harmadik világ
A „harmadik világ” kifejezés eredetileg a 20. században született, a három fő társadalomtípus szembeállításából. Az első világ országai közé Európa iparosodott államai, az USA, Nyugat-Európa országai, és Japán tartoztak. E társadalmak közös jellemzője többpárti, parlamentáris kormányzati rendszer. A második világ társadalmai a korábbi kommunista országok voltak, a Szovjetunió és a kelet-európai államok. A második világ társadalmai tervgazdaságok voltak, és a kommunista egypártrendszer jellemezte ezeket. A hidegháború és kommunizmus összeomlása után gyakorlatilag eltűnt a második világ. A harmadik világ társadalmainak többsége a gyarmati uralom alól felszabadult területeken található – Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában. A fejlődő országok nem pusztán „elmaradtak” az iparosodottabb területektől, hanem többnyire a nyugati indusztrializmussal érintkezve alakultak ki, amely aláásta a korábbi, hagyományosabb rendszereiket. A világ népességének többsége a harmadik világ országaiban él.
Tudományterület:
Forrás:
Giddens, Anthony: Szociológia, Budapest, Osiris, 2008, 50—51. o.
Szerző:
Relációk
tudomány
A fizikai világ szisztematikus, rendszerszerű vizsgálata és tanulmányozása. A tudomány magában foglalja empirikus adatok szigorú rendszerezését, ezzel párhuzamosan elméleti megközelítések és teóriák megalkotását, amelyek a szóban forgó adatokat érthetőbbé teszik...Tovább olvasomkölcsönös gazdasági függőség
A kifejezés arra a tényre utal, hogy a munkamegosztás során az egyének a megélhetéshezszükséges javak tekintetében nagyobbrészt másokra vannak utalva. A hagyományos közösségekben a népesség legnagyobb (mezőgazdasági munkát végző) része...Tovább olvasomepidemiológia
A testi és lelki betegségek elterjedtségének és megoszlásának kérdőíves, a lakosság megkérdezésén, vagy orvosi vizsgálatán alapuló módszerrel történő felmérése. Jelentős azon esetekben mikor pontos értékünk nincs, csak becslésünk lehet egy-egy...Tovább olvasomhatalom
Egyéneknek vagy egy csoport tagjainak az a képessége, hogy bizonyos célokat elérjenek vagy érdekeiket érvényesítsék. Az a viszony, amelyben a hatalmat birtokló személynek módja van arra, hogy a hatalminak alávetett...Tovább olvasoméletciklus
Az egyéni életében az alébbi életciklusokatlehet megkülönböztetni, mint 1, a csecsemőkort (0-1 éves), 2. gyermekkort (1-12 éves). 3, serdülőkort (12-16 éves), 4. ifjúságot (16 éves kortól a kereső munkavállalásig és...Tovább olvasomfelügyeleti társadalom
Olyan társadalom, amelynek tagjait az állami és nem állami szervezetek rendszeresen megfigyelik, tevékenységüket dokumentálják, információkat gyűjtenek az életükről. A munkaszervezetek által végzett felügyeleti tevékenységet a hatékonysággal kapcsolják össze, ám a...Tovább olvasommorális pánik
Stanley Cohen nyomán ismertté vált kifejezés. A média által gerjesztett túlreagálás leírására, amikor valamilyen csoport vagy viselkedéstípus a közvélemény érdeklődésének a középpontjába kerül. A morális pánik gyakran kialakul olyan közérdekű...Tovább olvasomtorzulás
A társadalomtudományi kutatás egyik akadálya. Általában valamilyen preferencia vagy részrehajlás, amelyik gátolja az elfogulatlan ítélet kialakítását. A statisztikai mintavétel vagy tesztelés során keletkező hiba, amelyet az okoz, hogy rendre bizonyos...Tovább olvasomrokonság
Egyének között vérségi kötelék, házasság vagy örökbefogadás révén kialakuló kapcsolat. A házasság vagy a család meghatározása alapján feltételez rokoni kapcsolatokat, de a rokoni kapcsolatok köre jóval szélesebb ezeknél az intézményeknél....Tovább olvasomtársadalmi nem
Az angol társadalomtudományi szaknyelvben a „nem” szónak két megfelelőjét használják: a „sex”-en a genetikailag meghatározott biológiai nemet, míg a „gender” szón a nő és férfi pszichológiai-szociológiai különbségeit A nem fogalma...Tovább olvasomkutatási módszerek
Empirikus, vagyis tapasztalati úton a (tény)anyag összegyűjtésére alkalmazott különböző vizsgálati módszerek. A társadalomtudományokban számos különféle kutatási módszer létezik, de valószínűleg a leggyakrabban használt a terepmunka (ezen belül az mélyinterjú és...Tovább olvasomkonfliktuselmélet
Társadalomtudományi szemléletmód, amely szerint az emberi társadalmak alapvető jellemzője a tagjaik között fennálló konfliktus, így a kutatók figyelme a társadalmi feszültségekre, választóvonalakra és egymással versengő érdekekre kell, hogy irányuljon. A...Tovább olvasomposztindusztriális társadalom
Az ipari társadalmakat követő társadalmi-gazdsági berendezkedés, mely az 1970 – 1980-as években jelent meg a legfejlettebb államokban. Olyan társadalmi berendezkedés, ahol a foglalkoztatottak nagy része a szolgáltatások területén dolgozik, és...Tovább olvasomintézményes rasszizmus
Az intézményes rasszizmus fogalma azt fejezi ki, hogy a rasszizmus szisztematikus módon áthatja a társadalom egész struktúráját. Az olyan etnikai hovatartozásra épülő diszkriminációs minták, amelyek az személyközi viszonyokon túlmenően beépültek...Tovább olvasommanifeszt funkció
A funkcionalista személélet szerint valamely társadalmi jelenségnek nyíltan megfogalmazott, kimondott funkciója. A társadalmi cselekvés olyan funkciója, amelyet az adott cselekvés résztvevői ismernek és célul tűznek ki.B. Malinowski szerint ha valamilyen...Tovább olvasomdeviáns szubkultúra
Olyan szubkultúra, amelynek tagjai a társadalom többsége által elfogadottól alapvetően eltérő azzal szembehelyzkedő értékeket vallanak, normasértő magatartást folytatnak. Jellemzője, hogy a csoport szervező elve éppen a deviáns magatartás együttes folytatása....Tovább olvasomjóléti állam
Azoknak a jóléti programoknak a komplex rendszere, amelyeken keresztül az állam a polgárainak jólétéről gondoskodik. A jóléti államok a második világháború után fejlődtek ki Nyugat-Európában. Esping-Andersen az államok jóléti szerepvállalásának...Tovább olvasomelit
A rétegződés során kialakuló, a társadalmi hierarchia csúcsán elhelyezkedő kis létszámú – az uralkodó osztálynál kisebb csoport. Az elitcsoportok minden társadalmi szférában jelen vannak, így beszélhetünk politikai-, gazdasági-, kulturális elitről,...Tovább olvasomszociológia
A szociológia emberi csoportokat és társadalmakat elemző elméleti és gyakorlati tudomány, amely különleges hangsúlyt fektet az iparosodott világ vizsgálatára. A szociológia a társadalomtudományok családjába tartozik, amely magában foglalja az antropológiát,...Tovább olvasommélyinterjú
A mélyinterjú a társadalomtudományi adatfelvétel egyik módszere, amelyben a kutató vagy a kérdező hosszú és többé-kevésbé kötetlen beszélgetést folytat a vizsgált személlyel, illetve csak nem előre megfogalmazott kérdéseivel tereli a...Tovább olvasom