó szerinti értelemben az emberek koldussá tétele, elszegényítése. Marx a fogalmat arra használta, hogy leírja azt a folyamatot, amely során a munkásosztály a tőkésosztályhoz képest egyre inkább szegénnyé válik. Napjainkban...Tovább olvasom ...tudomány
A fizikai világ szisztematikus, rendszerszerű vizsgálata és tanulmányozása. A tudomány magában foglalja empirikus adatok szigorú rendszerezését, ezzel párhuzamosan elméleti megközelítések és teóriák megalkotását, amelyek a szóban forgó adatokat érthetőbbé teszik...Tovább olvasom ...új vallási mozgalmak
A közelmúltban a fejlett országokban megjelent, tág értelemben véve vallásos jellegű és spirituális csoportok, kultuszok és szekták széles köre amelyek a „mainstream” vallások mellett alakultak ki. Ebbe a körbe tartoznak...Tovább olvasom ...kisebbségi csoport
Bár statisztikai értelemben sokféle kisebbségről beszélhetünk (így a 180 centiméternél magasabb köztisztviselők csoportjáról is), mégis a társadalomtudomány egy adott társadalom azon csoportját tekinti kisebbségnek, akik valamely sajátos fizikai vagy kulturális...Tovább olvasom ...intézményes rasszizmus
Az intézményes rasszizmus fogalma azt fejezi ki, hogy a rasszizmus szisztematikus módon áthatja a társadalom egész struktúráját. Az olyan etnikai hovatartozásra épülő diszkriminációs minták, amelyek az személyközi viszonyokon túlmenően beépültek...Tovább olvasom ...új társadalmi mozgalmak
Olyan társadalmi mozgalmak csoportja, amelyek az 1960-as évek óta alakultak ki a nyugati társadalmakban, válaszul az emberi civilizációban jelentkező kockázatokra. Az ide tartozó mozgalmak – például a feminizmus, a környezetvédelem,...Tovább olvasom ...invázió
Inváziónak nevezik a társadalomtudományban, illetve az urbanisztikában azt a jelenséget, amikor a korábbi népességtől eltérő népesség társadalmi réteg vagy etnikai csoport tagjai kezdenek tömegesen beköltözni a településbe vagy városrészbe. Az...Tovább olvasom ...nemi foglalkoztatási szegregáció
A nemi foglalkozási szegregáció azt a tényt fejezi ki, hogy a férfiak és a nők – annak megfelelően, hogy milyen uralkodó felfogás alakul ki a „férfi”, illetve „női” munka tekintetében...Tovább olvasom ...társadalmi szerep
Egy adott társadalmi pozíciót elfoglaló, státuszt betöltő egyéntől elvárt viselkedési minták, jogok és kötelezettségek együttese. Például az egyetemi oktató szerepének normái: színvonalas előadásokat tart, lelkiismeretesen vizsgáztat, tudományos kutatásokat végez, publikál....Tovább olvasom ...kulturális újratermelés
A kulturális értékek és normák átadása nemzedékről nemzedékre. A kulturális újratermelés azokra a mechanizmusokra utal, amelyek segítségével a kulturális tapasztalatrendszer folyamatosságát az idők során fenntartják. Bár a modern társadalmakban a...Tovább olvasom ...forradalom
A politikai változás folyamatának részeként olyan tömegeket mozgósító társadalmi mozgalom létrejövetele, amely erőszak alkalmazásával sikeresen megdönti a fennálló rendszert, és új kormányzatot hoz létre. A forradalom nem azonos az államcsínnyel,...Tovább olvasom ...társadalmi interakció
Az egyének közötti társadalmi érintkezés és kölcsönhatás bármely formája. Az interakció minden társas kapcsolat nélkülözhetetlen feltétele, olyan folyamat, amelyet közösen egyeztetett jelentések szabályoznak a résztvevők mindenkori szükségleteinek megfelelően. E jelentések...Tovább olvasom ...mortalitás
Egy adott populációban megfigyelhető halálozások gyakoriságára vonatkozó statisztikai mutatószám, melynek számítási módja a bármely évben ezer lakosra jutó elhalálozások száma. A különböző társadalmi csoportokra számított halálozási mutatók szoros kapcsolatban állnak...Tovább olvasom ...patriarchátus
A férfiak uralma a nők felett. A legtöbb társadalomban a nemi viszonyokat még mindig a patriarchális hatalom határozza meg. A társadalmi berendezkedés az egyéni szinttől kezdve az intézményi szintig a...Tovább olvasom ...internalizálás
Az internalizálás szó szerint belsővé tételt jelent, a szocializációs folyamat egyik eleme. Azt a folyamatot jelenti, hogy az egyén olyan mértékben sajátítja el, teszi magáévá a rajta kívülálló forrásból érkező...Tovább olvasom ...szekularizáció
Folyamat, amelynek során a vallás és az egyház szerepe és befolyása egyre csökken. Bár a modern társadalmak egyre nagyobb mértékben szekularizálódtak, a szekularizáció mértékének a megállapítása igen összetett feladat. A...Tovább olvasom ...elidegenedés
Annak érzete, hogy emberi mivoltunkkal összekapcsolódó képességeinkkel másvalaki rendelkezik, így az ember idegenül érzi magát a társadalomban, nem kötődik ahhoz és nem számíthat a társadalom segítségére, ha arra szüksége van....Tovább olvasom ...