vallásosság
Olyan hit- és gyakorlatrendszer, amelynek segítségével valamely embercsoport az emberi élet végső kérdéseire keres választ. Ilyen végső kérdések, amelyekre a vallások válaszokat adnak: Mi az ember életének értelme? Miért van szenvedés? Mi történik az emberrel halála után? Van-e az emberi életnek valamilyen nagyobb célja? A vallásosság nehezen mérhető és többdimenziós fogalom. A következő dimenziókat lehet megkülönböztetni: 1. hit a vallási tételekben, 2. bizonyos rituálék gyakorlása, 3. vallási ismeretek, 4. vallási élmények, 5. a vallás erkölcsi normáinak követése.
Tudományterület:
Forrás:
Andorka, Rudolf - Bevezetés a Szociológiába, Budapest, Osiris, 2006, 642. o.
Szerző:
Relációk
demográfiai átmenet
Az a folyamat, amelynek során valamely népesség a magas születésszám és halálozás állapotából átmegy az alacsony születésszám és halálozás állapotába. A demográfiai átmenet előtt a preindusztriális társadalmakban mind a születések,...Tovább olvasomposztmodernizmus
Az a meggyőződés, hogy a társadalmat már nem a történelem vagy a haladás vezérli. A posztmodern társadalom erősen pluralisztikus és változatos, nincs a fejlődési útját kijelölő “nagy narratíva”. A posztmodern...Tovább olvasomnyitott és zárt társadalom
A mobilitási szakirodalomban nyitottnak tekintjük azt a társadalmat, amelyben a mobilitási esélyek egyenlőtlensége csekély, könnyű átlépni az egyik társadalmi rétegből a másikba. Zártnak tekintjük azt a társadalmat, ahol az esélyegyenlőtlenségek...Tovább olvasommarginális osztály
Az társadalmi hierarchia legalján élő népesség elnevezése. A marginális osztály tagjainak az életszínvonala lényegesen alacsonyabb, mint a társadalom többségéé, halmozottan hátrányos helyzetű csoportot alkotnak. Sokan közülük régóta vannak munka nélkül...Tovább olvasomtudásgazdaság
Olyan társadalmi-gazdasági rendszer, amely már nem elsősorban az anyagi javak termelésére, hanem a tudás előállítására épül. Kialakulását összefüggésbe hozzák az új technológiákban jártas, életük számítógéppel, szórakozással és távközléssel kapcsolatos területein...Tovább olvasominvázió
Inváziónak nevezik a társadalomtudományban, illetve az urbanisztikában azt a jelenséget, amikor a korábbi népességtől eltérő népesség társadalmi réteg vagy etnikai csoport tagjai kezdenek tömegesen beköltözni a településbe vagy városrészbe. Az...Tovább olvasomlatens funkció
A funkcionalista személélet szerint valamely társadalmi jelenségnek ki nem mondott, rejtett funkciója, amelyet a társadalomtudományi kutatás tud feltárni. Egy társadalmi cselekvés funkcionális következménye, amely a cselekvés teréül szolgáló társadalmi rendszer...Tovább olvasomintézményes rasszizmus
Az intézményes rasszizmus fogalma azt fejezi ki, hogy a rasszizmus szisztematikus módon áthatja a társadalom egész struktúráját. Az olyan etnikai hovatartozásra épülő diszkriminációs minták, amelyek az személyközi viszonyokon túlmenően beépültek...Tovább olvasompauperizáció
Szó szerinti értelemben az emberek koldussá tétele, elszegényítése. Marx a fogalmat arra használta, hogy leírja azt a folyamatot, amely során a munkásosztály a tőkésosztályhoz képest egyre inkább szegénnyé válik. Napjainkban...Tovább olvasomkulturális pluralizmus
Az a jelenség, amikor egy nagy társadalmon belül különböző kultúrájú, szubkultúrájú csoportok élnek együtt az egyenrangúság elve alapján. A kulturális pluralizmusban az etnikai kultúrák teljesen szabadon létezhetnek egymás mellett, miközben...Tovább olvasomurbanizáció
A társadalomtudományban használt urbanizáció fogalmának két magyar fordítása lehetséges: városodás és városiasodás. Városodásnak nevezi a magyar szakirodalom azt a tendenciát, hogy a városi népesség aránya nő. Ettől szokás megkülönböztetni a...Tovább olvasoméletminőség
A társadalom tagjainak az élet nem anyagi dimenzióiban való „jólléte”. A fogalom bevezetése a társadalomtudományokba azon a felismerésen alapul, hogy a magas anyagi életszínvonalon kívül lelki, szociális stb. szükségletek kielégítése...Tovább olvasomszervezet
A társadalom tagjainak olyan nagyobb, személytelen kapcsolatokra épülő nagyobb csoportja, amelyet konkrét cél megvalósítására hoztak létre, és amelynek tevékenységét pontosan szabályozzák, és amelyen belül meghatározott uralmi viszonyok érvényesülnek. A modern...Tovább olvasomdevianciagerjesztés
Akaratlan következmény, amely akkor alakulhat ki, ha egy ellenőrző szerv valamilyen viselkedést deviánsnak címkéz, továbbá ha a felcímkézett személy beépíti a címkét a saját identitásába így maga a címkézés ugyanannak...Tovább olvasomfeketegazdaság
A társadalom jólétét nem növelő, kifejezetten bűnöző jellegű haszonszerző tevékenységek. Szembeállítható a szürkegazdasággal, mely azokat a gazdasági tevékenységeket jelöli, amelyek nem kifejezetten tiltottak, de a személyi jövedelemadó alól való kibújás...Tovább olvasomrokonság
Egyének között vérségi kötelék, házasság vagy örökbefogadás révén kialakuló kapcsolat. A házasság vagy a család meghatározása alapján feltételez rokoni kapcsolatokat, de a rokoni kapcsolatok köre jóval szélesebb ezeknél az intézményeknél....Tovább olvasomhatalom
Egyéneknek vagy egy csoport tagjainak az a képessége, hogy bizonyos célokat elérjenek vagy érdekeiket érvényesítsék. Az a viszony, amelyben a hatalmat birtokló személynek módja van arra, hogy a hatalminak alávetett...Tovább olvasomkulturális késés
Az a jelenség, amikor a kultúra változása nem tart lépést a külső környezet változásával. A gazdasági-társadalmi-tecnológiai körülmények változása általában gyorsabb, mint a kultúra változása, így a kultúra elmarad a külső...Tovább olvasomszekularizáció
Folyamat, amelynek során a vallás és az egyház szerepe és befolyása egyre csökken. Bár a modern társadalmak egyre nagyobb mértékben szekularizálódtak, a szekularizáció mértékének a megállapítása igen összetett feladat. A...Tovább olvasomosztály
Bár a társadalomtudomány egyik leggyakrabban használt fogalma, világos megegyezés nincs arról, hogyan lehetne legjobban meghatározni jelentését. Marx értelmezésében az osztály a termelőeszközök,szempontjából azonos helyzetben lévő emberek csoportja. Weber is gazdasági...Tovább olvasom