örökös
Az örökös az örökhagyó egyetemes jogutódja. Örökösnek azt a személyt (azokat a személyeket) tekintjük, aki(k) az örökhagyó vagyoni jellegű jogai, illetve kötelezettségei egészének, vagy azok meghatározott hányadának vagy a hagyaték meghatározott részének új tulajdonosa(i) / jogosultja(i). Ezzel szemben kivételes esetekben örökösnek minősül az a személy is, aki az örökhagyó meghatározott, egyes vagyontárgyait szerzi meg. Az örökös azonban a jogszabályban meghatározott módon de mindig felel a hagyatéki tartozásokért. Az örökhagyónak joga van arra, hogy arra az esetre, ha az örökös az öröklésből kiesik (pl. mert az örökhagyó előtt meghal), más személyt nevezzen örökösnek (helyettes örökös). Utóörökös nevezésről akkor beszélünk, ha az örökhagyó végrendeletében úgy határoz, hogy az örökségben, vagy annak egy részében valamely eseménytől vagy időponttól kezdve az addigi örököst (ún. előörököst) más személy (az utóörökös) váltja fel. A helyettes örökös nevezéssel ellentétben – főszabály szerint – érvénytelen az örökhagyó utóörököst nevező végrendeleti intézkedése. Kivétel a házastársra vagy a leszármazóra háramlott hagyaték vonatkozásában van.
Tudományterület:
Forrás:
Ptk. 7:27. § - 7:28.§ Barzó-Juhász-Pusztahelyi-Sápi: Öröklési jog, Novotni Kiadó, Miskolc, 2016. [6.-9.o.]
Szerző:
Relációk
rendhagyó letét
A letéti szerződés alapján a letéteményes a szerződésben meghatározott, el nem használható ingó dolog megőrzésére és annak a szerződés megszűnésekor történő visszaadására, a letevő díjfizetésre köteles. A letéti szerződés a...Tovább olvasomképviselet
Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni. A képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi. A polgári jogban képviselet alatt értjük...Tovább olvasomCasus nocet domino elv
A Casus nocet domino a római jogban kialakult polgári jogi elv, a kártelepítési fajták egyike. Annak a kárnak a viselését jelenti, amely kárnak a megtérítését mástól (pl. károkozótól, biztosítótól) nem...Tovább olvasomtermékszavatosság (polgári jog)
A polgári jogi értelemben vett termékszavatosság lényege abban áll, hogy a termék gyártója szavatossági helytállással tartozik a termék forgalomba hozatalának időpontjában fennálló hibákért. Ez alapján vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó...Tovább olvasommegbízási szerződés
Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles. A vállalkozási szerződéssel ellentétben a megbízási szerződés gondossági kötelem, a gondos, szakszerű...Tovább olvasomtúlépítés
Túlépítésről akkor van szó, ha a tulajdonos a telekhatárán túl építkezik, és így az általa emelt építmény egy része a szomszédjának telkén fekszik. Ez az oka annak, hogy a Ptk....Tovább olvasomsemmisség
A semmisség a polgári jogi jogviszonyokban az érvénytelenség abszolút formája, mely esetén a semmisségi ok önmagában – a törvény erejénél fogva (ipso iure) – kiváltja a szerződés érvénytelenségét. A semmis...Tovább olvasomszavatossági igények
A kötelezett a hibátlan (szerződésszerű) teljesítésért szavatossággal tartozik. A szavatosság nem más, mint a hibátlan teljesítésért való, kimentést nem ismerő, objektív helytállási kötelezettség. A szavatosság magában foglalja a szolgáltatás fizikai...Tovább olvasomjóhiszeműség
A jóhiszeműség szubjektív, tudati állapot. Jóhiszemű az, aki nem tud, s kellő körültekintés tanúsítása mellett sem kellene tudnia a látszattal ellentétes valóságról. Rosszhiszemű ezzel szemben az, aki tud, vagy...Tovább olvasomkáron szerzés tilalma
A kártérítést csökkenteni kell a károsultnak a károkozásból származó vagyoni előnyével, kivéve, ha ez az eset körülményeire tekintettel nem indokolt. Ha az eset körülményeire tekintettel annak elszámolása a károkozó javára...Tovább olvasomelőzetes jognyilatkozat
Nagykorú cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeli részleges vagy teljes korlátozása esetére közokiratban, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy gyámhatóság előtt személyesen előzetes jognyilatkozatot tehet. A nyilatkozatot tevő személy az előzetes jognyilatkozatban a)...Tovább olvasomde facto innominát szerződések
A magánjogban a kötelmi jogi szerződéseket két nagy csoportra oszthatjuk: a nevesített és a nevesítetlen szerződések kategóriájára. A nevesített szerződések közé az atipikus és a tipikus kontraktusok sorolandóak, míg a...Tovább olvasomfelmondás
A felmondás olyan egyoldalú címzett jognyilatkozat, mely a szerződéses jogviszonyt a jövőre nézve (ex nunc) hatállyal szűnteti meg. A felmondás ugyanakkor egyoldalú alakító jog (hatalmasság), mely jogviszonyalakító (megszüntető) hatást a...Tovább olvasomvétkességi elv
A házassági bontójogban a vétkességi elv érvényesülése esetében a házasság felbontását csak akkor lehet kérni, ha valamelyik házastárs vétkesen megszegte a házasságból folyó kötelezettségét. Ilyenkor is kizárólag a vétlen fél...Tovább olvasomüzleti titok
Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás,...Tovább olvasomkötbér
A kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. Mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti. A kötbér a szerződés megerősítésére...Tovább olvasomtipikus szerződés
A magánjogban a kötelmi jogi szerződéseket két nagy csoportra oszthatjuk: a nevesített és a nevesítetlen szerződések kategóriájára. A nevesített szerződések közé az atipikus és a tipikus kontraktusok sorolandóak, míg a...Tovább olvasomcégnév
A cégeknek és azon belül a gazdasági társaságoknak is saját névvel kell rendelkezniük, annak érdekében, hogy az adott cég a neve alapján azonosítható, valamint a többi cégtől megkülönböztethető legyen. A...Tovább olvasomdolog
A dolog birtokba vehető testi tárgy, mely tulajdonjog tárgya lehet. A Polgári Törvénykönyv szabályozása dolognak tekinti a fogalom kiterjesztéseként az uralom alá hajtható természeti erőket (például villamosenergia) illetve természetükből adódó...Tovább olvasomcselekvőképesség
A cselekvőképesség az embernek, és csak az embernek az a képessége, hogy saját akaratelhatározásával, cselekményével és akaratnyilatkozatával önállóan szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket. A cselekvőképességnek három fokozata van: 1) Cselekvőképtelenség....Tovább olvasom