szuburbanizáció

Az urbanizációs folyamat második szakasza. Először a fejlett európai, észak-amerikai országokban jelent meg a városrobbanás „csendesedésével”, az emelkedő gazdaságok egy részében és a fejlődő országokban azonban „összecsúszott” a városrobbanással. A szuburbanizáció szakaszában a központi város már olyan mértékben zsúfolttá és szennyezetté válik mind a környezet, mind a társadalom tekintetében (bűnözés), hogy a tehetősebbek kiköltöznek a közvetlen vonzáskörzet még érintetlen zöldövezeteibe, a közvetlen vonzáskörzet kistelepüléseibe, ezáltal a nagyváros és közvetlen környezete funkcionális egységet alkotnak. Egy másik megközelítés inkább a „relatív dekoncentráció” kifejezést használja a szuburbanizáció helyett, mivel a városhatáron kívüli szomszédos települések funkcionális összeszerveződése a nagyvárosokkal a szakasz települési térfolyamatainak csak egyik jellemzője. A másik: a modern urbanizáció mélységi terjedése a településhálózatban, a kis- és középvárosi hálózat megerősödése.

Forrás:

Tózsa István: Közigazgatási urbanisztika I. Településtan. Budapest, Aula Kiadó, 2011. [76.o.]. Enyedi György: A városnövekedés szakaszai - újragondolva. Tér és Társadalom. 25/1, 2011. 5-19. o. [10. o.]

Relációk