urbanizáció

Az „urbanizáció” kifejezés a latin „urbs” város tőre épül, magyarra hagyományosan kettős értelemmel, városodásként és városiasodásként fordítjuk. A kettős fordítás közül a városodás jelenti az urbanizáció mennyiségi aspektusát: azt, hogy egyre több ember él a városokban. A másik jelentés, a városiasodás, a minőségi aspektusra vonatkozik. Vagyis arra utal, hogy nem csupán a városlakók száma nő, hanem a városias jelleg is terjed. Különbséget lehet tenni továbbá az urbanizáció folyamatot, illetve állapotot jelentő jelentésárnyalata között is. Előbbi, folyamatot jelentő változatában az urbanizáció a városi jelleg erősödése a településhálózat egészében, sőt, magában a társadalomban. A szakirodalomban az urbanizációs folyamatot általában négy szakaszra osztják, úgymint: klasszikus urbanizáció, szuburbanizáció, dezurbanizáció, reurbanizáció. Utóbbi, állapotot jelentő változatában (urbanizáltság, az urbanizáció szintje) az urbanizációs folyamat egy pillanatnyi eredményét jelenti.

Forrás:

Pirisi Gábor - Trócsányi András - Hajnal Klára: Általános társadalom- és gazdaságföldrajz. Forrás: http://tamop412a.ttk.pte.hu/files/foldrajz2/index.html. Letöltés ideje: 2017. 02. 07.Tózsa István: Közigazgatási urbanisztika I. Településtan. Budapest, Aula Kiadó, 2011.

Relációk