obstrukció

A parlamenti működésnek alapvető elve volt a szabad és kötetlen szólás joga, azonban az országgyűlési ellenzék, a kisebbség obstrukcióval akadályozta a kormánypárti többségi határozathozatalokat. A jogszerű, azaz technikai obstrukció során az ellenzéki képviselők közbeszólásokkal, a tárgy agyonbeszélésével, végeérhetetlen hozzászólásokkal húzták az időt a kérdés megtárgyalásában. Az erőszakos obstrukció eszköze, amikor verekedéssel, kiabálással, tárgyak dobálásával igyekeztek késleltetni az általuk ellenzett kérdésben a döntéshozatalt. Magyarországon először az Országos 48-as Párt élt az obstrukcióval 1872-ben. 1896 és 1912 között pedig az obstrukció állandósult a képviselőházban. Az obstrukcióval előidézett permanens kormányzati válságot Tisza István házelnök 1912. június 12-én az obstrukciót az ellenzéki képviselők erőszakos rendőrségi kivezetésével és a házszabály megváltoztatásával, erőszakkal törte le. Az ellenzék obstrukcióval képes volt megakadályozni a költségvetési törvény elfogadását is.

Tudományterület:

Forrás:

Horváth Attila: Magyar állam- és jogtörténet. Budapest, NKE, 2014. 217. o.

Relációk